[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Amszterdam

szerző: oszi 2011-04-03

 

Amszterdam

Amszterdam egy sokat emlegetett város. Szinte mindenki ismeri valamilyen módon. Én is sokat hallottam róla, és már rég el szerettem volna látogatni oda, de mostanáig csak olyan közel voltam Hollandiához, amennyire a karib-tengeri Willemstad, Curaçao van -- az egykori holland gyarmat. ;- ) 

Most, hogy itt vagyok Németországban, ráadásul nem is olyan messze a holland határtól, esélyt kapott Amszerdam mint úticél. Egyik pénteken üzenetet kaptam egy kassai kollégámtól, kérdezte, hogy mi a programunk szombatra? Merthogy ők Amszterdamba mennek, így találkozhatnánk ott.

Eredetileg dolgoznom kellett volna aznap, így tárgytalannak tűnt a dolog. Este viszont kaptam egy értesítést, miszerint mégsem kell munkába mennem. Hirtelen fordulat. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk munkatársammal, hogy megyünk, bár nem kecsegtettek túl jó időjárással. 

 

Szombat reggel tehát elindulunk. Unalmas az út az autópályán, mert még csak nem is ráz, mint otthon, hogy ébren tartaná az embert. Az eső is csepereg kicsit, így teljes az idill a szundihoz – megjegyzem, nem én vezettem. ;-)

Az utakról jut eszembe: valamit jól csinálnak a németek, illetve a hollandok, mert jobb minőségű útjaik vannak, az autópálya ingyenes, semmi autópálya-matrica meg miegymás!

Az okos navigációnk pontosan a város központjába vezérelt bennünket. A parkolással nem volt gond, több parkolóházban volt még üres hely. Ahová épp betértünk, ott volt egy kis elakadás, egy autó ugyanis ki akart tolatni a bejárattól, így ott kisebb torlódás alakult ki. Nem tudni, mi történt, bár később rájöttem, mi lehetett a gond. Amint sorra kerültünk, meglepődve olvastuk a táblán a parkolási díjat: 4 euró egy óra, maximum 50 euró egy napra! Nem kevés, de ha már itt vagyunk... Ez van, nem maradunk túl sokáig.

Érdekes megfigyelést tehettem: a ki-, illetve a bejárás a parkolóházba nemcsak a megszokott sorompón, hanem még egy vasrácsos kapun át is történik. Extra védelem, gondoltam.

 

Hamarabb értünk a városba, mint a kassai kollégák, így volt időnk szétnézni. Sétálgattunk fel s alá az utcákon, az információs központban vettünk egy térképet, mert azért csak jó tudni, merre kóborol az ember! Igencsak felkészületlenül mentünk oda, de hát ez egy hirtelen jött ötlet volt. Máskor jobb szeretek előre felkészülni, hogy mi látnivaló van egy városban, mit érdemes megnézni... De sebaj, jó helyen jártunk, a központban elég sűrűn van látnivaló.

A kanálisok láttán Velence jutott eszembe. Sok szép város van szerte a világon, de nem mindegyiknek van külön varázsa. Itt az utcákat hosszában keresztülszelő kanálisok a jellemzőek. Nagyon hangulatos, és a sok szép régi épület is elnyerte a tetszésemet hamar.

Ha valaki itt lakik a belvárosban, választhat, hogy kocsival, kerékpárral vagy csónakkal megy-e a dolgára, mert akár mind a hármat leparkolhatja a lakása előtt. 

 

Rengeteg a kocsma és a kávézó. Gondolom, nem kell magyaráznom, hogy miért közkedveltek ezek a kávézók. ;-) Teli vannak vidámsággal. El tudom képzelni, milyen éjszakai élet folyik itt. Erről jut eszembe, ilyet sem láttam még máshol: az utcán elhelyezett férfi vizelőhelyek vannak ;-), vagy fixek, vagy pedig mobilak.

Praktikus dolog ez, mert ugyebár az anyag nem vész el, csak átalakul. Ami bemegy, annak ki is kell jönnie. ;-) 

Az utcákon sétálva nagyon körültekintőnek kell lenni, mert mindenhol kerékpárosok vannak,  és elég bátran közlekednek. Érdekelne egy statisztikai felmérés, hogy vajon mennyi kerékpáros baleset van Amszterdamban? Az is egy jellegzetesség itt, hogy nincs olyan hely, ahol ne látna az ember kerékpárt, s ahol korlát van (mert nincs mindenhol a vízpart mentén), ott lelakatolt bicikli is van. 

További érdekességnek számít a sok felnyitható híd is. Különböző változatban fordulnak elő, kicsik, nagyok, fém-fa konstrukciók.

 

Barangolásunk már közel 2 órája tartott, a kollégáink pedig még mindig nem értek ide, ezért úgy döntöttünk, áthelyezzük az autónkat valami olcsóbb parkolóba. A parkolókártyát az automatába helyezve nagy meglepetésemre 12 eurót követelt 1óra 45 percért. Az üvegablak mögött ülő alkalmazottat kérdeztem, hogy van ez? Annyit felelt, 15 perc 4 euró – hát ez pláne nem stimmelt, de nem volt mit tenni, fizettünk, így megnyílott a vasrácsos kapu előttünk. Most már értelmet kapott az egész. Ez mind azért van, hogy meg ne léphessen az ember fizetés nélkül. ;-) Kész rablás! Ettől még az utcán parkolás is olcsóbb talán.

Kis kocsikázás után, nagy szerencsénkre akadt is egy parkolóhely, melyet csak az utolsó pillanatban vettem észre, nem kis bosszúságára a mögöttem haladó hölgyikének, merthogy ő is oda akart parkolni. (Biztos szép szavakkal illette a német nemzetet, ha a kocsink rendszámából ítélt.)

Itt 5 euró a tarifa, de legalább biztosan annyi. Előre kell fizetni, akár bankkártyával is. Én határozom meg, mennyi időre szeretném igénybe venni, és aszerint fizetek. 

 

Tehát sikerül a központban maradnunk, a kassai kollégák is jeleztek már, hogy megérkeztek.  A megbeszélt helyen, egy piactéren sikerült találkoznunk. Ahhoz képest, hogy részben miattuk jöttünk ide, elég kevés időt töltöttünk együtt. De ez annak is köszönhető volt, hogy ők más programot terveztek, épp egy hajókörútra fizettek be, amit nekünk ki kellett hagynunk, mert nem fértünk volna bele az előfizetett parkolási időbe. Sebaj, visszajövünk még ide!

Kikérdeztük őket, mit érdemes itt még megnézni. Elcsodálkoztak, hogy a Piros zónában még nem voltunk, mert általában oda megy a turisták zöme először. Búcsút intve nekik tovább barangoltunk, és megnéztük a Piros zónát.

Gondolom, már mindenki kitalálta, miről van szó. Egy olyan utca, ahol a hölgyek kínálják magukat, szó szerint a kirakatban. Készítettem egy pár fotót, de nagyon csúnya szemmel néztek rám, ha észrevettek. Az egyik hölgyike igencsak nagyokat tátogott, közben a középső ujját mutogatta felém ingerülten, hát eltettem inkább a gépemet. Kínálat volt bőven, szőke, barna, minden haj- illetve bőrszínárnyalatban. Volt aki aktívan hívogatta, csábítgatta a járókelőt, volt aki unottan állt vagy ült, illetve épp telefonált, vagy a szendvicsét majszolta. Ilyet sem látni akárhol! Rengeteg erotikus játékszerekre specializálódott üzlet kínálja portékáját, nagy meglepetésemre már olyan vibráló rudacska is kapható, ami iPod vagy MP3 lejátszó zenéje alapján kényezteti a felhasználót.

 

Elszaladt az idő, hát hazafelé vettük az irányt, de még betértünk egy kávézóba, mert hosszú út állt előttünk. A navigációnk sikeresen kivezérelt minket, de sajnos a kívánt útszakasz le volt zárva valami útjavítás miatt. Egy másik alternatívát választottunk tehát, egy olyan utat, ami a térképen csak egy tengeren keresztülhúzott csíknak tűnt, hát kíváncsian vártam, milyen lesz az. Eddig már láttunk nagyon érdekes hidakat, olyan utat, ami egyszer csak eltűnik a víz felszíne alatt! Alagút, ami a víz alatt halad. Egy másik érdekesség: volt, ahol a folyónak csináltak hidat, nem pedig az útnak, tehát a híd alatt vezetett az út, a híd pedig a folyómeder volt. Sajnos erről nincs fotóm, mert sofőr voltam.

Amire elértük a tengert, a már említett utat, lassan kezdett lemenni a nap, de azért még látható volt minden.  Afsluitdijk a neve az útszakasznak, amely 30 km hosszú, 90 méter széles és 7 méterrel van a tengerszint felett. Ezáltal két óriási tó alakult ki, a IJsselmeer  és a Markemeer, melyekben szabályozni tudják a víz állását, elkerülve a tenger okozta áradásokat. Édes vizű tavakról van szó, ami több, mint 1 millió ember vízellátását is biztosítja. Szárazság idején eme tavakkal szabályozzák a talajvíz magasságát is.

 

A hatalmas gát nagy szerepet tölt be a tengerparti védelemben, mivel tudnivaló, hogy Hollandia negyede tengerszint alatti magasságban (alacsonyságban ;-) fekszik.

Már az 1800-as évek végén folytattak tanulmányokat egy gát építéséről. A terv 1901-ben el is készült, csak az állam bácsi nem hagyta jóvá, többszöri próbálkozás ellenére sem. 1916-ban hatalmas árvíz sújtotta az országot. Ennek folytán 1918-ban megindult az építkezés, mely 1933. szeptember 25-ére készült el.

Megint eszembe jutott az otthoni helyzetünk. Hollandia sem nagyobb ország, mind mi vagyunk, mégis micsoda építkezéseket bonyolítottak le. Igaz, itt nincsenek hegyek, ahol  hatalmas hidakat kéne építeni, alagutakat fúrni, viszont vannak helyette más természeti akadályok. Odahaza nincsenek nagy vizek, mégis elfolyik az útépítésre szánt pénz. ;-)

 

Ha nem is érkeztünk megnézni mindent az egynapos kirándulásunk alatt, de legalább kaptunk egy kis ízelítőt Amszterdam hangulatából. Egyértelműen állíthatom, hogy a benyomásom pozitív volt – eltekintve az őrült parkolási díjaktól.  


View Larger Map

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :