[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Ámerikától a Belgáig

szerkesztette: skitzz, 2008-04-30

BelgaA hip-hop egy sajátos stílus és hosszú utat járt be a bronxi gettóktól kezdve, amíg a maga sajátos, hibrid formájában meghonosodott Magyarországon.



Akhezdet Phiai

Animal Cannibals

Dopeman

Ganxta Zolee

Belga

Ámerikától a Belgáig
A magyar hip-hop kezdetei

A hip-hop egy sajátos stílus és hosszú utat járt be a bronxi gettóktól kezdve, amíg a maga sajátos, hibrid formájában meghonosodott Magyarországon. Ennek a mûfajnak a legújabb vadhajtása a Belga, még akkor is, ha a tagok egyre makacsabbul próbálnak meg eltávolodni a kezdetekkor parodizált kliséktõl. Az igazi slágerek, amelyekkel összekapcsolják a zenekar nevét, mégis vegytiszta hip-hop paródiák a mûfaj szokásos eszközeivel és szóképeivel.

Amennyiben visszanézünk a kezdetekre, láthatjuk, hogy mennyiféle és fajta módon próbálták meg behozni a stílust a köztudatba. Elég csak annyit mondani, Geszti Péter. Huhh.

A mûfaj az amerikai nagyvárosokban alakult ki a hetvenes évek második felében, a hip-hopot hagyományosan négy (plusz egy) mûvészeti ág egyvelegeként szokás meghatározni – a breaktánc, a DJ-zene, a graffiti, a rap, valamint a beatbox tartozik ide (ez utóbbi azt a szájtevékenységet jelöli, amivel érdekes hangokat lehet kiadni és remekül beleillik a szövegelés alá, magyarítva szájdobnak is nevezik).
Egy efféle jelenség hasonló életérzés és körülmények híján aligha ragadhatott meg az akkori Magyarországon. Egyes források szerint meglepõ módon Fenyõ „csavardfelaszõnyeget” Miklós kísérletezett a hip-hop meghonosításával, de nem túl sok sikerrel, az általa alapított klubok és önképzõ körök fél éven belül elhaltak.
Az underground zenekarok közül nem sokkal késõbb a Pajor Tamás nevével fémjelzett Neurotic próbálkozott be ezzel a fajta zenével. Az utókor pechjére Pajor a rendszerváltás után hamarosan megtért és belépett a Hit Gyülekezetébe, ifjúkori elhajlását a gonosz számlájára írta, a zenetörténeti unikumnak számító Neurotic-felvételek pedig elkeveredtek a személyes archívum legaljára.

A kilencvenes évek elejére mindezzel együtt a hip-hopra építõ kultúra rendkívül népszerûvé vált Amerikában a fõvonalas médiában is, és csak idõ kérdése volt, ki robban be vele a magyar köztudatba. Akkor pedig jött Geszti Péter, aki a büntetõ szóvicceivel, vekkerimádatával és a laza zenei témákra felmondott szövegekkel igazi slágereket teremtett. A Rapülõk a korabeli Magyarország talán legsikeresebb zenekarává nõtte ki magát. Hirtelen mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez a fajta zene nagyon is könnyen eladható, így a Rapülõk karrierjének önkéntes beszüntetése után sem kellett sokat várni a dicsõ utódokra.

A magyar hip-hop következõ két ikonja teljesen különbözõ szemszögbõl közelített a mûfajhoz.
Ganxta Zolee, a Sex Action „piszkos rockot” játszó zenekar dobjai mellõl állt fel, imidzst váltott és jó érzékkel nyergelte meg a gengszterléten alapuló divathullámot. Ehhez az irányzathoz hozzátartoznak a fegyverek, a keménykedõ szövegek, pitbullok és az összes hasonló séma. Apró szépségfolt Zolee imidzsén, hogy az egyébként galamblelkû rocker végig közös háztartásban maradt az anyukájával. A Ganxta-féle brancsból aztán idõvel kinõtt néhány személyiség, közvetve Dopeman, rajta keresztül egy újabb svédcsavarral pedig Majka.

A Geszti-féle hagyományok folytatása mellett döntött ellenben az Animal Cannibals. A duó által felvetett morális kérdések azon a szinten maradtak, hogy mennyire vagyunk képesek megbékélni a takarítónõ társadalomban betöltött szerepével (a válasz: Takarító-nõõõ! Jeee!). Az Annimal Cannibals ugyanakkor komoly szerepet is játszott a hip-hop mozgalom fejlõdésében a rendszeressé vált tehetségkutatók megszervezésével. Innen került be aztán a köztudatba az AC-vonal sokkal kiforrottabb örököse, Sub Bass Monster.

Az internetes és információs forradalom után tovább árnyalódott a kép, a zene megjelent azokon a helyeken, ahová a kezdetektõl fogva is szánták – a nagyvárosokban (Magyarországon ez a leginkább Budapest), az utcákon, a tereken. Mivel személyesen nem követem a legújabb trendeket, ezért nem is vállalkozom arra a reménytelenül nagy feladatra, hogy felsoroljam az összes hallgatható bandát – tegye meg ezt magában bárki. A Belga mindenesetre ennek a kavalkádnak az egyik érdekes színfoltja. Egyértelmûen hip-hop-paródiazenekarnak indultak, de a társaság mára egy szövegelõ kabarétársulattá nõtte ki magát és a stílusa is eléggé eklektikussá vált.
Ha adhatok még két tippet az érdeklõdõknek, akkor a Ludditák és az Akkezdet Phiai zenéjével érdemes megismerkedni, hazai körökbõl pedig a Belga-koncert elõzenekaraként fellépõ Jönvukk életmûve is megér egy próbát. Kellemes kutakodást!

Tokár Géza


Sub Bass Monster

Ludditák

Majka

Neurotic

Geszti Péter


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: ubul e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-02
személy szerint viszolygok a geszti-féle erõltetett lazáskodástól, felületes szövegek jópofi ismételgetésétõl megszédülök. és közben arra kell gondolnom, hogy abban a szellemben írta, hogy "mosolyt varázsoljon" az emberek arcára. az animal cannibals meg egyszerûen kritikán aluli. a zenei kultúra nagyon fragilis, minek erõltetni? üzlet is, az igen, de olyan kicsi a magyar zenei piac, hogy eladják a lelküket, még ha egy kicsit is keresnek rajta. A cikk ettõl függetlenül príma, jó áttekintés.