[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Aetius, az Isten ostorának ostora?

szerző: Kiss László 2014-09-29

 

Aetius, az Isten ostorának ostora?

     Egy kevéssé ismert római, aki sok gondot okozott a legendás hunnak, kisebb-nagyobb csatákban legyőzte a legyőzhetetlen Attilát, s a döntő ütközetben... nos, ott mi is lett? 

   
     A catalaunumi csata eredménye ma is vita tárgyát képezi a történészek körében. Az ókor utolsó jelentős, de további évszázadokra is legvéresebb, legnagyobb csatájában nem hirdettek győztest. Viszont Attila visszavonult, nem érte el hadi célját, Gallia elfoglalását. 
Aetius feltartóztatta a hunokat, megmentette Rómát, a Nyugat-római Birodalmat. Igaz, csak rövid időre, de az már nem rajta múlt. Méltán nevezik mindezért az utolsó római hadvezérnek, "az utolsó római"-nak (Edward Gibbon), s nevezhetnénk az "Isten ostora" ostorának.
Attila és Aetius háborúskodása sok-sok tízezer harcos, katona életébe került, nem beszélve a feldúlt országrészekről, a civil lakosság tömeges irtásáról.
   
     Mégis, e két személy egykor jó barát volt. Valószerűtlennek tűnhet, pedig igaz.
Vázoljuk fel az akkori világ helyzetét. Az ázsiai hunok, miután kiszorultak Kínából, nyugat felé vándoroltak. A sztyeppei "dominó-elv" miatt láncreakciót indítottak el, egyik nép elűzte településterületéről a másikat, az is tovább ment nyugat felé, kiszorította a következő népet stb. Így zúdultak a gepidák, alánok, gótok, germánok a Római Birodalom határaira. Ekkor már, a IV-V. században, a birodalom nem a régi. A hódító hadjáratok megszűntével nincs rabszolga utánpótlás, a hadsereg, államapparátus fenntartása iszonyú összegeket követel, növelik az adókat, a közrendű szabadokat elnyomorítják. A birodalom Theodósius alatt kettészakad (395). Róma és Constantinapolis (Bizánc) valahogy igyekeznek úrrá lenni a káoszon. A Kelet-római Birodalom (Bizánc) ügyes diplomatái a betörő barbár népeket néha okos szóval, máskor csengő aranyakkal tovább küldik nyugatra, azaz a Nyugat-római Birodalom nyakára. Ők már nem tudják tovább passzolni őket, így vagy megütköznek velük, vagy befogadják, s letelepítik őket. Váltakozó sikerrel alkalmazzák eme módszereket. Viszont a háború egyre kétségesebb, a letelepítés után pedig a barbárok integrációja egyre nehézkesebb, egyesek már nem óhajtanak romanizálódni, önálló állami léttel lépnek fel, amit Róma (Ravenna - egy időben ez a főváros) nem tűrhet. 
 
     Ezekbe a kaotikus állapotokba toppannak be – ezidőtájt utolsóként –  a hunok. Bár már ők is megoszlottak, a Kaukázus tájékán ketté váltak. A "fehér" hunok Ázsiába mentek, a mai Irán, Irak, Törökország felől sanyargatják a Kelet-római Birodalmat, míg a "fekete" hunok Európára zúdulnak, s váltakozva sarcolják Constantinapolist és Rómát, gyakran mindkettőt. Félelmetes, hogy egy nomád nép, mely a semmiből jött, mire képes néhány év, évtized alatt a rómaiak ellen, akik bár a régi fényüket már elvesztették, de jelentős, jól képzett, jól felszerelt katonasággal, hatalmas vagyonnal bírnak. Mégis, ha tehetik, inkább fizetnek a békéért...
     A rómaiak hamar rájönnek, hogy Attila seregét, birodalmát a zsákmány élteti. Nem akarnak sehol letelepedni, nem akarnak - tudnak? - államot létrehozni. S ha ez így van, fel lehet őket használni - pénzért! - saját céljainkra. 
    A Nyugat-római Birodalomnak nagyon sok gondja akadt az önállósodni akaró, birodalomba befogadott népekkel. A római-hun ellentét közismert, de arról kevesen tudnak, hogy hosszú ideig szövetségesek voltak. Róma a hunokkal tartotta sakkban mozgolódó alattvalóit, sokszor kegyetlenül. A burgundokat például a hunok római utasításra majdnem kiirtották.
   
