[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A zsidók Rozsnyón

szerző: Csobády Beáta 2015-01-26

 

A zsidók Rozsnyón

 

     A rozsnyói zsidóság története a 19. század közepére tehető, amikor letelepett az első izraelita, Glatter Albert kereskedő. 1850 után egyre nőtt a zsidóság száma a városban. Pár év múlva megnyitották a temetőt és 1857-ben megalakult a helyi hitközség Deutsch Izsák rabbi vezetésével. 

     A zsidó kereskedőknek köszönhetően Rozsnyó gazdasági élete megélénkült. Izsák rabbi halála után a 35 éves Lemberger Leopold lett a hitközség vezetője. 1875-ben Kohn Samuelnak köszönhetően megnyílt a Rózsa utcai imaház. 

1877-ben elemi iskolát alapítottak, elkészítették a Tórát. Felszentelése után megalakult a Chevra Kadischa, a Temetkezési szent egylet Weinberger Viliam elnökségével. 1881-ben a zsidóság létszáma 257 főre nőtt a 4730 fős összlétszámból.

1890-ben tűzvész pusztított a városban, amelyben az imaház is leégett. Ezután Dr. Mayer Mór gyűjtést szervezett a zsinagóga felépítésére. Az adományozók között volt Andrássy Géza, Emánuel és Dénes gróf, valamint Strausz Jákob is. 1893. augusztus 29-én ünnepélyes keretek között megnyitották a zsinagógát a Berzétei (jelenleg Šafárik) utcában. Az építkezési terv a szegedi Kunfalvi Nándor munkája, az építkezést pedig Szilvássy Nándor vezette.

     1895-ben a hitközség iskolája állami kezekbe került, így elvesztette egyházi jellegét. A 27 éves Lemberger Izsák lett 1902-től a helyi rabbi.

Az első világháborúban a roznyói zsidó hitközség tagjai közül is többen a fronton vesztek.

1920-ban megalakul a Zsidó párt. Három évvel később 173 szavazatot szereztek, így két képviselői széket kaptak.

Az 1930-as évben már 437 izraelita élt Rozsnyón. Ebből 60 kereskedő, 16 magántisztviselő, 8 nagykereskedő, 8 iparos, 6 szabadfoglalkozású, 5 ügyvéd, 4 magánzó és 3 gazdálkodó volt. 

 

     1939-ben megváltozott a zsidók helyzete. Fokozatosan bezáratták üzleteiket, vállalkozásaikat nem engedélyezték számukra. A zsidótörvénynek köszönhetően nem vehettek részt a kulturális életben, kizárták őket a különböző egyletekből, szervezetekből. 10 óráig tilos volt számukra a piacon vásárolni. Egyre több izraelitát küldtek munkaszolgálatba.

     1943-ban az óvodába már nem vették fel a zsidó gyerekeket, ennek okán megalakult a zsidó óvoda. 

     1944-ben a hitközséget Rosenblüth Jenő vezette, rabbiként pedig Singer Salamon Leo szolgált. Ebben az évben az összeköltöztetésre ítélt zsidók száma 360 volt. Többen öngyilkosságot követtek el ebben az időben. 

A Petőfi Sándor utca 8., 10. és 12., ahol a Shitzerféle házak álltak, várták az összeköltöztetésre ítélteket. 1944. május 12-re már az összes zsidót gettóba költöztették. Szobánként öt embert helyztek el, kijárása csak a munkavállalóknak volt. 

     1944. június 9-én 300 zsidót a miskolci gyűjtőtáborba szállítottak, onnan pedig Auschwitzbe deportálták őket.

 

     1945. január 27-én felszabadították az auschwitzi munkatábort. A holokauszt-túlélők többsége Izrael megalakulása után elhagyta Rozsnyót. 1947-ben a zsidó hitközség megszűnt.

Tulajdonuk és vagyonuk államosítva lett. 

     A zsinagógát ezután bútorraktárként használták. 1957-ben viszont teljesen lerombolták, autóbusz-állomást terveztek a helyére. Később lakóházat építettek a lerombolt zsinagóga területén. Mindössze egy márványtábla maradt fenn az épület tetejéről, amely jelenleg a Rozsnyói Bányászati Múzeumban látható.

 

     A zsidó temetőt az 1970-es évben likvidálták. Az értékes sírköveket áthelyezték a rozsnyói nagy temetőbe. Itt idővel benőtte a fű, napjainkra már teljesen eltűntek.

A városi önkormányzat egy emléktáblát helyezett el a Városháza falán, ahol minden évben megemlékeznek a valaha itt elő izrealita lakosságra, majd a köztemetőben egy emlékmű is létesült.

 

Forrás:

www.inforoznava.sk

 

gomor.zsidomult.hu

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :