[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Auschwitz

szerkesztette: Kiss László, 2009-02-17

AuschwitzAuscwitz az ember elembertelenedésének szinonimája. Felfoghatatlan brutalitás, gépies gyilkolás. 1945. január 27-én szabadult fel a haláltábor. Meg lehetett volna akadályozni a népirtást? Mit tettek azok, akiknek módjukban állt cselekedni valamit? Vajmi keveset.


Hitler politikája félrevezetõ volt, ígérgetett örök békét, nyugalmat. Többször elsütötte az "utolsó, jogos követelés" lózungot. De a zsidókkal szembeni politikája más, egyenes, kiszámított, és következetesen végrehajtott volt. Itt nem lehet azt mondani, nem tudtuk mire készül, nem láthattuk elõre. 

1933.április 11: bojkottnap. 1935.szeptember 15: "faji" törvények, 1938.november 9: Kristallnach. Az elsõ lépések. ÉS NEM TÖRTÉNT SEMMI. Hitler még a békeidõben meg akart szabadulni a zsidóktól, a végsõ megoldás, a HOLOCAUST ment végbe háborús körülmények között. Németország a 30-as években a nemzetek nagy családjának megbecsült tagja. Mindenhol tisztelettel fogadják követeit. Az 1936-os olimpián a NOB még csak nem is tiltakozott, amikor a németek kizárják csapatukból a zsidó sportolókat. A zsidókérdést Németország belügyének tekinti a világ. Vidáman zajlik az olimpia, barátságok köttetnek (Rudolf Hess, Hamilton herceg). Reinhard Heydrich, a késõbbi "hóhér", a Nemzetközi Bûnügyi Bizottság (az Interpol elõdje) elnöke!

Mindeközben már százezrek menekülnek Németországból. Az elsõ figyelmeztetés: James G.McDonald, a Népszövetség Menekültügyi Fõbiztosa lemond 1935. decemberében. Mindenhol bezárulnak elõtte a kapuk. Felhívja az államok figyelmét, vagy gyakoroljanak nyomást Németországra, vagy fogadják be a sokszázezer menekültet. ÉS NEM TÖRTÉNT SEMMI. A közvélemény sürgetésére, ötévi tétlenkedés után az USA elnöke nemzetközi menekültügyi konferenciát hív össze Evianba 1938 júniusába. A retorika már jó: Myron C.Taylor "a helyzet gyötrelmes sürgõsségérõl" beszél. "Ha ez így folytatódik, akkor katasztrófális emberi szenvedést fog elõidézni."  Mindenki egyetértett, de MEGINT NEM TÖRTÉNT SEMMI. Palesztína fogadott volna be korlátlan számú menekültet, de az ismert brit politika ezt eleve kizárta. Felmerült a Dominikai Köztársaság, Alaszka, Brit Guyana, Kenya- és... Madagaszkár. Ha az eviani konferenciában van egy csekély határozottság, ez akár tárgyalási alap is lehetett volna Hitlerrel. A konferencián résztvevõ 32 ország összlakossága 500 millió fõ. Nem tudtak befogadni fél millió zsidót. Evian kudarcát leplezendõ létrehozták a Kormányközi Menekültügyi Bizottságot, London székhellyel. Igazgatója George Rublee. Elõtte is zárva maradt minden ajtó. Az USA arra sem hajlandó, hogy emelje valamelyest a bevándorlási kvótát. Egyes országok beengednek ugyan kevés zsidót, de nem ez a jellemzõ. Inkább kérik Hitlert, ne rakjon a nyakukba ilyen gondot. Svájc felpanaszolta Németországnak: "... tömegesen lépik át a határt. Svájc, amely éppoly kevéssé veszi hasznát ezeknek, mint Németország, olyan intézkedéseket fog tenni, amely megvédi majd az országot a zsidók beáramlásától".

Hitler nyílvánosan gúnyolja a demokratikus világot: "csöpög a szegény, meggyötört zsidók iránti részvéttõl, de kemény és hajthatatlan, mihelyst segíteni kellene rajtuk!" A nácik kezdetben aggódtak, figyelték a külföldi sajtót, hogyan reagál tetteikre. Aztán megnyugodtak. Nem véletlen, hogy Goebbels 1942-ben ezt jegyezte a naplójába: "Az angolok és az amerikaiak elsõbbséget adnak újsághíreikben az európai zsidóüldözés kérdésének, és fellengzõsen taglalják. Alapjában azonban boldogok, hogy kiírtjuk a zsidó csõcseléket." Chamberlain 1938. november 17-én, a Kristallnach hatására bejelentette, hogy engedélyezik az anyagi eszközökkel nem rendelkezõ zsidók letelepedését...Tanganyikán! Rublee javasolta, az eviani konferencia minden résztvevõje fogadjon be 25 000 menekültet. Mind a 32 résztvevõ elutasította. AuschwitzA komikum határát súrolja, hogy Roosevelt megkérte Mussolinit, engedjen be az újonnan szerzett Etiópiába zsidó menekülteket. Ha az olasz fasizmus nem is volt igazán antiszemita, de Hitler szövetségesétõl ilyet kérni..? A Duce válasza: "...az USA elég nagy és gazdag ország ahhoz, hogy a saját területén telepítsen le zsidó menekülteket." Ugyanakkor a gazdag zsidókat szép számmal fogadta be a fejlett világ... Nagy Britanniában a politikusok elítélik az atrocitásokat, de még a zsidó szót sem ejtik ki sokáig, (állításuk szerint) nem akarják feléleszteni a hazai antiszemitizmust. A Fehér Könyveben (1939. május),korlátozzák a palesztínai zsidó bevándorlást, s annak növelését az arabok (!) hozzájárulásához kötik. A splendid isolation idejétmúlt, beteges alkalmazása. A részvét és segítõszándék jele, hogy az amerikai Pets Magazine szívszorító cikkben szólít fel amerikaiakat örökbefogadásra: Angliában kibombázott fajkutyákat vegyenek magukhoz!

1942-re teljesen nyilvánvalóvá válnak a keleti mészárlások. A lengyel emigráns kormány kezdeményezésére újabb konferencia a londoni St.James palotában 1942. január 13-án. Sajnálkozások, és MEGINT SEMMI. Egy hét múlva újabb konferencia, de ez nyomot hagyott a történelemben. Wansee. A holocaust elnyerte végsõ formáját.

1942. június 25-én a nyugatra szökött Smuel Zygelbojm végképp feltárja a népirtást a világ elõtt. Hatalmas a felháborodás, tüntetések, szónoklatok. De végül is MEGINT SEMMI. Jan Karski beszámol a belzeci táborról. A Struma katasztrófája ismét megrázza a világot. A rozoga hajó 769 zsidóval hónapokig hánykódott a tengeren, senki nem fogadta be õket. A Boszporuszban elsüllyedt, egy ember élte túl. Az angolok azt mondták, lehet, német kémek épültek közéjük...A Canterbury érsek élesen a zsidók védelmére szólít fel. A pápa viszont hallgatott. Az angolok újabb konferenciára szánják el magukat. 1943. április 19-én nyílt, a világvégén, Hamiltonban, a Bermuda-szigeteken. Az USA-nak 6 hétbe telt, míg elfogadta a meghívást. Akkor, amikor már átlagosan napi 15 000 zsidót gázosítottak el a nácik. Ezt a konferenciát Emanuel Celler, amerikai képviselõ így jellemezte: "az együttérzés és részvét diplomatikus megcsúfolása!" MEGINT SEMMI.

Felmerült a lágerek bombázása. Igaz, valószínûleg járt volna áldozatokkal, de a kerítések szétrombolásával több tízezer embernek lett volna némi esélye a túlélésre. Egy kisebb lágert felgyújtottak a rabok lázadásuk alkalmával. Kevesen menekültek ugyan meg, de a németek azt a tábort nem építették újjá. Babonásak voltak. Távoztak arról a helyrõl, ahol kudarcot vallottak. Lágerekhez vezetõ vasutakra, csomópontokra, hidakra sem hullt soha bomba. Vajon miért? A táborokból megszököttek lelkére kötötték a rabok, kövessenek el mindent, hogy felhívják a világ figyelmét a borzalmakra. Smuel Zygelbojm Londonban, miután feltárta mindezt, a kezdeti felháborodás után zárt ajtókat talált. Levelet írt, amelyben kifejtette, hogy a gazságokért elsõsorban az elkövetõk felelõsek, közvetve azonban felelõs értük az egész közönyös emberiség. "Halálommal talán hozzájárulok ennek a közönynek a megszüntetéséhez...az én életem úgyis a lengyelországi zsidók tömegsírjaihoz kötõdik, ezért most végérvényesen nekik adom." Aláírta a levelet, és öngyilkos lett.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zoli e-mail: ----- dátum: 2010-03-01
Szerintem ez nagyon tanulságos....
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-02-27
... tudod csak a zenekar változott a kotta maradt....
név: korálka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-02-27
„Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hõs, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyûlölték, akár a pestisest.


Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértõl és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élõ írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sûrû méregoldat. ”
(Radnóti Miklós: Töredék)

Szerintem az a legrosszabb, hogy azóta valójában nem sok minden változott.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-02-20
Prof. Israel Shahak levele a szerkesztõhöz, publikált 1989 május 19-én Kol Ha\'ir, Jeruzsálemben. Online: http://www.kaiwan.com/codoh/newsdesk/890519.HTML
Nem értek egyet Haim Baram véleményével, hogy az izraeli oktatási rendszer tanulóiba \"holokauszt tudatot\" nevelt . (Kol Ha\'Ir 1989. május 12). Ez nem \"holokauszt tudat\", hanem inkább a holokauszt mítosza, vagy inkább a holokauszt meghamisítása (olyan értelemben, hogy egy féligazság rosszabb, mint egy hazugság.), amelyet beléjük neveltek.

Mint olyan valaki, aki átélte a holokausztot, elõször Varsóban aztán Bergen-Belsenben, rögtön tudok példát adni a mindennapi élet teljes ignorálására a holokauszt alatt. A Varsói gettóban, az elsõ masszív megsemmisítési periódusban, (1943 júniusa és októbere között), szinte nem is lehetett német katonákat látni. szinte minden adminisztratív munkát és késõbb a zsidók százezreinek transzportját halálukba a zsidó kollaborátorok végezték. A varsói gettófelkelés kitörése elõtt (amelynek tervezése a zsidók többségének megsemmisítése után kezdõdött), a zsidó földalatti mozgalom minden zsidó kollaborátort megölt, akit csak tudott, teljesen jogosan. Ha ezt nem tették volna, a felkelés sohasem kezdõdhetett volna el. A gettó lakosságának nagy része gyûlölte a kollaboratõröket, sokkal inkább, mint a német nácikat. Minden zsidó gyerek megtanulta, és ez sokuknak az életét mentette meg:

\"Ha belépsz egy négyzetbe, amelynek három kijárata van, az egyiket egy német SS katona õrzi, a másodikat egy ukrán és a harmadikat egy zsidó rendõr, próbálj meg elõször a németnél átmenni, utána talán az ukránnál, de sohasem próbálkozz a zsidónál.\"

Az egyik legfontosabb emlékem az, amikor a zsidó földalatti mozgalom megölt egy megvetésre méltó kollaborátort, lakásom közelében 1943 februárjában, énekeltem és táncoltam a még vérzõ tetem mellett a többi gyerekkel együtt. Még ma sem bánom ezt, éppen ellenkezõleg.
Világos, hogy ilyen események nem voltak kizárólagosan zsidók, az egész náci siker abban, hogy emberek milliói felett uralkodtak, a gonosz és ördögi tervbõl származott, hogy kollaboratõrök hajtottak végre szinte minden piszkos munkát nekik. De tud-e errõl ma valaki? Ez és nem az, amit ma tanítanak, volt a realitás. A Yad Vashem színházról (a holokauszt múzeum helye -a szerkesztõ) nem is szeretnék beszélni. Az és annak a gonosz kihasználása, mint például délafrikai náci-kollaboratõrök kitüntetése igazából minden szégyen szintje alatt van.
Ezért, ha egy kicsit is tudnánk az igazságról a holokausztot illetõen, akkor megértenénk (függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele), hogy miért semmisítik meg a palesztínek az õ kollaboratõreiket. Ez annak az egyetlen módja, hogy harcoljanak a mi végtagtörõ rendszerünk ellen.

Szívélyes üdvözlettel:

[Israel Shahak]

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-02-19
Egy frászt!
Minek gázosítani?
Annyi, de annyi meló van.. Mondjuk kõtörés, talicskázás, útépítés stb.
Az a baj, hogy a börtönbûntetés nem éri el a célját, egyfajta kiképzõvé vált a közelmúltban.
Szigorítás kell!
Vannak jogok, amelyekt meg kell nyirbálni. Nehogy már egy gyilkos tévézgessen, meg napi 3 -szor kiadós kaja, meg telefon stb.
Ha életet vett el szándékosan, akkor húzza az igát de rendesen!
A bûnözés ma rákfene!
tenni kell ellene, de kevés a ném afelvonulás.
Erõsebb és nem korrumpálható rendõrséget kell létrehozni.
Aki meg látni akarja, milyen az igazi embertelenés, menjen Oswiechimbe.
Napokig beszélni se volt kedvem a látottaktól...
név: Én e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-02-19
No comment... Lehetne itt is gázosítani! Sztojka és társai...