[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Antik görög kultúra I.

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-12-31

a LabirintoszA görög kultúrában a gyökereit véli felfedezni Európa. A tiszta forrást, amely a mûvészet történetét meghatározó erõvel befolyásolta évszázadokon át, és hatása napjainkig ott él valahol a szellem legmélyén.


a Kettõs Fejsze Palotája

Daidalosz tervei alapján készült

az alaprajz

Minosz király jele

táncosnõk Knosszoszból

táncosnõk Egyiptomból - a hasonlóság kedvéért

falfestmény Türniszbõl

Mükéne

Delphoi

Paesto, Dél-Itália

Dél-Itália, Magna Greca

hadizsákmányon osztozó achájok

A történelemkönyvek általánosításai, objektívvé egyszerûsített meghatározásai viszont nem rajzolhatnak pontos képet elénk. Ha egy-egy kultúra alkotásait vizsgáljuk néhány száz vagy ezer év távlatából, a lényeg az alkotás maga … – a történéseket, a dolgok „hogyanját” már úgysem láthatjuk tisztán. A dátumok sem egészen egyértelmûek; az, hogy mi miért történt, és hogy miért éppen úgy, ahogy … – nos, ezekre csak hipotézisek lehetnek válaszok.

Nézzünk csak bele a néhány évtizeddel ezelõtti történelemkönyvekbe és hasonlítsuk össze a maiakkal… Vizsgáljuk meg, hogyan magyarázták a fasiszták a történelem szemszögébõl nézve ideológiájuk törvényszerûségeit; hogyan kapcsolódtak III. Birodalom néven a kora-középkori történelemhez. De ugyanígy vizsgálható a szovjet nép hõsi helytállásának a múlt homályába veszõ magyarázata is. Vagy akár a magyar-sumér rokonság...
Azt szokták mondani az efajta szkeptikus hozzáállásra a "szakemberek", hogy egyre tisztul a történészek rálátása a dolgokra, és egyre pontosabb mûszereink egyre pontosabb képet rajzolnak a régmúlt eseményeirõl.

Pedig általában csak az van, hogy egy-egy kultúra, egy-egy fenálló rendszer, a saját dominanciája érdekében átírja a történelmet – hogy a kinevelendõ új generációkba beleverje a hûséget, a lelkesedést, a konstruktív hozzáállást. A hazaszeretetet. (Amely egyszer a királyért viszi meghalni az embert, máskor meg a király ellen szólít fegyverbe: a köztársaságért.)
A történelemkönyvek tehát leegyszerûsített formában, objektív igazságként, dátumokhoz kötötten – amibõl a „körülbelül“ sem hiányzik, hogy még pontosabb legyen – tényeket tárnak elénk. E tények közül fõleg az idõpontok tûnnek fontosnak – hogy az adott korban tájékozódni tudjunk. Hogy a mûvészeti alkotások keletkezésének körülményeit el tudjuk képzelni.

Fontos, hogy betekintésünk legyen a hitvilágba, a világképbe, hogy megérthessük az alkotás "miértjeit". De ez a dolog viszont már szubjektív. Véleményeket tényként elfogadni nem szabad.
Nem hiába állította Platón, hogy a bölcs embernek nincs más választása, nem szabad addig engednie a keresést illetõen, amíg mindennek végére nem jár, vagy legalább amíg el nem éri, hogy útmutató nélkül is (tudja vezetni magát…) tudjon tájékozódni.
Ez után a megismerés már életmóddá válik.
Az ember továbbra is elvégzi napi teendõit, de úgy rendezi be életét, hogy higgadtságát mindenkor megõrizve, tanulékonysága, emlékezõtehetsége és értelmi képességei minél jobban kifejlõdjenek.
A vélemény szubjektív. Mindenkinek egyedül kell elérkeznie arra a síkra, hogy önálló vélemények rendszerezzék ismereteit. (Hiszen a perzsa háború ténye például mást jelent a perzsa történelemben és mást a görög kultúrában… De beszélhetnénk itt más háborúkról és történelmi eseményekrõl is.)

Nézzük az antik görög mûvészetet és próbáljunk meg ne politizálni...

A mûvészettörténeti könyvek szerint a görögök elõtt virágzó kultúrát – a Balkán-félsziget déli részén és az égei szigeteken – prehellén kultúrának, vagy Kréta-mükénei kultúrának nevezzük.
De nevezzük ezt minószi kultúrának is, a legendás Minosz királyról elnevezve.
Ez a kultúra virágkorát i.e. 2100 – 1400 körül élte.
I.e. 1700 körül érkeztek az elsõ görög törzsek, a ionok; 1400 körül az achájok, majd a harcias dórok végleg elpusztították a Kréta-mükénei kultúrát – ennyi dióhéjban, betekintésképp.            

Kréta szigetén már a görögök érkezése elõtt fejlett kultúra alakult ki. Fõleg az építészeti alkotások kiemelkedõek. A fõvárosban, Knosszoszban 20 000m²-es alapterületével is kitûnik az ún. Labirintosz, vagyis a Második Palota (nevezik ezt a Kétélû Fejsze Palotájának is).
A legenda szerint Minosz király építtette torzszülött fia, Minotaurosz részére. A feltárt romok folyosók és termek sûrû hálózatáról árulkodnak, igazi útvesztõrõl, amelynek valóban csak két bejárata volt.
Az elképzelések szerint az épület külsõ falában ablakok sem voltak; az összes ablak belsõ udvarokra nézett. A kétszintes épületet a falak tetejérõl lehetett védeni a támadókkal szemben.
A palota építésze is legendás ember volt: Daidalosz. Állítólag Minósz király nem engedte meg neki, hogy elhagyja Kréta szigetét, nehogy a Labirintosz titka kitudódjon. Ezért a leleményes feltaláló egy rogalló-szerûséget épített titokban, és a szelek szárnyán elrepült. Fia, Ikarosz balesetet szenvedett és halálra zúzta magát (vagy a tengerbe veszett). Sok a valós alapja a történetnek. A Labirintosz titka nem az emberevõ szörnyeteg Minotaurosz volt, hanem a csalafinta módon megszerkesztett védelem. Folyosók, termek, csapdák, szintkülönbségek bonyolult hálózata által védték meg magukat a védõk, ha az ellenségnek sikerült áttörni a kapukat. Minden folyosó jobbra fordult, hogy a védõknek "essen kézre" a vagdalkozás; keskenyek, sötétek voltak, teli csapdákkal...
A bikafejû szörnyeteg is létezett. Szimbóluma volt ugyanis a bika ennek a kultúrának, a harcosok sisakjaikon szarvakat viseltek, és valószinüleg szándékosan igyekeztek borzalmasnak kinézni, hogy az ellenfelet megrémisszék. A 3. évezred végére uralmuk alá hajtották csaknem az egész Földközi-tenger medencéjét, a behódoltakat rettenetesen megadóztatták. Rabszolgákat szedtek, állatokat, terményt, nemesfémeket, fegyvereket..., mindent, amire szükségük lehetett. Mígnem Athén legyõzte õket. Theszeosz (Tézeusz) Ariadné árulása által...
Hogy hatalmuk elért a Földközi-tenger nyugati medencéjébe is, mi sem bizonyítja jobban a bika-kultusznál. A bikaviadaloknál. A spanyolok már kissé barokkos átdolgozásban mûvelik, de Portugáliában még ismert az archaikus változata is. Fiatal férfi szembefut a feléje vágtató bikával, megragadja a szarvánál és ahogy az ösztönszerûen öklelésre emeli a fejét, átlendül szaltózva a bika háta fölött. A bika végigfutja az arénát, az ifjú is, megfordulnak, majd megismétlõdik újra az egész. Bizonyos idõ elteltével az ifjú tõrrel a kezében, ugrás közben ledöfi a bikát...
Knosszoszi falfestményeken szerepel mindez, Portugáliában pedig még mûvelik is...

A krétai építészetben fontos szerepe volt az oszlopoknak. Nem mint díszítõelem szerepelnek, hanem tartófunkciójuk volt.
Az oszloptörzs felfelé szélesedett és tányér alakú fejezetben végzõdött. Valószínû, hogy hatással volt a dór stílusú oszlopok kialakulására.

A homéroszi kornak is nevezett idõszakban (i.e. XII.-VIII. század) folyamatosan érkezõ görög törzsek fokozatosan átalakították a Balkán déli részét, elpusztítva a Kréta-mükénei kultúrát – valószínûleg azonban a legtöbb értéket átvették belõle. Ezt az idõszakot tekintjük a görög kultúra elsõ idõszakának.
A iónok érkezése i.e. 1700 körül valószinüleg még nem rázta meg igazán a Kréta és Mükéne központú prehellén világot. A dórok érkezéséig eltelt, hozzávetõlegesen 700 év alatt szervezett társadalomban élhettek.
Ha napjainktól számítva 700 év távlatába tekintünk, magunk is óriási fejlõdést tapasztalhatunk itt, Európában is. A homéroszi idõszak történései nagyon homályosak. Igazán csak az Illiász áll rendelkezésünkre útmutatóképp.
Heraklesz fiainak érkezését viszont már nem tudta feldolgozni és kiheverni a prehellén világ, de a iónok sem igazán.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: monika e-mail: moncsicsi009@t-email.hu dátum: 2011-01-04
én szerintem nenm kéne igen sokat irni rola meret el tereli a képekről a figyelmet
név: szasza e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-09-10
Szinvonalas cikk, még jobb lenne, ha nem csak utalalás, hanem - azóta bizonyított - tények is szerepelnének arra vonatkozólag, hogy a mi mezopotámiai õseink népesítették be elõször, és alakították ki a görögök elõtti fejlett kultúrát.
név: Hentas e-mail: sirgi@freemail.hu dátum: 2008-02-15
nagyon jo az egesz.   
név: gteri2008 e-mail: geri2008@azet.sk dátum: 2008-02-15
     
név: geri2008 e-mail: geri2008@azet.sk dátum: 2008-02-15
jo nagyon jo kituno
név: geri2008 e-mail: geri2008@azet.sk dátum: 2008-02-15
strdtfrdjuzwgygxfdffsx