[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Augusztus, a dicsõ

szerkesztette: krónikás, 2007-08-24

1Augusztus végén, szeptember elején zajlott a legfontosabb történelmi események zöme. 70-ben  Titus légiósai lerombolták Salamon templomát, 908-ban a kalandozó magyarok Eisenachnál legyõzték a türingiai õrgróf seregét, 955-ben viszont...


2



3



4



a mohácsi csata helyszíne



mohácsi emlékpark



mohácsi emlékhely



Mohács



mohácsi csatatér



Mohács

Mohács



Mohács



Mohácsi emlékhely



mohácsi



a mohácsi csata emlékére



itt állhatott a magyar tábor



az ország szétszakadásának szimbóluma



mohácsi park



mohácsi emlékpark

... 955-ben viszont I. Ottó aratott gyõzelmet felettük Lech mezején. 1038-ban meghalt I. István király, akit 1083-ban, augusztus 20-án avattak szentté.  1350-ben Nagy Lajos királyunk hadserege élén bevonult Nápolyba. Hunyadi János, a törökverõ 1456-ban, ebben a hónapban halt meg, a gyõztes nándorfehérvári csatát követõ pestisjárványban. 1526-ban volt a mohácsi csata, 1566-ban  I. Szulejmán ostrom alá vette Szigetvárat. 1708-ban  II. Rákóczi Ferenc fejedelem Trencsénnél csatát vesztett, ami sorsdöntõnek bizonyult a késõbbiekben. 1806-ban, több, mint ezeréves fennállása után megszûnt létezni a Német-Római Birodalom. 1849 augusztusában, a kilátástalan politikai helyzetben Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségérõl és a legfõbb polgári és katonai kormányzati hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházta át, hogy aztán legyen kit hazaárulónak nevezni...
1919-ben román csapatok szállják meg Budapestet...

Hú, belegondolni is rossz. A teljesség igénye nélkül írtam le mindezeket. Nem áll szándékomban ilyesmivel foglalkozni, vannak ilyen tematikájú portálok. Ide vonatkozólag még akad jópár dátum világégésrõl, ütközetekrõl, árulásokról, köpönyegforgatásról, - de hagyjuk ezt.
 
   
A mohácsi ütközet már régóta foglalkoztat. Sok elemzést olvastam róla, puszta tények formájában tanítottam is –  ami a legjobb módja a tanulásnak, állítják sokan. Ebben az írásban semmi biztosat nem állítok, inkább csak megosztani szeretném bizonytalanságomat...
 


1520. szeptemberében a halott Szelim szultán örökébe fia, I. Szulejmán lépett. Követet küldöt a magyar királyi udvarba, hogy milyen megbízatással, arról egyértelmû tudásunk nincs. Valószínû, hogy a török hadak Magyarországon való átengedése volt az ajánlatban és a tartós béke... Esetleg adófizetés vagy az ország feldúlása. Ami biztos, az ajánlatot nem fogadták el, a követet foglyul ejtették. Mi értelme volt, nem tudni. A pökhendi magyar urak megint elbízták volna magukat? – Mikor nem? – Tudunk egy eseményt is, amikor reálisan ítélték meg a helyzetet? Gõg, széthúzás, árulás... Mohácsot megelõzõen is, utána is és most is. Holnap is.
Szulejmán 1521 májusában megtámadta Magyarországot. Elesett Szabács, majd Zimony, július elején pedig elérték és körülzárták Nándorfehérvárt. Belgrádot. Magyarország déli kapuját.
Felmentõ sereget kezdett szervezni a király, a sokak által megkérdõjelezett II. Lajos – de nehogy már észrevegye valaki is, hogy nagy a baj... Oldja meg maga! Õ a király.
Nevetséges kétszáz lovassal indult útnak a hatalmas, többtízezres török sereg ellen. Felmenteni Belgrádot és elhárítani a veszélyt az ország felõl...
Tolnában járhatott, amikor a vár kéthónapos ellenállás után elesett. A szultán ekkor hazavonult.
A magyar végvárak furcsa elhelyezkedése miatt egészen Budáig szabaddá vált az út. Az ország kapuja kinyílt.
Az, hogy a szultán nem folytatta a támadást, hanem leállt egy idõre, azt bizonyítja, hogy nem Magyarország eltaposása volt a célja, hanem a kereszténységet képviselõ Habsburgok birodalma.
Ismert egy levél, amely Bali boszniai bég válaszát tartalmazza a szultáni kérdésre, hogy mennyi katona szükséges Magyarország lerohanásához:  "... Szendrõig kell jönni, majd a Szerémségbe átkelni"; utána, a Dráván átkelve "öt nap alatt. Budára érni." Még arról is tudósít a boszniai bég, hogy Magyarország gyenge, teljesen védtelen, és semmi akadálya sincs annak, hogy "a vallás ellensége összeomoljon és megsemmisüljön, s oly hatalmas méretû hódítás történjen, amilyen még soha nem volt".

1524-ben újabb tárgyalásra kerül sor Budán. A tárgyalás szigorú titoktartás mellett folyt, de mégis híre ment, hogy a fõ kérdés az átvonulás engedélyezése volt.

Ó, a balsors népe... Miért nem fogadták el? Miért engedték, hogy a dolgok annyira felfokozódjanak, amennyire az végül megtörtént? Nem egy rossz döntés volt tehát, hanem rossz döntések egész sorozata. S lett a nemzeti nagy bûnnek nagy torolója... Az én értelmezésemben a kevély nacionalizmus nagy bûnének nagy torolója Mohács...Tudom, hogy a himnuszban emlegetett balsors és a nacionalizmis is 19. századi találmány, viszont világossá vált elõttem az is, hogy csak a meghatározás származik az 1800-as évekbõl. A fasiszta ideológia megtalálható Platón Ideális államában is, ahogy a kommunizmus is a francia forradalom esetében...

A mai napig nem heverte ki Magyarország ezt az érvágást. Itt nem vérátömlesztés történt, hanem kicseréltek és lecseréltek mindent. Itt csak a pizsama maradt – még a beteget is kicserélték. Amit ma Magyarországnak nevezünk, nem azonos azzal az országgal. Lakói sem azokkal. Magyarnak lenni az az, amikor magyarnak érzi magát egy csomó német, zsidó, román, szerb, horvát, szlovák, huszita cseh, rutén, cigány (vagy nevezd romának, ha úgy inkább tetszik), szlavón, orosz és ukrán... Kihagytam valakit?

Honnan veszem, hogy meg lehetett volna egyezni? Nos, miután a Porta ajánlatát újra visszautasították, valóban beindult a hatalmas hadigépezet. Az 1526-os hadjárat célja megint csak nem egyértelmû. I. Szulejmán, a mohácsi ütközetet követõen, amikor még nem tudott II. Lajos haláláról, három fogságba esett magyar által üzent a királynak, megismételve békeajánlatát.
Majd, értesülve a király elestérõl, a megözvegyült királynõhöz küldött egy levelet, melyben az állt, hogy Lajost, ha életben marad, nemcsak meghagyta volna trónján, de védelmet is kapott volna tõle...

1526. augusztus 29-én  a magyar sereg döntõ és történelmet formáló vereséget szenvedett a mohácsi mezõn.

Nem akarok most a csatáról írni, bár ez a megemlékezés eredetileg arról szólt volna. a Wikipédiában pontos adatok találhatók, de mi pontos már manapság. Még a halál sem a régi...
 
Azt mondják, hogy világtörténeti fordulatot hozott a mohácsi csata azáltal, hogy II. Lajos halála "felsegítette" a Habsburgokat a magyar trónra, ami által közvetlenül is érdekeltté váltak az ország megvédésében.
Azt mondják, hogy ez volt Európa nagy szerencséjére, mert Magyarországnak ekkorra már nem maradt elég ereje ahhoz, hogy az akkori világ két legnagyobb hatalmával egyszerre háborúzzon. Mint ahogy azt tette Mátyás idején vagy Nagy Lajos királyunk uralkodásakor (a Német-római Birodalom mellett akkor Bizánccal háborúzott). A két birodalom véres erõpróbája az elkövetkezõkben Magyarország területén zajlott.
De miért lett volna ez Európa szerencséje? Hiszen az európai államok így is folyamatos háborúban álltak egymással... Katolikusok pusztították a protestánsokat, megégették a másként gondolkodókat, gyilkolták és pusztították egymást, karóba húzták az elégedetlenkedõket... Mért lett volna szerencséjük? Mert mindezeket zavartalanul csinálhatták? A török ugyan mennyivel lett volna brutálisabb, mint a harmincéves háború?!
Rákányszerítette volna a muzulmán hitet Európára? Magyarországgal akkor mért nem tette?!
Ellenben magyar a magyart is gyilkolta vallási alapon. Zrínyi Miklós 1645-ben I. Rákóczi György ellen hadakozott a Felvidéken, aki viszont egyházi elöljárók és katolikus fõurak vagyonát dúlta fel és egyszerû embereket mészároltatott le hajdúival... Szóval, miért is lett volna szerencsés Európa?

Szörnyû, amikor ebben a hatalmas, történelmi káoszban dicsõ, nemzeti múltat igyekszünk hazudni magunknak!




Felhasznált irodalom: Perjés Géza vitairata Fodor Pál "Magyarország és a török hódítás" címû könyve kapcsán - "Szülejmáni ajánlat" vagy "szakaszos hódítás"?
 

A mohácsi emlékpark tervezõje Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök volt.
Illés Gyula szökõkútjának törött, fehér kõrózsája a három részre szakadt országot szimbolizálja.
A fegyvereket és lovakat ábrázoló kopjafák sokasága mozgalmassá teszi a csendes sírkertet. Alkotóik Király József, Kiss Sándor, Kõ Pál és ifj. Szabó István szobrászmûvészek voltak.

az emlékparkról további infók:

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=942785


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: kata e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-13
Ez egy nagyon értelmes hozzászólás. Kifejezetten tetszik. Ez kiegészíti és tovébbviszi a cikket. Ezt kellene elérni a többi cikk esetében is - üzenem a szerkesztõknek
név: Matilda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-12
Pompás a közlés, mert gondolkodásra készetet. Hadd osszam meg Önökkel a spontán elötörö gondolataimat. 1) Melyik európai fejlödésre gondolunk??? Hitlerre, vagy a baszkokat és bretonokat ma is elnyomó népekre? Vagy a holland \"szabadság\" jelképére, a függönytelen ablakra? Azt az akkori református erkölcsrendörség vezette be, hogy be tudjon nézni a hálószobákba, nem folyik-e paráználkodás. Èn 22 éve élek nyugaton. Szerintem sehol nincs megirva, mi az a \"fejlödés\". 2) Azt, hogy mi lett volna a magyarokból, ha átengedik a törököket, szerintem egész jól el lehet képzelni a szerbek, a bosnyákok példáján. Valahogy nem szökik a szivembe az irgység, ha róluk hallok. 3) Az persze egy másik kérdés, hogy nem volt fair az osztrákoktól hálából a 150 éves tevékenységünkért, amiben öket megmentették öseink a török veszélytöl, országunkat lerohanni. De akkor nem is osztogattak fair-play dijakat.
4) Természetesen benne voltak ebben az akkori \"császárhü\" honfitársaink is. Mint mindig a magyar történelemben 50-50. Nem
kellett volna késöbb a 48-as forradalom se, a sok vérontás, ha
elötte a honpolgárok fele nem az \"európai fejlödésért\" jajgat és
kétértelmü, vagy egészen egyértelmü viselkedésével nem évszázadokon keresztül osztrák kézre játszotta volna az országot. Már akkor se volt jó az, amink van, nekünk jobb kellet. Most se azt látjuk, hogy hogyan élnek a görögök, a portugálok, a belgák. Nekünk olyannak kell lenni, mint amilyen álomképeink nekünk Svájcról, vagy a skandináv országokról vannak. Ha ez megvalósulna, a magyarok bele is gebednének! Szerintem nekünk a magunk módján kell az országunkat megcsinálni, ez az egyetlen fejlödés. Honfitársaim, velem együtt évtizedek óta megpróbálják mindenütt bebizonyitani, hogy mi igenis jobbak vagyunk, mint amilyennek látszunk. Ma már nem értem, minek. Egyrészt, ez senkit nem érdekel igazából. \"Az egyetlen, ami nem csal, az a látszat.\" mondta Oscar Wilde. Másrészt, ha tudnák, mi a valóságos helyzet máshol... Szerintem az lenne az igazi, ha végre mindenki abba tudná hagyni ezt az imidzsharcot. Ma már nincsenek nálunk törökök, osztrákok, söt oroszok se. Rá kellene jönnünk, hogy amit elszúrunk, azt magunk szúrjuk el. Talán az 50-50 miatt???
4) Mint ahogy egy emberi életben sem az okozza a fejlödést, ha egy ember folyton gyöz és nem tanul meg vesziteni, ugyanúgy egy ország életében is igy van ez. Aki mindig csak liliomos szönyegen lépked, abból a végén legföljebb egy mihaszna, vagy egy kriminell
lesz. Egy ország, amely képes volt egy mohácsi emlékparkot épiteni, ahol az ellenségnek, söt az elhunyt lovaknak is ugyanolyan tisztelettel adóznak, annak nincs félnivalója. Mi megtanultunk fair módon vesziteni. Tartsa meg a jóisten a jó szokásunkat a jövöben is. Ez sokkal fontosabb, mint bármi más.
Kérem, hogy más is irja meg a gondolatait. Èn se akartam szentenciákat irni, csak azt, ami igy hirtelen eszembe jutott. Ha az ember külföldön él, akkor folyton szembesitik a magyarságával, ezért rengeteget kénytelen gondolkozni róla.
Üdvözlet mindenkinek!

név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-08-30
....azt a szót hogy KALANDOZÁS kérném mellõzni.HADJÁRAT!Nem egy szervezetlen csürhe hajtotta végre hanem egy nagyonis fegyelmezet hadsereg.
név: krónikás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-08-24
Köszönöm, örülök a visszajelzésnek.
név: barátom e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-08-24
...ez egy szuper elmélkedés. Nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok, mit szólnak majd azok, akik csak az általános- vagy középiskolás történelemkönyvekbõl ismerik mindezeket. "Ne bántsd a magyart...!" mondta Zrínyi és mégis bántotta volna ...? Bort ivott és vizet prédikált!