[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Akkor 4, most 48, jövőre? – nem tudom

szerző: Szászi Zoltán 2012-08-19

 

Akkor 4, most 48, jövőre? – nem tudom

 

Volt egyszer egy éjszaka

 

 

azon az éjszakán éjféltájt felkelt az ország

odaosontam az ablakhoz 
csipás szemmel tankot számolni 
a sötétben
meg ne lásson meg apám 
integettem is
 
másnap nem volt áram
nem a kétplatnis rezsón melegítették a kakaóm
mondták lehet most iszol ilyet utoljára
 
majd jönnek a ruszkik 
visznek mindent s hiába rísz 
még a csíkos hintalovadat is elvihetik
így cukkolt a bátyám 
ugyanúgy félt 
neki meg a bélyeggyűjteménye tűnhet tova
 
mindig ez  volt a mese
ha katonák jönnek a hegy napkelet felől
mindig visznek 
mindent 
kenyeret lovat disznót tyúkot órát 
időt
 
és nem számít sikongás 
legyűrik az asszonyokat lányokat 
a letolt gimnasztyorka alá 
tanulják meg mi a hadizsákmány
 
nagyanyám mélyebbre görnyedt 
nyakára tekerte imáit
férfiak fád hangon énekelték bátortalan 
a himnuszt
hogy hol a honom hol a hazám 
meg ilyeneket
 
ilyesmi tudni lehet 
nem segít 
fennhéjázó csövek kormos torkából 
szabadságot leköpő töltények ellen 
 
azt csak sokára hitték el
mi van
kéksisakosokról beszéltek 
meg hogy úgy ne járjunk mint magyarba 
nemrég
ott akasztottak is
volt halott
volt itt is
még lehet
 
a város közepén 
a kanyarnál hiába forgatták el a táblát
nem arra van a cél
amerre lenni kell
 
mit se számít 
gépesített tömeg
zilált arcú ideges tisztek 
bamba ferdeszemű katonák
léptétől remegtek az üvegtáblák 
 
én csak néztem ahogy a Luba* parányi kirakatában
egyre fáradtabban kereng az a repülőmodell
amiről már első megpillantásakor tudtam 
soha nem lesz nekem ilyenem
 
(*Luba – játéküzlet neve volt szülővárosomban)
 

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :