[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Átveréses kapitalizmus I.

szerkesztette: Kiss László, 2009-10-06

TVFogyasztói társadalmunk, s vele gazdasági formulánk, a kapitalizmus új szakaszba lépett. Minek is nevezzük? Gagyi-kapitalizmus? Vagy inkább átveréses kapitalizmus? 
  


Égõk


hûtõ


autók


ásványvíz


Amazonas


festés


szobafestés


tv-k

Aki bármilyen termék, szolgáltatás vásárlásakor vagy utána nem érezte még, hogy kicsit-nagyon "megvezették", az máris fejezze be e sorok olvasását.

No...! Így. Azt hiszem sokan maradtunk. Szóval, szerintem új szakaszba lépett a kapitalizmus, s ennek illene nevet adni. Ezzel próbálkoztam fentebb. Ha valakinek van találóbb elnevezése, nosza...! Szabad a pálya.

A szokásos philippikán, a nap mint nap hallható nyafogáson túl azért szögezzük le: nem pusztán az átverés itt a probléma. Az mindig volt, s valószínû, lesz is. Az átverés általánosultságával és intézményesülésével van bajom. Hogy már az a jó, ami rossz. Jómagam még nem sorolnám a hajlott korúak közé, de lehet, hogy a fiatal generáció, amely már ebben nõ fel, az átverést természetesnek fogja fel, kalkulál vele. Evolúciós alkalmazkodóképességemet bizonyítva, én is kalkulálok vele, de azért zavar. Zavar, hogy folyton résen kell lenni, és így sem tehetek sokat, legfeljebb konstatálom, hogy megint átvertek.

 
   Szóval a kapitalizmus. Az van a Nagykönyvben megírva, olyan gazdasági formula, amelyben a fogyasztók érdekeit szem elõtt tartva, a gyártók közötti verseny biztosítja a fejlõdést. Aki olcsóbban tudja ugyanazt a minõséget (nem rosszabbat!) produkálni, az marad talpon. Tehát nyugodtan hátradõlhetünk a karosszékünkben, mindenki a mi kegyeinket lesi, és el leszünk látva egyre jobb, egyre olcsóbb termékekkel. Szép is ez, és minden bizonnyal így is volt, a SZABADVERSENYES KAPITALIZMUS korában. Ezzel meg is beszéltük az I. szakaszt.

De az emberi természet és a kapitalizmus logikája, a "sosem elég", megszülte a II. szakaszt, a MONOPOL-KAPITALIZMUST. A nagy hal megeszi a kicsit, ugyebár. A monopol-kapitalizmus már létével cáfolta a szabadversenyes kapitalizmus egyik elvét, hogy a piac mindent szabályoz. Be is kellett avatkozni, szokatlan és újszerû módon törvényileg, törvényesen osztottak fel egy törvényesen létrejött és törvényesen mûködõ céget (Rockefeller-birodalom, USA).

Ezt követõen 1929-re egy alig néhány ember által értett helyzet állt be. Az emberiség történetében elõször fordult elõ, hogy a keresletbõvülést, fogyasztói igényt meghaladta a termelés bõvülése. Magyarul, korábban mindig nagyobb volt az igény, mint ahogy azt a gazdaság ki tudta volna elégíteni. A Nagy Gazdasági Világválság azért következett be, mert a gazdaság volumene meghaladta a fogyasztás növekedését.

Erre jött a válasz, a III. szakasz, az ÁLLAMI KAPITALIZMUS. Itt nem a kérész életû diktatúrákról van szó persze, hanem a napjainkig tartó, gondoskodó, gyámkodó állami szerepvállalásról. Az állambácsi csak áll a nagy, dübörgõ kapitalizmus-gépezet mellett, és itt-ott megolajoz egy csikorgó alkatrészt, kicserél egy meghibásodott fogaskereket. Ennyi.

 
   De akkor mitõl új szakasz a mai? Mert már nem a minõségi javulás a termelés mozgatórugója, hanem a minõségi romlás, szándékos rontás. Nem kevesebbet állítok, mint hogy 180 fokos fordulat állt be a kapitalizmus logikájában. (Bölcs politikusaink vádolják néha társaikat, hogy 360 fokos fordulatot tettek... Tulajdonképpen az gerinces, szavatartó ember, nem...?).

A kapitalizmus megzakkant. Biztos van tovább, de hogy az más mint eddig, az fix. Mire alapozom állításomat? Szemezgessünk konkrétumokból. Meghibásodott nagyon márkás, 6 éves televízióm. (A régiek bírták 15 évig). Mint az õsi kabaréjelenetekben, rá kellett ütnöm, s visszajött a kép. Kiderült, a forrasztások gyengék, hõ hatására kilazultak (!). Megúsztam olcsón. Rosszabb, a szerelõnél láttam a tv-m belsejét. A leggagyibb márka neve virított a képcsövön és az alaplapon. Természetesen szakboltban, jótállással vásárolt készülékrõl van szó. Akkor végül is mi volt a márka, melyben én bíztam? A mûanyag tok?

Aztán. Környezet- és saját pénztárcavédõ ember vagyok. Energiatakarékos égõket használok lakásomban. Már a kezdet kezdetén vásároltam, amikor még egy vagyonba kerültek. De bírták is azt az üzemórát, ami rájuk volt írva. Az újabbak töredékét (pedig a legdrágábbakat veszem!). Egy villanyszerelõ barátom mondta, a foglalatok elöregednek, ezért égnek ki korábban. Lecseréltem a foglalatokat. Ugyanúgy kiégnek az izzók, jó ha az ötödét tudják a feltüntetett üzemórának. Ha így kell cserélgetni, biztos, hogy jobban járok...?

Aztán. Nemrégiben festettem itthon két szobát. Kiszámoltam precízen a négyzetmétert, megvettem a festéket. A dobozon feltüntetett 100 négyzetméter 30-ra volt elegendõ. Kérdeztem festõ barátaimat, mit rontottam el. Kinevettek, azt mondták, te nem tudod, hogy ami a dobozon van azt osztani kell hárommal...? A boltban sem lepõdtek meg, hogy mentem a második, majd harmadik dobozért. Akkor ezen én lepõdtem meg. Már értem.

Aztán. Vásároltam energiatakarékos hûtõt, mosógépet. Ez rendjén is lenne, úgy látom, tényleg kevesebbet fogyasztanak. Csakhogy 5-6 évre vannak tervezve, s ugye, a javítás... Tehát majd újat kell vennem (megjegyzem, a tévével szerencsém volt). Ha nézem az új mûszaki cikkeknek az élettartamát, végsõsoron rosszabbul járok, mint a régi, energiafaló készülékekkel, melyek bírták 15 évig.
  

Egy autószerelõ barátom mutatott egy érdekességet. Egy népszerû márka (játsszunk kereskedelmi tévét!) legújabb modelljébe berakták a motort egészen balra. Jobb oldalon tátong az üresség. Bal oldalon van minden tartály kivezetése. No...? "Kérlek, vezérmûszíjat ugye, gyakran kell cserélni. Most, hogy hozzáférek, ki kell elõbb szedni ezt a sok kütyüt. Így szakszervízben már 3 munkaórát számolnak fel ezért a melóért, a korábbi 2 helyett! Jól ki van ez találva, nem...?"

Aztán. Az ásványvizek. Ha 15 évvel ezelõtt azt mondják, "zacskóból" fogjuk inni a vizet, pénzért, mindenki nevetett volna. És lõn. De elolvastuk már, mi van rájuk írva? Ilyen-olyan forrásból származik. Ha minden boltban kaphatóak, akkor abból a márkából, legyen akár kicsi, naponta több tízezer palackot kell tölteni. Az iparszerû termelés is ezt követeli. Kérdésem: sok olyan forrást láttak már hozzám hasonló természetjárók, amely forrásnak napi több tízezer (nagyobb márkák esetén több százezer) liter a vízhozama? (Vegyük hozzá, hogy a palackok többsége 1,5--2 literes). A legnagyobb, nemzetközileg forgalmazott ásványvizek esetén már élek a gyanúperrel, hogy az Amazonasból nyerik az alapanyagot...


   És építészetileg miért tilos a lakásunkban lévõ WC-t, zuhanyzót kerti ásott kút vizébõl ellátni? Rendben van, a kemikalizált mezõgazdaság miatt a talajvizek fogyasztásra alkalmatlanok. Fõzzünk méregdrága, vegytisztított, esetleg artézi, egészséges vízbõl. Helyes. De a zuhany, és uram bocsá', a budi miért igényli ezt...? Talán csak nem a vízszolgáltatók nagyobb haszna miatt...?


   Szóval, volt õsközösség, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus és volt, van kapitalizmus. Mintha azt sugallanák, ez a csúcs. Szerintem minden korban úgy gondolták, ez a csúcs. Lehet, hogy tényleg elérkeztünk a véghez? Lehet. De az átveréses kapitalizmusnak vannak objektív okai. Következik a II. rész...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Oszki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-14
...szerintem is sokan vagyunk ezzel igy, manapsag nagyon meg kell nezni mit vesz a zember, a magasabb ar nem feltetlenul kotelez jobb minosegre.
Jo a cikk, tecccik   
a vizzel kapcsolatban, ezert jobb a sort inni, tudjuk honnan jon
  
név: Fukk Tamás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-07
Tesco gazdaságos kapitalizmus.
Én a Metróban vásárolható aro márkára haragszom nagyon. Szinte mindent lehet már kapni ilyen márkában, de a legtöbbre rá se írják, hogy hol gyártják. Az aro márka meg szerintem egyébként is gagyi.