[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A Tichy testvérek

szerző: Kovács Ágnes 2014-06-20

 

A Tichy testvérek

 

     Rozsnyói nyár Kassán címmel folytatódik a tavaly elindult együttműködés nyomán rendezett kiállítássorozat a kassai Rovás Akadémián. Két olyan jeles alkotó munkáit állítja ki a Rozsnyói Bányászati Múzeum, akikre méltán lehet büszke nemcsak maga az intézmény – főként, ha tekintetbe vesszük, hogy Tichy Kálmán egy időben a múzeum igazgatója is volt – hanem Rozsnyó városa is, hiszen műveik nyomán messze földön megismerhették a Sajó-parti várost. 

A Tichy testvérek életművük legértékesebb szakaszát Rozsnyón alkották, Gyula Budapestet, Nagybányát és Velencét többször is megjárva 1905-ben telepedett le Rozsnyón, Kálmán Budapest és München után, 1911-ben. 

 

     Tichy Gyula és Tichy Kálmán a hazai és a magyarországi szecesszió és a századforduló két elismert alkotója, akiket a korabeli kritika is nagyra értékelt. Kálmán a művészeti tevékenység mellett komoly teret és időt szánt a helytörténetnek, a rozsnyói múzeum irányításának, a közéletnek és a közéleti publicisztikának is. A rozsnyói közegben talán némileg ismertebb, mint bátyja, Gyula, ám nélküle nem érte volna el a művészetnek ezt a színvonalát, amit a műtörténet is jegyez. 

 

     Tichy Gyula „vizuális intelligenciája és képteremtő fantáziája talán fejlettebb, dúsabb volt legtöbb hazai kortársáénál“ – eképpen értékeli őt a művészettörténet. Például az Easter (1912) sorozatban vonalakból, díszítőelemekből, betűkből és számokból épülnek a figurális kompozíciók, mellőzve bárminemű korabeli művészeti kontextust. Ezt a képalkotást a három évtizeddel későbbi lettrizmus alkalmazta. Ám az 1909-től elismert és keresett művésznek csak rövid idő adatott, 1920-ban bekövetkezett haláláig egyetlen önálló tárlata (Kálmánnal közösen) volt Budapesten. 

 

     Míg ez a kiállítás Gyula esetében az életpálya végére esik, addig Kálmánnál az ígéretes és nagy visszhangot kiváltó pályakezdetet jelentette – eleinte még bátyjáétól alig megkülönböztethető kézjeggyel. Vegyes technikával készült festményei azonban jelzik egyéni stílusát és annak nagybányai erényeit. Életművében a városok – Rozsnyó és Bártfa – megörökítése vált hangsúlyossá az egyébként nagyon közkedvelt illusztrációs tevékenysége mellett. 

Tichy Kálmán a második világháború után Budapesten élt haláláig, jelentősebb kiállítási lehetőség nélkül. 

 

     Mind Kálmán, mind Gyula művészete hosszú ideig lappangott a műtörténet számára, csak 1979-ben lett megrendezve a Tichy testvérek gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Azóta rendszeresen beválogatják ezeket a műveket a századfordulót értékelő tárlatokra mind Magyarországon, mind Szlovákiában. 

 

     A Rozsnyói Bányászati Múzeum mondhatja magáénak a legtöbb művét és dokumentációs anyagát a Tichy testvéreknek. Sok anyag még szlovák nyelvi átültetésre vár, így Kálmán levelezése múzeumi igazgatói idejéből, irodalmi munkássága vagy Gyula utinaplója. 

 

     A kiállítás június 22-ig tart.

     A Rovás Galéria nyitvatartási ideje: kedd, csütörtök: 14.00-18.00

                                                               szerda: 14.00-19.00

 

 

 

 

 

Tekintse meg az erről szóló tudósítást a Magyar Interaktív Televízióban


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :