[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Antik görög kultúra I.

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-12-31

a LabirintoszA görög kultúrában a gyökereit véli felfedezni Európa. A tiszta forrást, amely a mûvészet történetét meghatározó erõvel befolyásolta évszázadokon át, és hatása napjainkig ott él valahol a szellem legmélyén.


a Kettõs Fejsze Palotája

Daidalosz tervei alapján készült

az alaprajz

Minosz király jele

táncosnõk Knosszoszból

táncosnõk Egyiptomból - a hasonlóság kedvéért

falfestmény Türniszbõl

Mükéne

Delphoi

Paesto, Dél-Itália

Dél-Itália, Magna Greca

hadizsákmányon osztozó achájok

A történelemkönyvek általánosításai, objektívvé egyszerûsített meghatározásai viszont nem rajzolhatnak pontos képet elénk. Ha egy-egy kultúra alkotásait vizsgáljuk néhány száz vagy ezer év távlatából, a lényeg az alkotás maga … – a történéseket, a dolgok „hogyanját” már úgysem láthatjuk tisztán. A dátumok sem egészen egyértelmûek; az, hogy mi miért történt, és hogy miért éppen úgy, ahogy … – nos, ezekre csak hipotézisek lehetnek válaszok.

Nézzünk csak bele a néhány évtizeddel ezelõtti történelemkönyvekbe és hasonlítsuk össze a maiakkal… Vizsgáljuk meg, hogyan magyarázták a fasiszták a történelem szemszögébõl nézve ideológiájuk törvényszerûségeit; hogyan kapcsolódtak III. Birodalom néven a kora-középkori történelemhez. De ugyanígy vizsgálható a szovjet nép hõsi helytállásának a múlt homályába veszõ magyarázata is. Vagy akár a magyar-sumér rokonság...
Azt szokták mondani az efajta szkeptikus hozzáállásra a "szakemberek", hogy egyre tisztul a történészek rálátása a dolgokra, és egyre pontosabb mûszereink egyre pontosabb képet rajzolnak a régmúlt eseményeirõl.

Pedig általában csak az van, hogy egy-egy kultúra, egy-egy fenálló rendszer, a saját dominanciája érdekében átírja a történelmet – hogy a kinevelendõ új generációkba beleverje a hûséget, a lelkesedést, a konstruktív hozzáállást. A hazaszeretetet. (Amely egyszer a királyért viszi meghalni az embert, máskor meg a király ellen szólít fegyverbe: a köztársaságért.)
A történelemkönyvek tehát leegyszerûsített formában, objektív igazságként, dátumokhoz kötötten – amibõl a „körülbelül“ sem hiányzik, hogy még pontosabb legyen – tényeket tárnak elénk. E tények közül fõleg az idõpontok tûnnek fontosnak – hogy az adott korban tájékozódni tudjunk. Hogy a mûvészeti alkotások keletkezésének körülményeit el tudjuk képzelni.

Fontos, hogy betekintésünk legyen a hitvilágba, a világképbe, hogy megérthessük az alkotás "miértjeit". De ez a dolog viszont már szubjektív. Véleményeket tényként elfogadni nem szabad.
Nem hiába állította Platón, hogy a bölcs embernek nincs más választása, nem szabad addig engednie a keresést illetõen, amíg mindennek végére nem jár, vagy legalább amíg el nem éri, hogy útmutató nélkül is (tudja vezetni magát…) tudjon tájékozódni.
Ez után a megismerés már életmóddá válik.
Az ember továbbra is elvégzi napi teendõit, de úgy rendezi be életét, hogy higgadtságát mindenkor megõrizve, tanulékonysága, emlékezõtehetsége és értelmi képességei minél jobban kifejlõdjenek.
A vélemény szubjektív. Mindenkinek egyedül kell elérkeznie arra a síkra, hogy önálló vélemények rendszerezzék ismereteit. (Hiszen a perzsa háború ténye például mást jelent a perzsa történelemben és mást a görög kultúrában… De beszélhetnénk itt más háborúkról és történelmi eseményekrõl is.)

Nézzük az antik görög mûvészetet és próbáljunk meg ne politizálni...

A mûvészettörténeti könyvek szerint a görögök elõtt virágzó kultúrát – a Balkán-félsziget déli részén és az égei szigeteken – prehellén kultúrának, vagy Kréta-mükénei kultúrának nevezzük.
De nevezzük ezt minószi kultúrának is, a legendás Minosz királyról elnevezve.
Ez a kultúra virágkorát i.e. 2100 – 1400 körül élte.
I.e. 1700 körül érkeztek az elsõ görög törzsek, a ionok; 1400 körül az achájok, majd a harcias dórok végleg elpusztították a Kréta-mükénei kultúrát – ennyi dióhéjban, betekintésképp.            

Kréta szigetén már a görögök érkezése elõtt fejlett kultúra alakult ki. Fõleg az építészeti alkotások kiemelkedõek. A fõvárosban, Knosszoszban 20 000m²-es alapterületével is kitûnik az ún. Labirintosz, vagyis a Második Palota (nevezik ezt a Kétélû Fejsze Palotájának is).
A legenda szerint Minosz király építtette torzszülött fia, Minotaurosz részére. A feltárt romok folyosók és termek sûrû hálózatáról árulkodnak, igazi útvesztõrõl, amelynek valóban csak két bejárata volt.
Az elképzelések szerint az épület külsõ falában ablakok sem voltak; az összes ablak belsõ udvarokra nézett. A kétszintes épületet a falak tetejérõl lehetett védeni a támadókkal szemben.
A palota építésze is legendás ember volt: Daidalosz. Állítólag Minósz király nem engedte meg neki, hogy elhagyja Kréta szigetét, nehogy a Labirintosz titka kitudódjon. Ezért a leleményes feltaláló egy rogalló-szerûséget épített titokban, és a szelek szárnyán elrepült. Fia, Ikarosz balesetet szenvedett és halálra zúzta magát (vagy a tengerbe veszett). Sok a valós alapja a történetnek. A Labirintosz titka nem az emberevõ szörnyeteg Minotaurosz volt, hanem a csalafinta módon megszerkesztett védelem. Folyosók, termek, csapdák, szintkülönbségek bonyolult hálózata által védték meg magukat a védõk, ha az ellenségnek sikerült áttörni a kapukat. Minden folyosó jobbra fordult, hogy a védõknek "essen kézre" a vagdalkozás; keskenyek, sötétek voltak, teli csapdákkal...
A bikafejû szörnyeteg is létezett. Szimbóluma volt ugyanis a bika ennek a kultúrának, a harcosok sisakjaikon szarvakat viseltek, és valószinüleg szándékosan igyekeztek borzalmasnak kinézni, hogy az ellenfelet megrémisszék. A 3. évezred végére uralmuk alá hajtották csaknem az egész Földközi-tenger medencéjét, a behódoltakat rettenetesen megadóztatták. Rabszolgákat szedtek, állatokat, terményt, nemesfémeket, fegyvereket..., mindent, amire szükségük lehetett. Mígnem Athén legyõzte õket. Theszeosz (Tézeusz) Ariadné árulása által...
Hogy hatalmuk elért a Földközi-tenger nyugati medencéjébe is, mi sem bizonyítja jobban a bika-kultusznál. A bikaviadaloknál. A spanyolok már kissé barokkos átdolgozásban mûvelik, de Portugáliában még ismert az archaikus változata is. Fiatal férfi szembefut a feléje vágtató bikával, megragadja a szarvánál és ahogy az ösztönszerûen öklelésre emeli a fejét, átlendül szaltózva a bika háta fölött. A bika végigfutja az arénát, az ifjú is, megfordulnak, majd megismétlõdik újra az egész. Bizonyos idõ elteltével az ifjú tõrrel a kezében, ugrás közben ledöfi a bikát...
Knosszoszi falfestményeken szerepel mindez, Portugáliában pedig még mûvelik is...

A krétai építészetben fontos szerepe volt az oszlopoknak. Nem mint díszítõelem szerepelnek, hanem tartófunkciójuk volt.
Az oszloptörzs felfelé szélesedett és tányér alakú fejezetben végzõdött. Valószínû, hogy hatással volt a dór stílusú oszlopok kialakulására.

A homéroszi kornak is nevezett idõszakban (i.e. XII.-VIII. század) folyamatosan érkezõ görög törzsek fokozatosan átalakították a Balkán déli részét, elpusztítva a Kréta-mükénei kultúrát – valószínûleg azonban a legtöbb értéket átvették belõle. Ezt az idõszakot tekintjük a görög kultúra elsõ idõszakának.
A iónok érkezése i.e. 1700 körül valószinüleg még nem rázta meg igazán a Kréta és Mükéne központú prehellén világot. A dórok érkezéséig eltelt, hozzávetõlegesen 700 év alatt szervezett társadalomban élhettek.
Ha napjainktól számítva 700 év távlatába tekintünk, magunk is óriási fejlõdést tapasztalhatunk itt, Európában is. A homéroszi idõszak történései nagyon homályosak. Igazán csak az Illiász áll rendelkezésünkre útmutatóképp.
Heraklesz fiainak érkezését viszont már nem tudta feldolgozni és kiheverni a prehellén világ, de a iónok sem igazán.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: monika e-mail: moncsicsi009@t-email.hu dátum: 2011-01-04
én szerintem nenm kéne igen sokat irni rola meret el tereli a képekről a figyelmet
név: szasza e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-09-10
Szinvonalas cikk, még jobb lenne, ha nem csak utalalás, hanem - azóta bizonyított - tények is szerepelnének arra vonatkozólag, hogy a mi mezopotámiai õseink népesítették be elõször, és alakították ki a görögök elõtti fejlett kultúrát.
név: Hentas e-mail: sirgi@freemail.hu dátum: 2008-02-15
nagyon jo az egesz.   
név: gteri2008 e-mail: geri2008@azet.sk dátum: 2008-02-15
     
név: geri2008 e-mail: geri2008@azet.sk dátum: 2008-02-15
jo nagyon jo kituno
név: geri2008 e-mail: geri2008@azet.sk dátum: 2008-02-15
strdtfrdjuzwgygxfdffsx