[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Aetius, az Isten ostorának ostora? (2. rész)

szerző: Kiss László 2015-02-10

 

Aetius, az Isten ostorának ostora? (2. rész)

     

     ...de hogyan lettek szövetségesekből, barátokból esküdt ellenségek? 

Bonyolult, "szerelmi" történet. III. Valentianus Nyugat-római császár húga teherbe esett egy testőrtől, s a felbőszült császár Honoriát büntetésként Bizáncba száműzte unokaöccséhez, aki háziőrizetben tartotta. Honoria viszont nem törődött bele sorsába, s levelet és gyűrűt juttatott el Attilához, házassági ajánlatként. Attila, aki a közelben tartózkodott, mert éppen - a változatosság kedvéért - a Kelet-római Birodalmat sarcoltatta (kevés sikerrel), kapott az ajánlaton, s kijelentette, feleségül kívánja venni Honoriát. Mi vezethette? Komolyan gondolta, hogy beépülhet a Római Birodalom uralkodó köreibe? Vagy pusztán a politikai intrika, az - eddig - sikeres, verhetetlen nomád vezér vakmerőségével állunk szemben? Valószínűleg ezt már nem fogjuk megtudni. Viszont tény, hogy a hun vezér, szándéka kinyilvánításával egyidőben egyben a "fél Római Birodalmat" is kérte hozományul (értsd: Nyugat-római Birodalom fele, azaz Gallia).
     Attila óhaja Rómában döbbenetet keltett. A barbár hun jó volt szövetségesnek, még akár barátnak is, de rokonnak...? A császári udvar, s a hatalmat ténylegesen gyakorló Aetius számára nem maradt más lehetőség, mint a nyílt szakítás Attilával, s vállalni a vereség lehetőségét is magában hordozó fegyveres összecsapást. Semmiképp nem tehettek mást, mert ekkor a Kelet-római Birodalom is keményen ellenszegült Attilának.
    Persze nem csak Honoria kezéről volt szó. Ha Attila megkapja a zavaros, de mégis csak értékes Gallia provinciát, ki tudja, mi lesz a következő követelése? És esetleg a többi szövetséges is felbátorodik... Ez könnyen a birodalom felbomlásához vezetett volna.
    Az egykori barátok tehát készülnek a végső összecsapásra. Attila túl messzire ment, Gallia leigázására indul. A lázadozó provinciában barátokat remél. De Aetius keményen rendet tesz, a nyugati gótok mellé állnak. A frankok és a burgundok is a rómaiakat választják. Attila számára nem alakulnak kedvezően a dolgok, s ezidőtájt még egy testvérgyilkosságon is túl kell lennie, de azért még maradt neki is bőven szövetségese, s presztízsből sem vonulhat vissza. Tehát támad.
    451 februárjában eléri a Rajnát. Keleti gót szövetségesei lerombolják Baselt és Colmart, a gepidák Strassburgot, Speyert, Wormst és Mainzot hódoltatják. Attila maga Mertz városát teszi a földdel egyenlővé. Számos várost pusztítanak még el, melyek egyébként teljesen védtelenek, Aetius még messze jár. Az eseményekre jellemző, hogy a terület lakossága még évszázadokig az apokalipszis lovasaiként emlékezik Attila hadaira.
    Párizsnál történik az első csoda: Genovéva, a város későbbi védőszentje, Attila elé állva megátkozza, s távozásra szólítja fel. A hun, meglepetésre kikerüli a várost, Orleans-t veszi ostrom alá, s el is foglalja. De a győzelmet ünneplő hunokat meglepik a rómaiak. Megérkezik Aetius. Attila elővédjét szétverik, s alkudozás kezdődik a két vezér között. Aetius az alánok leválásának feltételével elengedi a hunokat. Attila visszavonul ugyan, de mindkét fél a döntő ütközetre készül.
    A csata "catalaunumi" néven vonult be a históriába, de történészek megállapítása szerint valójában a Troyes város közelében elterülő Mauriacum helység határában folyt. Az ütközet kezdetén Aetius frankjai lemészárolják Attila gepidáit (állítólag tizenhatezret). Jó kezdet Aetiusnak. Egyébként ez az ókor, talán a világ első világháborúja, mert a "világ-csata" kifejezés nem ismert. Szó sincs pusztán rómaiak és hunok összecsapásáról, Európa szinte minden népe képviselteti magát az ütközetben. A tét mindkét fél számára nagy, ezért a vezérek kegyetlenek: a hadrendben szembe állítják egymással azokat a népeket, melyek különösen gyűlölik egymást, korábbi sérelmek miatt, néhány esetben rokonok (pl.nyugati gótok és keleti gótok) is egyébként. Így a csata igazi mészárlás. Aetius egy szárnyat tart, s harapófogóval kísérletezik, de az első nap döntetlenül ér véget.
    Éjszaka a felek halottaikat temetik, s készülnek a másnapi döntésre. De erre nem kerül sor. Attila éjszaka nyergeket égettet állítólag, azért, hogy innen senki sem hátrálhat meg. Aetiust viszont érzékeny veszteség éri: legfőbb szövetségesének, a nyugati gótoknak a királya, Teodorik elesett. A gótok királyuk tetemével elvonulnak. Attila viszont másnap, minden fogadkozása ellenére visszavonul, átkel a Rajnán, s meg sem áll törzsterületéig, Pannóniáig. A hunok zsákmányorientáltak, egész birodalmukat lényegében ez élteti. A Galliai hadjáratban a városok kifosztásával erre bőven szert tettek, valószínűleg ennek megőrzése fontosabb számukra, mint a kétes kimenetelű csata folytatása. S hogy tudtak-e a nyugati gótok távozásáról, a rómaiak meggyengüléséről? Nem valószínű. 
   A rómaiak is kimerültek, eszükbe sem jut az üldözés. Így végül is döntés nem született, a hatalmas veszteségek ellenére az erőegyensúly fennmaradt. (Az áldozatok száma elborzasztó, bár biztosat nem tudhatunk: a különböző források 150 000 és félmillió fő közé teszik.)
     Attila, bizonyítandó, hogy még nem szenvedett vereséget, a következő tavaszon hunjai élén Itáliára támad. Sorra perzseli fel és fosztja ki a városokat (ehhez a hadjárathoz kötődik Velence alapításának legendája is: Attila elől menekülők hozták létre). Aetius szervezi a védelmet, összeszedi csapatait, s erősítést kér a Kelet-római Birodalomtól. Mivel ők sem szívelik Attilát, küldenek, de ezt be kell várnia Aetiusnak, addig nem bocsátkozik harcba Attilával. Viszont a felperzselt föld taktikáját remekül alkalmazza, s így lényegében bebiztosítja taktikai győzelmét. 
    A hunok eljutnak Rómáig, ahol - Párizshoz hasonlóan - megtörténik a csoda: I. Leó pápa ráveszi Attilát a város megkímélésére. A kereszténység diadalaként, isteni csodaként aposztrofált s misztifikált esemény mögött valószínűleg az állt, hogy a hun seregben kitört járvány tizedeli a harcosokat, s a zsákmányt féltve ismét el akarták kerülni az összecsapást a már megérkezett segédhadakkal rendelkező Aetiussal. Viszont a rómaiak sem erőltetik a dolgot, némi fogolycsere után Attila távozik Itáliából.
     A következő évben pedig, 453-ban nászéjszakáján váratlanul meghal az "Isten ostora". S vele sírba száll a hun birodalom is. Hamarabb széthull, mint ahogy létrejött.
   Egykori barátja, esküdt ellensége sem él sokkal tovább. Aetiusnak Itália megmentésében tagadhatatlan a szerepe, így korábban is jelentős tekintélye tovább nő. Állítólag császári ambíciókat is dédelgetett, így a ravennai császári udvarban az udvaroncok összeesküvést szőnek ellene, az életére törnek. Így történt, hogy Flavius Aetiust, aki két évtizeden át megvédte Rómát a barbároktól, egy császári kihallgatás során 454. szeptember 21-én megölték Ravennában. Állítólag maga a császár, Valentiniánus szúrta le.
    Az utolsó nagy római hadvezér halálával végső anarchia lett úrrá a Nyugat-római Birodalmon, hogy aztán 476-ban visszavonhatatlanul megszűnjön ez az egykor hatalmas állam. 
 
Az első részt elolvashatják itt: https://www.rovart.com/hu/aetius-az-isten-ostoranak-ostora_3114
 

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :