[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Arpád Račko képzőművész halálára

szerző: Balassa Zoltán 2015-01-14

 

Arpád Račko képzőművész halálára

 

Január 7-én vettek örök búcsút Arpád Račko kassai szobrásztól és festőtől, aki öt nappal korábban hunyt el. Júliusban lett volna 85 éves.

A szolnoki születésű művész (1930. július 17.) Kassán érettségizett. A prágai Képzőművészeti Akadémián szerzett diplomát 1956-ban ls Jan Lauda professzornál dolgozott még egy évig. Majd Kassán telepedett le. 1959-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja tagja lett, amivel szakmai karrierjét biztosította. Josef Václav Myslbek és Jan Štursa gyakorolt rá nagy hatást. A kassai művészek közül Bukovinszky Gyula, Máthé János és Feld Lajos volt mestere. A Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének és a Csehszlovákiai Képzőművészek Központi Bizottságának tagja (1978) lett.

 

Ő is olyan alkotó volt, aki tehetségét a mindenkori ideológiai és esztétikai kívánalmaknak rendelte alá. Egy 1980-ban megjelent lexikon szerint, szobrai a szocialista embertípus környezetét egészítették ki.

Megfestette a partizán Ľudovít Kukorelly arcmását (1958), majd Leninét (1974), Klimkovics Ferencét, meg saját önarcképét. 1970 után a fém lehetőségeivel birkózott (Forrás /1973/, Meteor /1972/, Örök ferrum /1973/).

 

Amikor a 70-es évek derekán fölkerestem átriumos, medencével ellátott házában, közölte, nem tud már jól magyarul, mert Kassán nincs kivel ezen a nyelven beszélnie, miközben barátai Árpinak becézték. Az elvtársakkal aligha lehetett. Többet nem kerestem föl.

1968-ban elkészítette a kassai áldozatok emléktábláját, melyet később eltávolítottak. A fehér márványtábla 1989 után került vissza. A másolatot 1990. augusztus 21-én leplezték le, ám két hét múlva - egyesek állítása szerint – Peter Kalmus tüntette el, hogy az övé kerüljön a helyére. Az sem volt hosszú életű, mert ismét új került a helyére.

 

„A fasizmus áldozatainak” emléktáblája (1970) azt hazudja, hogy a Fő utca fáira annak ellenzőit akasztották föl. Például az egyik cigány zenész mennyiben volt Mussolini ellenzője, vagy éppen náciellenes. Egyik felüket partizántevékenységgel vádolták, a többiek katonaszökevények voltak, akiknek elegük volt a háborús vérengzésből. 

 

Virtuális sétánk alkotásai nyomában, részben kirajzolódnak a mindenkori hatalmi elvárások. Ľudovit Kukorelly partizánvezér mellszobra (1958), a kommunista Janko Báčik budapesti egyetemista emléktáblája, Pavol Rokiczky görög katolikus püspöki helynök emléktáblája (1968), Karol Murgaš emléktáblája (1970), a premontrei szerzetes Hegedűs Anzelm nevet használta, majd miután kiugrott a rendből Karol Murgaš lett és a Matica slovenská kassai fiókjának elnöke. 1980-ban érdemes, majd 1988-ban nemzeti művész lett. A rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékművét készítette el. 1997-ben leplezték le Štefan Moyzes besztercebányai püspök mellszobrát a róla elnevezett úton, aki Kassán sohasem működött, nem is járt itt. Pavel Jozef Šafárik mellszobra is az ő munkája. A színháztól északra található szökőkutat az állatöv jegyeivel látta el (1998). A „korral haladt” mindenkor, eleget tett egymásnak elelntmondó elvárásoknak.

 

Leghíresebb szobra a kassai Nemzetközi Békemaraton szimbólumát 1960-ban lepleztek le az egykori Báthori István téren. Modellje Viktor Porada (1942-) 17 éves kisportolt diák lett. Később Szlovákia Rendőrakadémiájának (Akadémia policajného zboru) alapító rektora lett. Leghírhedtebb szobra viszont Leninről készült. Az 5 m magas bronzszobor a Fehér Háznak becézett kommunista pártház előtt állt 1987. november 4-e óta. Azóta száműzték a Kelet-szlovákiai Múzeum saccai raktárába.

Az Angyal-szobor (2002) a város címerfejlődését mutatja be. Ezt Račko egyfajta vezekléseként értelmezem. A vele készült beszélgetések ehhez nem szolgának semmilyen támponttal. Jó lett volna erről elbeszélgetni. Nagy Lajos elsőként Európában állította ki a díszes okiratot Diósgyőrött 1369-ben. 

Az egykori vármegyeházán, melyben a Kelet-szlovákiai Képtár működik, alá lehetett írni a részvétnyilatkozatot. 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :