[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A zárt idõ

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-04-08

mit nyit, mit zárhat?Mindent megoldó tényezõ az idõ. Megoldásai véglegesek. Az ember ugyan sokszor megpróbál dacolni véle, ám mindig õ az erõsebb. Mindig úgy építkezik, mintha az örökkévalóságnak szólna a munkája. Az utókor, az utódok felelõssége pedig vagy óvni vagy lebontani ami régi. A múltat végképp eltörölni... Hm. Ugye ismerõs a szöveg?


világ virága...


azok a dombok ahol Szindbád feküdt


kik járták meg egykor?


pillantás az új erõdre


a feltámadás szomorúsága


metszet az építés idejébõl


Selmec szíve


rálátás a temetõbõl


az idõ kapuja

Lehangolóan siralmas, vészharang kongatására jellemzõ idõk próbálják az egyházi és világi mûemlékeket szerte a volt keleti blokkban. Kevés kirívó pozitív példa van, nagyjából még mindig csak a feltárás, bemérés, dokumentálás idejét éljük, miközben a néhai dicsõség tanúiként dacoló falakat, szobrokat, alkotásokat szép csendben eltünteti az enyészet. Nem vagyunk élenjárók európai szinten a mûemlékvédelem terén, nem becsüljük, amink van. Lásd a robbanásszerû pozsonyi beruházásokat, amelyek szinte napról napra falják a tenyérnyi zöldfelületeket a városban, de nincs sokkal jobb helyzetben sok más épület az ország más részein sem. Például a selmecbányai kálváriát hoznám fel, amelynek már-már a végleges pusztulás volt a sorsa, bár most mintha elindult volna valami. A barokk szakrális építészet mintapéldája, a Huszárik Zoltán Szindbád filmjébõl is ismerõsnek tûnõ kálvária komplexum képe évek óta nem változott, s csak néhány ugyancsak elszánt mûemlékvédõnek és lokálpatriótának köszönhetõ, hogy eddig nem tûnt el teljesen, hogy értékes stációi - melyeket éveken át raboltak, zúztak, fosztogattak barbárul - valami módon megmenekültek. Selmecbánya gyöngyszem a bányavárosok közt. Telehintve szebbnél szebb mûemléképületekkel, s mai, kissé elhanyagolt de lassan már ébredezõ belvárosa minden idõben kellemes, élményekkel teli sétára csábítja az itt járót. A Kálvária építését Franciscus Perger kezdeményezte, s mi sem természetesebb, már akkor, 1744-ben is a pénz összeszedésével, a helyi gazdag polgárcsaládok meggyõzésével kezdte a munkát. A magisztrátus is beleadta a maga támogatását, így indult el 1744 õszén a fenti, a csúcson lévõ templom építése, amit egyetlen év alatt fel is húztak. Franciscus Perger maga felügyelte és vezette az építkezést. Mit mondjak? Tisztelem szépérzékét és szakmai tudását így majd három és fél száz év után is! 1746-ban a Megváltó sírja kápolnát is átadták, majd fokozatosan, a selmeci patríciusok támogatásából megépült a tizennégy stáció is a felfelé vezetõ, meredek hegyi út két oldalán. Maga a kálváriának helyet adó hegy, amely a Selmeci hegység egyik meredek csúcsa, az egész vidék legdominánsabb helyévé vált a rajta megépült egyházi épületek képével. Pompás innen a kilátás, a bányákra, a Selmeci hegység hegyeire, Szitnya várára, a városra, a temetõkre, az óvárra és a török kori erõdre, az utakra, hágókra, bányatavakra és meddõhányókra. 1751-ben maga Lotharingiai Ferenc is kilátogatott erre a helyre, ami országos szinten hatalmas ismertséget hozott a selmeci kálváriának. Ezen év szeptemberének 13. napján szentelték fel díszlövések, mindenféle egyházi és világi méltóságok jelenlétében a teljes kálváriát. 1829-tõl XIII. Leó pápa engedélyével teljes és örökkévaló bûnbocsánatot nyerhetett az, aki a selmeci kálváriához zarándokolt. A késõbbi idõk azonban már nem voltak mindig ilyen kegyesek az épületkomplexumhoz. Egészen a huszadik század derekáig mindig rendben tartották, jó állapotban vigyázták a kálváriát. A II. világháború idején azonban a stratégiai megfigyelõi pontnak számító templom számos belövést kapott, súlyosan sérült. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a búcsújárást itt is alaposan visszaszorították, így az épületek gondozatlanul maradtak, szabad prédájává válva az egyházellenes megnyilvánulásoknak, a barbár rongálóknak és a szobrokat eltulajdonító kalandoroknak. S kit tudja mi lenne belõle még tíz év múlva, ha most, talán éppen az utolsó pillanatban össze nem fognak civilek és alapítványok, szakma és város, hoyg megmentsék az enyészettõl. Most van esély arra, hogy megmeneküljön. Bár azt mondják a szakemberek, legkevesebb százmillió korona kellene a felújításhoz. Ami persze rendszeres karbantartás, odafigyelés esetén nem lenne semmiképpen ilyen észbontóan magas összeg. Aki Selmecbányán jár és nem megy ki a kálváriára, az nem is járt Selmecbányán. Harminc perc séta a városközpontból. Megéri!

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :