Augusztus, a dicsõ

Augusztus végén, szeptember elején zajlott a legfontosabb történelmi események zöme. 70-ben  Titus légiósai lerombolták Salamon templomát, 908-ban a kalandozó magyarok Eisenachnál legyõzték a türingiai õrgróf seregét, 955-ben viszont...

Hú, belegondolni is rossz. A teljesség igénye nélkül írtam le mindezeket. Nem áll szándékomban ilyesmivel foglalkozni, vannak ilyen tematikájú portálok. Ide vonatkozólag még akad jópár dátum világégésrõl, ütközetekrõl, árulásokról, köpönyegforgatásról, - de hagyjuk ezt.
 
   
A mohácsi ütközet már régóta foglalkoztat. Sok elemzést olvastam róla, puszta tények formájában tanítottam is –  ami a legjobb módja a tanulásnak, állítják sokan. Ebben az írásban semmi biztosat nem állítok, inkább csak megosztani szeretném bizonytalanságomat...
 

1520. szeptemberében a halott Szelim szultán örökébe fia, I. Szulejmán lépett. Követet küldöt a magyar királyi udvarba, hogy milyen megbízatással, arról egyértelmû tudásunk nincs. Valószínû, hogy a török hadak Magyarországon való átengedése volt az ajánlatban és a tartós béke... Esetleg adófizetés vagy az ország feldúlása. Ami biztos, az ajánlatot nem fogadták el, a követet foglyul ejtették. Mi értelme volt, nem tudni. A pökhendi magyar urak megint elbízták volna magukat? – Mikor nem? – Tudunk egy eseményt is, amikor reálisan ítélték meg a helyzetet? Gõg, széthúzás, árulás... Mohácsot megelõzõen is, utána is és most is. Holnap is.
Szulejmán 1521 májusában megtámadta Magyarországot. Elesett Szabács, majd Zimony, július elején pedig elérték és körülzárták Nándorfehérvárt. Belgrádot. Magyarország déli kapuját.
Felmentõ sereget kezdett szervezni a király, a sokak által megkérdõjelezett II. Lajos – de nehogy már észrevegye valaki is, hogy nagy a baj... Oldja meg maga! Õ a király.
Nevetséges kétszáz lovassal indult útnak a hatalmas, többtízezres török sereg ellen. Felmenteni Belgrádot és elhárítani a veszélyt az ország felõl...
Tolnában járhatott, amikor a vár kéthónapos ellenállás után elesett. A szultán ekkor hazavonult.
A magyar végvárak furcsa elhelyezkedése miatt egészen Budáig szabaddá vált az út. Az ország kapuja kinyílt.
Az, hogy a szultán nem folytatta a támadást, hanem leállt egy idõre, azt bizonyítja, hogy nem Magyarország eltaposása volt a célja, hanem a kereszténységet képviselõ Habsburgok birodalma.
Ismert egy levél, amely Bali boszniai bég válaszát tartalmazza a szultáni kérdésre, hogy mennyi katona szükséges Magyarország lerohanásához:  "... Szendrõig kell jönni, majd a Szerémségbe átkelni"; utána, a Dráván átkelve "öt nap alatt. Budára érni." Még arról is tudósít a boszniai bég, hogy Magyarország gyenge, teljesen védtelen, és semmi akadálya sincs annak, hogy "a vallás ellensége összeomoljon és megsemmisüljön, s oly hatalmas méretû hódítás történjen, amilyen még soha nem volt".

1524-ben újabb tárgyalásra kerül sor Budán. A tárgyalás szigorú titoktartás mellett folyt, de mégis híre ment, hogy a fõ kérdés az átvonulás engedélyezése volt.

Ó, a balsors népe... Miért nem fogadták el? Miért engedték, hogy a dolgok annyira felfokozódjanak, amennyire az végül megtörtént? Nem egy rossz döntés volt tehát, hanem rossz döntések egész sorozata. S lett a nemzeti nagy bûnnek nagy torolója... Az én értelmezésemben a kevély nacionalizmus nagy bûnének nagy torolója Mohács...Tudom, hogy a himnuszban emlegetett balsors és a nacionalizmis is 19. századi találmány, viszont világossá vált elõttem az is, hogy csak a meghatározás származik az 1800-as évekbõl. A fasiszta ideológia megtalálható Platón Ideális államában is, ahogy a kommunizmus is a francia forradalom esetében...

A mai napig nem heverte ki Magyarország ezt az érvágást. Itt nem vérátömlesztés történt, hanem kicseréltek és lecseréltek mindent. Itt csak a pizsama maradt – még a beteget is kicserélték. Amit ma Magyarországnak nevezünk, nem azonos azzal az országgal. Lakói sem azokkal. Magyarnak lenni az az, amikor magyarnak érzi magát egy csomó német, zsidó, román, szerb, horvát, szlovák, huszita cseh, rutén, cigány (vagy nevezd romának, ha úgy inkább tetszik), szlavón, orosz és ukrán... Kihagytam valakit?

Honnan veszem, hogy meg lehetett volna egyezni? Nos, miután a Porta ajánlatát újra visszautasították, valóban beindult a hatalmas hadigépezet. Az 1526-os hadjárat célja megint csak nem egyértelmû. I. Szulejmán, a mohácsi ütközetet követõen, amikor még nem tudott II. Lajos haláláról, három fogságba esett magyar által üzent a királynak, megismételve békeajánlatát.
Majd, értesülve a király elestérõl, a megözvegyült királynõhöz küldött egy levelet, melyben az állt, hogy Lajost, ha életben marad, nemcsak meghagyta volna trónján, de védelmet is kapott volna tõle...

1526. augusztus 29-én  a magyar sereg döntõ és történelmet formáló vereséget szenvedett a mohácsi mezõn.

Nem akarok most a csatáról írni, bár ez a megemlékezés eredetileg arról szólt volna. a Wikipédiában pontos adatok találhatók, de mi pontos már manapság. Még a halál sem a régi...
 
Azt mondják, hogy világtörténeti fordulatot hozott a mohácsi csata azáltal, hogy II. Lajos halála "felsegítette" a Habsburgokat a magyar trónra, ami által közvetlenül is érdekeltté váltak az ország megvédésében.
Azt mondják, hogy ez volt Európa nagy szerencséjére, mert Magyarországnak ekkorra már nem maradt elég ereje ahhoz, hogy az akkori világ két legnagyobb hatalmával egyszerre háborúzzon. Mint ahogy azt tette Mátyás idején vagy Nagy Lajos királyunk uralkodásakor (a Német-római Birodalom mellett akkor Bizánccal háborúzott). A két birodalom véres erõpróbája az elkövetkezõkben Magyarország területén zajlott.
De miért lett volna ez Európa szerencséje? Hiszen az európai államok így is folyamatos háborúban álltak egymással... Katolikusok pusztították a protestánsokat, megégették a másként gondolkodókat, gyilkolták és pusztították egymást, karóba húzták az elégedetlenkedõket... Mért lett volna szerencséjük? Mert mindezeket zavartalanul csinálhatták? A török ugyan mennyivel lett volna brutálisabb, mint a harmincéves háború?!
Rákányszerítette volna a muzulmán hitet Európára? Magyarországgal akkor mért nem tette?!
Ellenben magyar a magyart is gyilkolta vallási alapon. Zrínyi Miklós 1645-ben I. Rákóczi György ellen hadakozott a Felvidéken, aki viszont egyházi elöljárók és katolikus fõurak vagyonát dúlta fel és egyszerû embereket mészároltatott le hajdúival... Szóval, miért is lett volna szerencsés Európa?

Szörnyû, amikor ebben a hatalmas, történelmi káoszban dicsõ, nemzeti múltat igyekszünk hazudni magunknak!

Felhasznált irodalom: Perjés Géza vitairata Fodor Pál "Magyarország és a török hódítás" címû könyve kapcsán - "Szülejmáni ajánlat" vagy "szakaszos hódítás"?
 

A mohácsi emlékpark tervezõje Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök volt.
Illés Gyula szökõkútjának törött, fehér kõrózsája a három részre szakadt országot szimbolizálja.
A fegyvereket és lovakat ábrázoló kopjafák sokasága mozgalmassá teszi a csendes sírkertet. Alkotóik Király József, Kiss Sándor, Kõ Pál és ifj. Szabó István szobrászmûvészek voltak.

az emlékparkról további infók:

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=942785