     Ki is volt tehát Aetius?
Kr.u. 390 tájékán született Moesiában, Flavius Aetius néven. Pannóniai előkelő család sarja, apja lovassági parancsnok. Anyai ágon ősi római patrícius család leszármazottja. Ekkor már gyakori volt, hogy a szerződő felek biztosítékként kölcsönösen "túszt" cseréltek. Így került az előkelő Aetius először a Rómát évek múlva feldúló Alarich gót uralkodó, majd ezt követően Rúga hun király udvarába. Ezek Aetius gyermekévei voltak, de nem teltek haszontalanul: kiismerte a barbárokat, gondolkodásmódjukat, haditechnikájukat. Attila is volt túsz Ravennában, Honorius császár udvarában. Itt kötött barátságot Aetius és Attila. 
     
     Aetius hadvezéri pályafutása Honorius császár halála után kezdődik (423), amikor trónviszály tör ki a birodalomban. A választott örökös Joannész, Bizánc pártfogoltja viszont a kiskorú III. Valentinianus. Aetius az előbbit támogatja, s kapcsolatait kihasználva, hun segítséggel betör Itáliába, mi több, hunjai élén bevonul Rómába (!). De időközben Joannészt meggyilkolják, így a hadjárat okafogyottá válik. Viszont Aetius jó taktikus, a kiskorú császár anyjának, Galla Placidiának a kegyeibe férkőzik, s elindul a fölfelé a katonai ranglétrán. Ebben nagy szerepe van a szövetségében lévő tekintélyes hun haderőnek.
   Aetius megkapja a militum per Gallias címet, azaz Gallia katonai főparancsnoka lesz. Ez nagy kitüntetésnek számít, de az is elképzelhető, az ellenséges császári udvar így szabadult meg tőle. A birodalom szempontjából viszont a döntés jónak bizonyul: Aetius -hunjai segítségével - sorozatos hadjáratokban rendet teremt a tartományban, legyőzi a lázongókat. Megveri a vizigótokat, a rajnai száli frankokat, s a hispániai szvébeket. A helyzet furcsasága, hogy jó néhány törzset korábban a hunok kergettek a rómaiak területére, s most a rómaiakkal karöltve csépelték őket. Sőt, a frankok egy részét átkergették vissza a Rajnán túlra. 
   
     Aetius győzelmeiért megkapta a "magister militum" ("katonák ura" - katonai főparancsnok) címet. Viszont ez már politikai befolyással járt. Akadt is rögtön két ellenlábasa, akkikkel rövid úton elbánt. A Nyugat-római Birodalom második embere lett. 
   A császári udvarban ezért az anyakirálynő s a kis császár egyre kevésbé kedvelik. Consuli címmel tüntették ki, s ismét elküldik hadakozni. Aetius ekkor veri meg a burgundokat, állítólag húszezret mészárolnak le közülük a római-hun csapatok. A pártállás gyors váltakozását jelzi, hogy nemsokára római szövetségesek lesznek a burgundok, s Aetius telepíti le őket. 
   
     A hunokkal szövetségben számos törzset legyőz még évekig tartó hadjáratában. Növekvő hatalma miatt a császári udvar már fél tőle, megfosztják minden címétől, rangjától. De Aetius nem jön zavarba, Rúga király táborába megy, s hun sereg élén bevonul Rómába. 
    Ettől kezdve egészen haláláig, ha császár nem is lesz, de Aetius irányítja a Nyugat-római Birodalmat. Viszont jó viszonya a hunokkal nem tartott sokáig...
 
   

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :