[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Andrássy Dénes, mint mûvész

szerkesztette: Giotto, 2006-06-07

Dénes grófA Budapesti Történeti Múzeumban nemrég megnyílt tárlat Andrássy Dénest mutatja be mindeddig kevésbé ismert oldaláról. Nem csak mûgyûjtõ és mûvészetpártoló volt, de õ maga is tehetséges mûvész.


Krasznahorka Dénes gróf idején

Krasznahorka ma

a krasznahorkai képtár

Andrássy Franciska emlékmûve Rozsnyón

a gróf által alapított Bányászati Múzeum Rozsnyón

a Mauzóleum Krasznahorkán

a várudvar

... régmúlt dicsõségrõl mesél...

tájkép esõ után

A Betléri Kastélymúzeum ez idõ tájt két nívós kiállítással is szerepel Magyarországon. Néhány héttel ezelõtt nyitották meg Sárospatakon a Fõúri terítékek címû vándorkiállítást, amelynek sikerét tapasztalva újabb felkérés érkezett a betlériek felé. Ezt követõen született meg az a tárlat, amely Andrássy Dénest, mint mûkedvelõ, mûvészetpártoló arisztokratát mutatja be a Budapesti Történeti Múzeumban.

Az Andrássyak amellett, hogy Gömörben jótékonykodásukról voltak nevezetesek és közkedveltek, a család szinte valamennyi tagja mûgyûjtõ és mûvészetpártoló, sõt, tehetséges mûvész volt.

Andrássy Manó például autodidakta festõként és rajzolóként vált ismertté, csakúgy, mint unokaöccse, Andrássy Tivadar. Országszerte, de Franciaországban is ismert volt az idõsebb és fiatalabb gróf Andrássy Gyula mûgyûjtõ szenvedélye. Mûgyûjtésre utaló törekvéssel már Dénes gróf édesapjánál, gróf Andrássy Györgynél is találkozhatunk. Andrássy György gróf valósította meg a család és a krasznahorkai vár hírnevét bemutató, az úgynevezett alsó várban létesített családi magán múzeumot. Az eredeti installáció fõképpen a 16–17. századi fegyvereket – buzogányokat, alabárdokat, harci üstdobokat –, valamint a várkútból víz emelésére szolgáló bivalybõrbõl készített vödröket mutatta be. Az elsõ lõfegyverek közül a várpuskák – szakállaspuskák, ágyúk, ágyú- és pisztolygolyók a jelenlegi gótikus palota földszintjén és emeletén levõ fegyvertári gyûjtemény alapjaként szolgáltak.

A krasznahorkai vár családi múzeumának további fejlõdését Andrássy Dénesné, Franciska grófné 1902-ben bekövetkezett halála változtatta meg. Dénes gróf 1903-ban elhatározta, hogy a vár északnyugati részét és bástyáját átrendezi és szeretett felesége – Franciska grófné ereklyemúzeumává alakítja át. 1904-ben megjelent „A krasznahorkai várban létesített Andrássy Francisca grófné ereklyemuzeum leiró lajstroma“, amelyben ötezer darabot meghaladó tárgy szerepelt. Az 1907–1913-as években a Franciska-múzeumot 10.863 fõ látogatta meg, a következõ években a vendégkönyv csökkenõ tendenciát mutatott. Ennek oka az I. világháború megkezdése, és Dénes gróf elhalálozása volt, mert  Andrássy Dénes gróf egyénisége mágnesként vonzotta az akkori idõ politikusait, és az egész mûvészvilágot.        
Gróf Andrássy (IV.) György által létesített hitbizományi okmány, valamint a Családi egyezmény értelmében az Andrássy család két ága, 1911. március 4-diki, krasznahorkaváraljai találkozásukon megállapodott a krasznahorkai vár, mint történelmi mûemlék további fenntartásáról, díjtalan látogathatóságának biztosításáról. A várban lévõ gyûjtemények leltározásával Mihalik József, országos múzeumi felügyelõt  bízták meg. Ezt követõen jelent meg 1912. augusztus 24-én A gömörmegyei Krasznahorka-vár összes tárgyainak és felszerelésének leltára.

A kassai múzeum ünnepélyes átadásával kapcsolatosan Bubics Zsigmond kassai püspök, gróf Desewffy Pál, Klimkovics Ferenc, valamint Henszlmann Imre nevein kívül gróf Andrássy Dénes neve is gyakran szerepel az adakozók listáján. A gróf 16.000 koronás adományának köszönhetõen az épület oszlopsoros belépõcsarnoka és a központi lépcsõház befejezésére került sor. Gróf Andrássy Dénes, tökéletesen ismervén a tárlatok és a gyûjtemények állapotát, ezeket saját tárgyaival gazdagította.

Andrássy Dénes gróf, a mûvészetek iránti szeretetébõl, valamint a magyar mûvészet fellendülésére 1896-ban kiváló tehetségû fiatal festõk számára ösztöndíj alapítványt létesített, 16 darab, 5.000 forint értékû pénztári jegy formájában. A sikeres ösztöndíjasok sorába olyan személyiségeket sorolhatunk, mint például Simay Imre Károly, Budai Sándor, Ferenczy Valér, Gót Móric vagy pedig a miskolci származású Halász-Hradil Elemér, aki az Andrássy család egyik tagjának megörökítése alkalmával vonta magára a gróf figyelmét. 1896-ban, a millenáris ünnepség alkalmával Andrássy Dénes egy 8.000 koronás Andrássy Franciska Alapítványt tett, melynek eredeti rendeltetése az volt, hogy az összegbõl a város, az osztály és a jóakaratú támogatók segítségével egy ásvány-, illetve bányászati és kohászati múzeum alapíttassék. A tervezett múzeumban a megye ásványai, iparilag hasznosítható kõzetei eredeti példányokban, ezeknek a további feldolgozása pedig képekben, rajzokban és modellekben lettek volna bemutatva. A tárlatot továbbá a gróf saját, a krasznahorkai várban lévõ ásványgyûjteménye gazdagította volna. A múzeumot – részben a gyûjtemény nem elegendõ állománya, részben az építés szakmai hibái miatt – bezárták. 1909-ben bányászati szakiskolát létesítettek benne, melynek Ózdra való áthelyezésére 1920-ban került sor. A Franciska-alapítványból megépített, és 1995-ben felújított épület jelenleg is eredeti célját szolgálja: a Rozsnyói Bányászati Múzeum bányászati és kohászati tárlatában ma is megtalálhatók az eredeti gyûjteménybõl való, csodás formájú limonit példányok.

Andrássy Dénes legkorábbi ismert, fennmaradt rajza egy tanulmányfej, amelyet felirata szerint apja születésnapjára készített 1847. február 7-én. Rajzainak egy nagy csoportja a tizenéves gróftól származik, akirõl életének ebben az idõszakában kivételesen keveset tudunk. Az ötvenes évek elejérõl egy sor teljesen másféle rajzát is megismerhetjük, s ezek az akvarellel még plasztikusabbá alakított ceruzarajzok a mérnöki képzés, oktatás termékeinek tûnõ mûszaki szerkezet-ábrázolások. Velük egyidejûek vízfestményei és olajképei. amelyeknek egy része tájkép, más részük az utazások során látott jellegzetes figurákat jeleníti meg, s az ötvenes évek közepétõl az életképek is megjelentek. Ez utóbbiak és a tájképek esetében is gyakran másolta más mûvészek kompozícióit. A családi mûgyûjteményben látott képek biztosan fontosak voltak a gyermek ízlése alakításában. Legkorábbi tájképei és tanulmányrajzai fõként az utazások benyomásairól árulkodnak. Andrássy Dénes gyakran jelezte, mit másolt. E másolatok többnyire nem is pontos utánzatok, inkább valamiféle ihletet adó kiindulópontok voltak. Bár jó néhány ismert és kevésbé ismert mûvész készített a grófról portrét, õ maga csak néhány kisebb ceruzarajzon örökítette meg ifjúkori önarcképét, s ezen kívül más portré nem maradt fenn tõle.

A betléri múzeum gyûjteményében mintegy 55 darab különféle szakmai, gépészeti jellegû rajzot õriznek, melyek Andrássy Dénestõl származnak. Nincs tehát kizárva, hogy az 1851−1853-as években szakmai képzésben is részesülhetett. A további számos Dénestõl származó munkából viszont kiderül, hogy a jogi gyakorlatnál jobban vonzotta õt a képzõmûvészet.

A budapesti kiállítás elsõ része a családot és a helyszínt mutatja be, rövid történeti áttekintést ad az Andrássyakról, valamint betléri kastélyukról és krasznahorkai várukról. Erre grafikák, fotók szolgálnak, tárgyi dokumentumanyaggal kibõvítve. A második rész Andrássy Dénes személyével foglalkozik, tanulmányaival, ízlésével, képzettségével. A kiállított, közel száz rajz, akvarell, festmény, amelyeket Andrássy Dénes alkotott, eddig jórészt rejtve voltak a hazai látogatók elõtt is. A harmadik rész témája a gyûjtés története, Andrássy Dénes mûpártolói tevékenysége, illetve a mûgyûjtemény maga, valamint az annak õrzésére felépített krasznahorkaváraljai képtárépület a korszak egyetlen ilyen emléke. Andrássy Dénes gróf külföldi, de fõleg a müncheni tartózkodása alatt szerzett festmények és szobrok elhelyezésére építtette a képtárat. A szecessziós stílusú, felsõvilágítással és vízgõzfûtéssel ellátott épület 1913-ig szolgálta célját. A gróf egyébként végrendeletében a képtár anyagát a Szépmûvészeti Múzeumra hagyományozta. A kiállításnak ebben a részében láthatjuk Andrássy Dénes gróf Róna József által készített mellszobrát. Õ volt a rozsnyói Kossuth-szobor alkotója is. Miután Dénes gróf 1903-ban a vár északnyugati részét és bástyáját átrendezte felesége, Franciska grófné ereklyemúzeumává, több mint ötezer darabot számláló tárgyat és ereklyét halmozott ott fel, amelybõl a kiállítás negyedik része ad ízelítõt. Az utolsó rész a Krasznahorka vára közelében emelt mauzóleum épületével foglalkozik, e különleges emlék bemutatásához rendelkezésre állnak az eredeti tervek, makett, rajzok, akvarellek. Nemrég a kiállítást vezetõ terjedelmes katalógus is napvilágot látott. A tárlat augusztus 21-ig tekinthetõ meg.

Kovács Ágnes



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-06-13
Igen jó, hogy van aki az Andrássyakkal is foglalkozik, sok ilyen cikk kéne, meg sok Andrássy