[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Avatar

szerkesztette: skitzz, 2009-12-20

avatarScience fiction rajongóként, ha egyszer véletlenül elfelejtem, hogy miért is szeretem annyira a filmeket, mától eggyel több van azokból, amelyek rögtön eszembe juttatják, hogy miért is olyan könnyû szerelembe esni velük.


avatar
avatar
avatar
avatar
james cameron
james cameron
james cameron és sam worthington
avatar
avatar
avatar
   A Titanic Oscar-dömpingjének és csaknem 2 milliárd dolláros bevételének hála, James Cameront a kilencvenes évek végén joggal nevezték a „világ királyának”. Egész Hollywood a lába elõtt hevert, egy kenyérpirító konyhaeposzának megfilmesítésére többszáz millió dollárt kapott volna akármelyik stúdiótól, és mégis, Cameron visszavonult. Visszavonult, és forrasztotta szó szerint a mélységekben következõ diadalát: s lõn az Avatar.


   Az akciófilmek guruja rögtön a kezdetektõl fogva nem kevesebbet, mint a filmtechnika forradalmának ígéretét fûzte új mûvéhez. A világhálón már évek óta terjengtek információmorzsák az Avatar mivoltáról, a lelkes rajongók és szkeptikus várakozók egyaránt minden egyes kiszivárgott mondatot porrá elemeztek körülötte. Véglegesen csak pár hónapja derült fény az elsõ elõzetessel a sci-fi univerzumra, amit Cameron tálalni kíván nekünk az eddig példátlan szintre emelt 3D technikával, mellyel oly sokáig kísérletezett az óceánok mélyén játszódó dokumentumfilmjei során az elmúlt évtizedben.

   A trailer láttán inkább visszafogott reakciók érkeztek, helyenként még a „Gunganek!” átokszóval is illették az Avatar világának számítógép generálta lényeit (Na’vi), és a mítosza kicsit megrengett. A bölcsebbek azonban megvárták a magas felbontású de leginkább a 3D vetítéses inkarnációját a beígért sci-fi messiásnak. 

   A túldimenzionált bevezetõ után pedig jöjjön a lényeg: Carmeron újra a világ trónján ül.

   Az Avatar fõszereplõje egy rokkant katona, Jake Sully (Sam Worthington), aki egy hatalmas lehetõséget kap. A Pandora nevezetû bolygót ásványi kincseiért megszálló (katonaság és zsoldoshadsereg határán mozgó) fegyveres egylet az õslakosokkal küszködik. Miután diplomáciai próbálkozásaik csõdöt mondtak, egyre inkább az offenzíván gondolkodnak, mellette viszont tesznek egy kísérletet, ami ha a békés megegyezéshez vezetõ utat nem is tapossa ki, hasznos információkkal szolgálhat: mesterségesen elõállított õslakosok testébe viszik át néhány kijelölt tudatát, akik így szabadabban mozogva térképezhetik fel az egyébként életveszélyes környezetet. Jake Sully él ezzel a lehetõséggel, ám idõvel egyre többet jelent az élete avatara bõrében az õslakosok közt egy puszta bevetésnél.

   A bolygó lélegzetelállító környezete szinte teljes mértékben pixelek hadából áll össze, akárcsak a Na’vi-k. Az avatarok ugyan emberi megfelelõik jellegzetes jegyeit viselik mimikájukban, viszont teljes mértékben számítógép által animáltak. A vizualitás terén mindenhol megmutatkozik James Cameron legendás tökéletességmániája, és valóban itt a megígért technikai úttörés. A hihetetlenül precíz interakció a szereplõk és környezet közt, a legkisebb nüanszok a mimikajátékban és mozgásban egyre bámulatosabb mutatványokban keverednek a film több mint két órás játékideje alatt.

   Ami mégis a legzseniálisabb az egészben, hogy sehol sem él vissza a rendezõ sem a grandiózus effektusokkal, sem a 3D technikával. Cameron mindig is arról volt híres, hogy a forradalmi vizuális aspektust öncélúság nélkül tudta történeteivel ötvözni, és ebbõl mára sem engedett.

   A karakterek akár pixelekbe bugyolált formáikban, akár hús vér színészekként Cameron standardjaihoz hûen minõségi szereplõk. Worthingtonon kívül muszáj még minimum a legendás Sigourney Weavert és a kitûnõ nemezist, Stephen Langet is megemlíteni.

   Szinte minden mesterséges, mégis annyira „hihetõen hihetetlenül” hat. Elénk állítanak egy emberi történelemmel hasonlóságokat viselõ metaforát, egy fantáziát szabadon engedõ korlátlan sci-fi világban, amivel mûvészet ilyen módon dolgozni, mainstream mozi ide, vagy oda…

   Ezért remélem, hogy nem csak a technika, de annak és a történet szimbiózisának példaképét is jelenti majd az Avatar (mint azt a rendezõ megannyiszor újra és újra megszabta) az elkövetkezendõ évek filmjeiben.
  

   Aki most kihagyja, és egy kicsit is érdeklõdik a mûfaj iránt, az nagy hibát követ el.

   Sully a film egy pontjában rádöbben, hogy két élete közt elmosódnak lassan a határok, nem tudja, melyik is jelenti a valódi életet számára. Pont ez az érzés lett rajtam úrrá több mint 2 órán keresztül.
  

   Pandorán voltam, egy gyönyörû világban, ahol a megalomániát a lehetõ legjobb módon tették a történet részévé, minden egyes grandiózus akciójelenet pontos helyével a cselekményben.

   Science fiction rajongóként, ha egyszer véletlenül elfelejtem, hogy miért is szeretem annyira a filmeket, mától eggyel több van azokból, amelyek rögtön eszembe juttatják, hogy miért is olyan könnyû szerelembe esni velük. Nem hittem, hogy mégegyszer rajongó kisgyereknek érezhetem magamat, mint aki elõször látja a Csillagok háborúját, vagy késõbb a Mátrixot, de megtörtént!

Írta: Hushegyi Ádám


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :