[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

augustoviè

szerkesztette: skitzz, 2008-06-21

augustoviè grafikaPeter Augustoviè a szlovákiai képzõmûvészeti élet kimagasló egyénisége. Fõiskolai tanulmányait Albín Brunovský mûtermében végezte grafika és könyvillusztráció szakon. Munkássága sokrétû, a struktúrális festészettõl a klasszikus figuratív és  nonfiguratív, jelszerû grafikai megnyilvánulásokig.


augustoviè
grafika 1
grafika 2
 grafika 3
 grafika 4
grafika 5
grafika 6
grafika 7
garfika 8
grafika 9
grafika 10
grafika 11
   Peter Augustoviè a szlovákiai képzõmûvészeti élet kimagasló egyénisége. Fõiskolai tanulmányait Albín Brunovský mûtermében végezte grafika és könyvillusztráció szakon. Munkássága sokrétû, a struktúrális festészettõl a klasszikus figuratív és  nonfiguratív, jelszerû grafikai megnyilvánulásokig. 1993- tól a pozsonyi Képzõmûvészeti Fõiskola grafika szakán tanít. És a kedvenc tanárom.

- Mikor dönttte el, hogy képzõmûvész akar lenni? Egyértelmû volt, vagy több lehetséges pálya is felmerült?
- Talán kissé különösnek fog hangzani, de autószerelõ is akartam lenni. Nem voltam kisgyerekkoromtól meggyõzõdve arról, hogy ez a nekem való pálya, inkább az egyik alternatíva volt a sok közül.


- Azt el tudja képzelni, hogy most mást csináljon?
- Persze. Mûvelhetnék például valamiféle embersegítõ karitatív szolgálatot, mûtermem építése közben megszerettem a manuális munkát is.


- Hogyan jutott a tanári álláshoz?
- Érdekes módon lettem tanár. Nem mondhatnám, hogy valaha is az akartam volna lenni, inkább a körülmények hozták így. Nem sokkal a rendszerváltás után kaptam egy lehetõséget, hogy taníthassak a Képzõmûvészeti Fõiskolán. Én három napig gondolkodtam, elfogadjam-e, majd fél évre elvállaltam. Azóta is itt vagyok.


- Mit jelent Önnek a pedagógia? A képzõmûvészet melletti biztos kereset mellett nyújt valami többletet?
- Az igazat megvallva a tanári munka a képzõmûvészek számára inkább csak pótcselekvés, amely biztos anyagi forrást jelent. Természetesen fontos a biztos kereset, sajnos ilyen a rendszer: függünk a pénztõl. Viszont csak a pénzért nem lehet ezt jól csinálni. Eleve, aki itt dolgozik, tudja, hogy a tanári állás nincs túlfizetve. Késõbb vettem észre, hogy a diákokkal való munka nagyon sokat tud adni. Legalább annyit kapok a diákoktól, amennyit én adok nekik. ….


- Képzõmûvészeti inspirációkat is kap a diákoktól?
- Persze. Kimondottan kiegyensúlyozottnak látom az arányt: legalább annyi inspirációt kapok tõlük, amennyit én nyújtok nekik. Kölcsönös lelki gazdagodás ez. A képzõmûvészet egyébként is arról szól, hogy érzékelni kell a hatásokat a környzetünkbõl, majd azt valamilyen saját mûvészi nyelven visszaadni, megfogalmazni. A bezárkózás nem vezet sehová. Éppen ezért nem veszem rossz néven, ha a diákok valakibõl inspirálódnak, merítenek. A lényeg az, hogy akármibõl is kiindulva végül valami sajáthoz jusson az ember.


- Milyenek a pedagógiai elvei?
- Alkalmazkodom a diákokhoz. Soha nem kötöm magam konkrétan meghatározott tanórákhoz. Segíteni próbálom a õket abban, amin dolgoznak. Ügyelek arra, hogy ne a saját képemre próbáljam õket átformálni, éppen ellenkezõleg: mindig a diák belsõ egyéniségét, saját kódjait tiszteletben tartva segíteni az önmegismerésben. Ezt a célt könnyed beszélgetéssekkel próbálom elérni, mintsem hogy feladatokat vagy parancsokat adjak.


- Látni vél valamiféle új tendenciákat a diákoknál? Változtak ezalatt a tizenöt év alatt, amióta itt tanít?
- Szerintem az emberek alapvetõen mindig is ugyanolyanok voltak. Nem is igazán értem, amikor valaki úgy nyilatkozik, hogy “bezzeg a mi idõnkben…” Csak a körülmények változnak. Biztosan mások azok, akik háborús idõben éltek, és mások vagyunk mi a saját összetett korunkban. Viszont ezek a különbségek csak a környezet által generálódtak ki. Az iskolát tekintve inkább a pedagógusok hozzáállása változott. Most az ötlet eredeitiségére, a mûvek filozófiájára került a hangsúly, míg a múltban inkább a technikai bravúrt, a tökéletes rajztudást követelték meg. Viszont a technikák pontos ismerete és a rajztudás eszközök csupán, hogy ezekkel mit kezdtek a hallgatók az az igazán fontos, és ez rájuk volt hagyva. Úgy érzem, a fõiskolán egyre nagyobbak a követelmények.


- Felismerhetõek a magyar nemzetiségûek csak a munkáik alapján? Van valami specifikumuk?
- Ha nem tudom, hogy magyar nemzetiségû diák képét látom, a mû alapján nem tudnám megállapítani. A két kultúra nagyon hasonlít egymásra. Más az, amikor egy afrikai diák képeit látom, abból mindjárt lejön, hogy más kultúrkörnyezetbõl valóak.


- Milyennek látja a képgrafika jövõjét? Nem veszélyezteti a klasszikus grafikát a számítógép és az új médiák?
- A grafika nincs és nem is volt kellõen megbecsülve. Nem sokan tudják, mi az, keverik az alkalmazott garfikával… Viszont úgy gondolom, hogy amíg lesz festészet, addig lesz grafika is. Nem az új médiák, vagy a számítógép veszélyeztetik a grafika jövõjét, hanem a társadalom és vezetõi támogatásának hiánya.


- Hogy látja, arányban van a gazdasági fejlõdés a kultúra támogatásával?
- Egyértelmûen a kultúra teljesen kívülesik a társadalom érdeklõdési körébõl. Egészen más dolgokat preferálnak. Még a szocializmusban is több támogatást kapott a mûvészet, persze csak az officiális (nevet). Nagy ugrás volt a rendszerváltás: az “elõbb jóllakok, aztán olvasok” filozófia szerint gondolkodik a társadalom. Olyan országokban, ahol folyamatosabb volt a fejlõdés, a felsõ arisztokrata osztály erõs kulturális nevelést kapott. Nálunk nem így történt. Olyan emberek kerültek irányító pozíciókba, akik egyáltalán nem kultúráltak, a jelenlegi támogatás többszöröse sem lenne elég.


- Mit gondol a a fiatal szlovákiai kontroverz festõkrõl, mint például Fre¹o? Nekem úgy tûnik, a pályakezdõk éppolyan harsányan figyelemfelkeltõek, mint a médiasztárok.
- Ez teljesen pontos, de nemcsak szlovákiai jelenség, hanem globális. Azzal van összefüggésben, amirõl az imént beszélgettünk, figyelje csak meg, mi megy a tévében: valóságshow-k, sokkoló mûsorok. Ez neveli a társadalom ízlését. Mennyi teret kapnak a médiában a superstaros énekesek, és mennyit mondjuk Hammel vagy Müller? Ilyen a korunk. Állami támogatás híján megrendelésekre szorítkozik a képzõmûvész. Hogy megrendeléseket kapjon, fel kell hívnia magára a figyelmet. Aki nem megy bele ebbe a játékba, az háttérben marad. Ennek a jelenségnek persze nincs köze a képzõmûvész kvalitásaihoz, ez pusztán önmenedzselés és showbiznisz kérdése.


- Visszatérve az Ön alkotómunkájához: milyen érzéssel nézi vissza a tíz, tizenöt évvel ezelõtt készült képeit? Meg van velük elégedve, változtatna rajtuk, nosztalgikusak?
- Is- is. Leginkább egy- egy korszakom dokumentációjának veszem. Jó, ha az ember ezeket az alkotási idõszakokat le tudja zárni egy kiállítással vagy katalógussal. Az ilyen lezárások után általában felszabadulva, egyfajta “tabula rasa”-val tudok belefogni a következõ ciklusba. Viszont az összes munkámon tudnék még javítani, úgy még nem volt, hogy tökéletesen meg lettem volna elégedve valamelyik képemmel.


- Odahaza a saját lakásában is kiállítja a képeit?
- Igen, de csak azok, amelyikeken még dolgozom, hogy folyamatosan tudjak rajtuk gondolkodni.

kérdezõ: Gyenes Gábor


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-07-11
Peter akkor jött asszisztensnek a sulira, amikor ötödikes voltam. rendes embernek tartotta a diákok közül mindenki.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-07-11
Az elõbb is ez voltam, csak elírtam, hibásan töltöttem ki a rubrikákat. :-)
név: Kedves Gábor! e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-07-11
Elég nagyfeszültségû harmóniák és szimmetriák ezek. Nagyon szeretném \"élõben\" látni õket, megnézni az anyagukat(!) is. Különben meg pont azt képzeltem róla, igen, h. \"kiegyensúlyozott és szolid ember\". Mondtam, h. jó ez a cikk. (Amúgy meg én a Vlado Sadílekkel beszélgetek úgy, h. az egyikünk magyarul, a másikunk meg szlovákul nyomja. Már amikor színházról van szó, mert különben nem, különben mindegy. Csak a lényegi dolgokat illetõleg az ember jobb szeret azon a nyelven beszélni, amelyiken okosabb.) :) Az pedig nagyon szép lenne, ha Augustoviè személyesen válaszolna a kérdésemre, de azt hiszem, egyrészt már megtette, épp a Te cikkedben, így az egyik kérdést direkte hozzád intéztem... Másrészt kifejezetten érdekelne a befejezett/befejezhetõ kép ügye, de arra meg nem hiszem, nem képzelem, h. létezik válasz. Augustoviè pontosan és korrekten fogalmazott ezzel kapcsolatban is, úgyhogy... Csak gratulálni tudok, mégegyszer!
név: gábor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-07-10
Kedves Enikõ! nyilván azért nem jött eddig reakció, mert ez a riport nem lett elég "ropogós". nincsenek benne kontroverz vélemények. Augustoviè viszont ilyen: egy kiegyensúlyozott szolíd ember, távol áll tõle a ripacskodás, pózolás. Ha a munkáit nézve is ez jön le: a harmóniára való törekvés, szimmetriák- nem pedig sokkhatás. Egyébként olyan szinten beszél magyarul, mint én szlovákul. így is csináltuk a riportot: én magyarul kérdeztem, õ szlovákul válaszolt. a kérdéseidre remélem válaszol majd õ   
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-07-09
Vártam, h. szóljon már valaki. (Vagy mindenki szabadságol meg építkezik?) Persze, lehet, h. ami jó, az csak úgy önmagában jó, nem kell kommentálni. Én mégis megteszem. Köszönöm, Gábor, ezt az írást Augustovièról, ill. ezt a beszélgetést vele. Valószínûleg nem tudtam volna róla (pedig figyelek), ha Te ezt nem írod meg. Kérdés: Amikor tanít, v. instruál, akkor se létezik, érhetõ tetten valamiféle különbözõség, szemléleti másság? Tényleg ennyire egyszerû ez, h. csak az afrikai diákoknál van ilyesféle MÁS kulturális örökség? Más kérdés: Van olyan, h. befejezett kép?