[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Ars poetica II.

szerkesztette: Fecsó Szilárd, 2006-05-07

Dubuffet - Kompozíció "Amit igazán szeretünk, ami létezésünk gyökérzetét teszi, többnyire azt nem vesszük igazán figyelembe. Ahol az egyetértés mély, a kapcsolat biztos, a nézésnek és a tudatnak nem kell beavatkoznia."


Dubuffet - Kompozíció "A tudat bizonyos távolságtartást követel. Azok a tények, melyek számunkra túl nagyok, vagy amelyek ellenszegülnek nekünk, kicsúsznak a tudat fogóiból. A tudat a kevéssé ismert és érzett dolgokkal foglalkozik: mihelyt valamit alaposan önmagunkká tettünk, a tudatosságnak vége. A láthatárunkon élesen kirajzolódó tárgyak: a számunkra még idegenek. Ha tetszenek nekünk, szemünkbe szöknek máris, de már nem érintik igazán a tudatunkat, jelenlétük többé nem tudatos. Higgyék el, nem hagy bennünk közömbösen ez a folyamat, hat ránk. Mindig azon voltam, hogy hatása a képeimen is érzõdjék.
A rendkívüli dolgokat nem kedvelem, engem mindenütt a legközönségesebbek és a legbanálisabbak vonzanak. Munkáimból is félretolok mindent, ami rendkívüli. Vágyom a banalitásra. Egyenes utca, jellegzetességek híján, mocskos vagy poros padló, föld, melyet senki sem méltatna figyelemre (fõképp nem festene meg!), engem az ilyesmi bódít el. Az emberek többnyire nem tudják, micsoda bódulattal járnak bizonyos dolgok. Az adagolás és a felhasználás, ezen múlik minden.
Nem kezeskedhetem felõle, hogy képeim, ha az üres elhagyott síkok, sose látott terepvonalzatok másait adják, valóban "táplálnak" már. Hiszen bizonyosra vehetem: itt a "valóságban" sem járna senki, s én vagyok az elsõ, aki e dolgok játékát, titkos sûrûsödéseit megfigyeli. Erõs érzés ez, és nyilván nem én vagyok az egyetlen, akinek kedvére van, ha olyan színjátékot figyelhet, amelyikben az ember nem játszik szerepet, s ahol a jelenetek messze az emberi ügyektõl zajlanak.
Dubuffet - Köztéri szobor Megadják nekem ezek a képek még - a béke érzetét. Hangsúlyos, kemény béke ez, derûs emelkedettség, mint az ázsiai meditációké. A nagy, egyhangúan kigöngyölt síkságok roppant békéje, a változhatatlan egységeké. Szeretem az olyan hatalmas, homogén világokat, mint a tenger a vastag hótakaró, a sztyeppek, a sivatagok: megpróbálok ezeknek megfelelõ képeket festeni. Hogy azután egy ilyen táj törülközõt vagy ágyat idéz, ilyen szempontból nem érdekel a dolog. Vagy nagyon is: mert a szomorúságot fokozza a szédülés, a dimenzió kétértelmûsége. A nagy terek egyenletes lélegzete ez, mely akkor most egy ilyen kis tájból árad, ám ez a táj tágas is, mint a nyár ege. A dimenzió fogalma átcsap, eltûnik.

Jean DUBUFFET
festõmûvész
(Le Havre (FR), 1901. július 31. – Párizs, 1985. május 12.)

Önarckép 1901. július 31-én születetett a franciaországi Le Havre-ban. Fiatalkorában mûvészeti órákat vett, majd 1918-ban Párizsba költözött, hogy az Académie Julian képzésén vegyen részt, amit végül hat hónap után otthagyott. Ekkor találkozott Raoul Dufyval, Max Jacobbal, Fernand Léger-vel ás Suzanne Valadonnal, és nagy hatással volt rá Hans Prinzhorn könyve a pszichopaták mûvészetérõl. 1923-ban Olaszországba, majd 1924-ben Dél-Amerikába utazott. Ezután Dubuffet körülbelül 10 évig felhagyott a festészettel, elõször mûszaki rajzolóként dolgozott, majd a családi borkereskedést vezette. 1942-ben kötelezte el magát végleg a mûvészet mellett.

• Dubuffet elsõ egyéni kiállítása 1944-ben került megrendezésre a párizsi Galerie René Drouinban. Az 1940-es évek során a mûvész olyan hírességekkel került kapcsolatba, mint André Breton, Georges Limbour, Jean Paulhan, és Charles Ratton. Stílusa és témaválasztása sokat köszönhet Paul Klee mûvészetének. 1945-tõl kezd Art Brut alkotásokat gyûjteni, melyek képzetlen személyek (pl. elmegyógyintézeti páciensek) spontán, közvetlen mûvei. A Pierre Matisse Gallery mutatta be elsõ egyéni kiállítását New York–ban, 1947-ben.

• 1951 és 1952 között Dubuffet New Yorkban élt. Késõbb visszatért Párizsba, ahol 1954-ben nyílt meg elsõ retrospektív kiállítása a Cercle Volney galéria szervezésében. Elsõ múzeumi retrospektív kiállítására 1957-ben került sor a leverkuseni Schloss Morsbroich Múzeumban. Ezután számos múzeum rendezett Dubuffet kiállításokat, köztük a párizsi Musée des Arts Décoratifs, 1960–61-ben; a New York-i Museum of Modern Art és az Art Institute of Chicago 1962-ben; a velencei Palazzo Grassi 1964-ben; a londoni Tate Galéria és az amszterdami Stedelijk Múzeum 1966-ban, és a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeum 1966–67-ben.

Dubuffet alkotása • Dubuffet írásainak gyûjteménye Prospectus et tous écrits Suivants címen 1967-ben jelent meg, abban az évben, amikor építészeti struktúrákkal kezdett foglalkozni. Nem sokra rá monumentális szabadtéri szobrokat tervezett. 1971-ben készítette elsõ színházi díszleteit. A berlini Mûvészeit Múzeumban, a bécsi Modern Mûvészeti Múzeumban és a kölni Joseph-Haubrich múzeumban 1980–81-ben rendeztek mûveibõl kiállítást. 1981-ben a Solomon R. Guggenheim Múzeum kiállítással tisztelgett a mûvész 80. születésnapja alkalmából.

Az art brut kifejezés Jean Dubuffet-nek, a francia INFORMEL festészet  képviselõjének a nevéhez fûzõdik. Szó szerint nyers, durva, csiszolatlan mûvészetet jelent, és az elmebetegek, a perifériára szorult ismeretlenek, a naivak, a rabok, a gyermekek és részben a "primitívek" képzõmûvészeti munkáinak összefoglalására használatos. Dubuffet 1945-ben figyelt fel az art brut fogalomkörébe tartozó képek és szobrok elementáris drámai erejére, és egyrészt elkezdte õket gyûjteni, másrészt belõlük indult ki saját mûvészeti világának kialakításakor. Az elsõ nagyobb art brut kiállításra 1949-ben került sor a párizsi René Drouin Galériában, ahol 63 ismeretlen alkotó mintegy 200 munkáját mutatták be. E kiállítás katalógusában jelent meg Dubuffet Kultúrált mûvészet helyett nyers mûvészet címû manifesztuma, melyben a szerzõ a professzionális, tanult alkotók "magas mûvészetével" szemben az elmebetegek, a spiritiszta médiumok, a gyermekek és a "primitívek" megfontolatlan, spontán önkifejezése mellett állt ki. /Sebõk Zoltán írása alapján/

Dubuffet alkotásai itt megtekinthetõk


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Hát e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-06-01
Forrás: Sebõk Zoltán: Az új mûvészet fogalomtára, Orpheusz Kiadó, 1996
http://www.artportal.hu/lexikon/kulfoldimuveszek/dubuffet_jean
http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/modern/modern03.htm