[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Aki márványt álmodott

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-01-02

a pásztorlánykaMa már lehet, sokan unalmasnak találják a klasszicizmust, másat vágynak látni, másképpen látnak. A jó látáshoz azonban elengedhetetlen, hogy tudjuk, mi volt korábban. Ferenczy István honi szobrászmûvészünkrõl néhány sort ajánlok. Képeket hozzá, mesterpéldának!


Kazinczy


Schodel


Kölcsey


a Viczay portré


Eros


a tudomány

Aki márványban álmodott
Ferenczy Istvánnak hívták, született 1792-ben Rimaszombatban, meghalt  1856-ban, ugyanott. Szobrász volt, a Magyar Tudományos Akadémia elsõ tagja (1832). Nem volt könnyû sorsa, a két dátum között, melyek életét behatárolják, a kor lázadó történelmi eseményei mellett az alkotóvá érés, a mûvészi önmegvalósítás folyamatát is megélte.

Lakatossegédként szabadult föl apja mûhelyében, s vándorútja során Bécsben az akadémia rézmetszõ osztályára iratkozott be. Kitünõ tehetség volt, itt készített Solon címû érmével díjat is nyert. 1817-ben az akadémia szobrászati osztályán Fischer és Klieber mellett kezdett szobrászatot tanulni, mestereinek nevét ma alig ismerik, de az övé fényesen ragyog.

1818-ban gyalog ment Itáliába, Rómába vándorolt és ösztöndíjból élve hat alkotó évet töltött itt. A dán nemzetiségû Thorvaldsen mûtermébe került. Elsõ, itt készült mûveit, mint például a Fekvõ Vénusz, Csokonai-arcképe, a Pásztorlányka avagy a szép mesterségek kezdete címûeket hazaküldte, s ezeknek hazai sikere több ösztöndíjat juttatott számára. Ezeknek a támogatásoknak a segítségével még két évig Canovától is tanulhatott. 1824-ben, tervekkel tele, érett férfiként, mondhatni kiforrott stílusú mûvészként  tért haza.

A XIX. század 30-as éveiben míves portrészobrokat, például Ürményi, Rudnay, Kazinczy portréit faragta meg. A kor megrendelõi szokásaiként síremlékeket is készített, a Kulcsár-, Szánthó-, Forray-síremlék származik ebbõl az idõbõl és oltármûveket kisebb emlékmûveket készített. Élete legfõbb vágyára, Mátyás király monumentális bronz lovas szobrára azonban nem sikerült megbízást kapnia. Sajnos sikertelenek voltak a magyarországi szobrásziskola létesítésére irányuló törekvései és tervei is.

Kísérletezõ kedvû, a hazai ásvány- és kõzetkincset is kutató munkásságának eredményeként sokéves kutatás után találta meg a hazai, a ruszkicai márványt. A sok utazás, kutatás és ásatásai szinte teljesen felemésztették vagyonát is. 1846-ban még befejezte egy nagyobb mûvét, a Pesten felállított Kölcsey-szobrot de 1847-ben visszavonult szülõvárosába, Rimaszombatba, s maga által legjobbnak tartott mûvén, az Eurydikén kívül csak kis agyagszobrokat készített. Gyûjtõszenvedélyének köszönhetõ, hogy még római mûvésznövendék korában szerény jövedelmébõl reneszánsz korabeli kisbronzokat vásárolt. Ezek a páratlan darabok ma a budapesti Szépmûvészeti Múzeum értékes kincsei. Közöttük a világhírû lovas szobor, amelyet sok szakértõ Leonardo da Vinci saját kezû munkájának tart.

A klasszicizmus jellegzetes, kiemelkedõ képviselõje volt, fõ mûvei a kitûnõ karakterábrázolású, élethû, páratlan finomságú portrék. A mai mûvészettörténeti elemzések szerint nagyobb volumenû tervei már nem érik el a portrék és a Pásztorlányka szobrászi mûvészi kiválóságát és szépségét. Viszont mûvészi jelentõségénél nagyobb annak a missziónak a teljesítése, amelyet a nemzeti mûvészet megteremtésében vállalt és véghezvitt. Ez volt számára a szabad kreativitás. Kiteljesedni saját kora nem engedte teljesen, de tisztelni és értékelni az utókor már megtanulta. Elfeledni nem volna szabad!


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :