[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Az Eichmann-per

szerkesztette: Kiss László, 2009-06-14

k11962. június 1-én, a hajnali órák elõtt egy rendõrségi motoros hajó futott ki a Földközi-tengerre egy izraeli kikötõbõl. Úgy három mérföldre megállt, leállítoták a motort. Arieh Nir, börtönügyi fõfelügyelõ egy urnát dobott a tengerbe. Az urna Adolf Eichmann, a Harmadik Birodalom hóhérának hamvait tartalmazta.


k2

Eichmann 25 évvel korábban ugyanezeken a vizeken hajózott, szép jövõ elõtt álló fiatal SS-tisztként, egy Palesztínát felderítõ titkos küldetésben. A világháború alatti tettei miatt a háborús fõbûnösök listáján elõkelõ helyre került. A Moszad, az izraeli titkosszolgálat 1960-ban akadt rá Argentínában, a Buenos Aires melletti Suarez-ben. Izrael államban bíróság elé állították, s a jeruzsálemi kerületi bíróság két évi per után halálra ítélte. A zsidó állam történetében az egyetlen halálos ítélet született ezzel. 
   Maga a per, a nürnbergi mellett a történelem legnagyobb nyilvánosságot kapott, a világ minden pontján figyelemmel kisért bûnvádi eljárás volt.
  

Eichmann német születésû, de Ausztriában nevelkedett. Nem volt kiemelkedõ tanuló, mûszaki pályára készült, de nem fejezte be. Történelem tanára ugyanaz a dr. Leopold Pötsch, aki Hitlerre volt nagy hatással. Korán antiszemita érzelmûvé válik, bár kérkedett vele, hogy egy gyerekkori zsidó barátjával még SS-be lépése után is szívesen sétálgatott. 1932-ben lép be a náci pártba, 26 évesen, valamivel késõbb az SS-be. Önállóan megtanult héberül, ezzel gyakran elképesztette zsidó "tárgyaló partnereit". A nácik sajátságos hierarchiájában gyorsan emelkedett a csillaga. Hamarosan "zsidóügyi szakértõként" emlegették. A Reich Biztonsági Fõhivatala zsidóügyi osztályának vezetõje lett. 1939-tõl a bonyolult alá-fölé rendeltségi viszonyban a Gestapóhoz tartozó, SD-t magába olvasztó RSHA IV-B-A (zsidóügyi) osztály vezetõje. A figyelmet az Anschluss után hívja fel magára. Bécsben Zsidó Kivándorlási Hivatalt hoz létre, s rövid úton megtisztítja Ausztriát a zsidóktól. Innen kezdve, gyakorlatilag Eichmann lesz a zsidókérdés teljhatalmú ura. A meghódított országokban hihetetlen precizitással, lelkesen végzi a zsidók eltávolításának, megsemmisítésének munkáját. Részt vesz a wansee-i konferencián, a gáz alkalmazásának egyik kezdeményezõje. Látogatja a haláltáborokat, de a fõ tevékenysége a zsidók oda juttatása. A sztálingrádi fordulat után még nagyobb dühvel fordul a zsidók felé, megdöbbentõ, de legnagyobb problémája az volt, lehet, hogy kevés lesz az idõ a munka bevégzéséhez. A háború utolsó pillanatáig betegesen "dolgozik", ennek egyik példája a magyarországi gyalogmenet, melyet még több munkatársa is túlzk3ásnak tartott.  
  

Eichmann fogolytáborokban van hónapokig. Több álnevet használ. A lebukás elõl vidékre szökik. Egy gazdaságban bujkál 1949-ig. Ekkor a Kameradenwerk (náci bajtársi segélyakció) és egy katolikus pap segítségével, vatikáni útlevéllel Argentínába szökik. Késõbb kijuttatja családját is. Ricardo Klement néven új életet kezd, feleségével él, mint nagybácsi. Dolgozik. Nagyon óvatos, ismeri a rejtõzködést, szakmájából adódik. Több zsidó szervezet keresi. Nincs könnyû dolguk. Eichmann, a nácik többségével ellentétben, szürke eminenciás, nem szerette a rivaldafényt. Mindössze két fénykép áll rendelkezésre róla.

A szerencse segít. Érkezik Argentínából Ausztriába egy haláleseményt közlõ képeslap, melyet Eichmann felesége régi férjezett nevén ír alá. Ez gyanút kelt, így jutnak el Eichmannig. A filmben is bemutatott regényes történet vége, hogy Eichmann az ügynököknek beismeri (talán félt hogy a helyszínen megölik) személyazonosságát. Saját beleegyezésével Izraelk4be csempészik. 
   A perben Gideon Hausner fõügyész képviselte a vádat. A védelmet az ilyen perekben már tapasztalatot szerzett német dr. Robert Servatius látja el. Izraelben nagy gonddal készítik elõ a vádeljárást, ügyelnek minden körülményre, tisztességes, korrekt eljárást ígérnek a világnak. A sajtó, úgy a hazai, mint a külföldi, végig jelen van. Eichmann többször kijelenti, megbánta bûneit, ezt bizonyítandó, kész nyilvánosan felakasztani magát. Ugyanakkor egy végtelenül pedáns, alázatos, érzéketlen álarcot vesz magára. Elárasztják levelekkel. Egykori áldozatok, túlélõk õszinte bûnbánatra  intik, nácik, újfasiszták gerinces magatartást várnak, mártírt akarnak benne látni.
  

A vád egyik legfontosabb anyaga az úgynevezett Sassen-irat lett volna. Eichmann-t Argentínában rávették náci barátai, adjon interjút Willem Sassen holland újságírónak, aki egy újfasziszta lapban a holocaust cáfolásán ügyködött. Sassen magnóra veszi a beszélgetéseket, s annak terjedelme miatt elhatározzák, könyvet kellene belõle írni. Lejegyzik, Eichmann átolvassa, jegyzetekkel látja el. A Sassen-iratokat mégsem fogadta el a bíróság, mert Eichmann azt állította, többnyire italoztak a beszélgetések alkalmával. A vád ezt követõen végigvette országonként, részletesen Eichmann tetteit. Iratok, tanúvallomások tömkelegével támasztva alá a népirtás vádját. Egy-egy tanú meghallgatásakor drámai jelenetek játszódnak le. Sokan az események felidézésétõl elájulnak, sírnak. Különösen gyakoriak ezek a jelenetek, amikor gyermekek legyilk6kolásáról van szó.
  

A védelem elõször vitatja a per jogosságát, mondván, hogy Izrael állam nem is létezett a tárgyalt események idején. Aztán Eichmann elrablása miatt emelt kifogást dr. Servatius. Precedensekkel alátámasztva elutasítják, mondván, egy bíróságnak nem feladata vizsgálni, hogy egy vádlott milyen körülmények között került elé, ellenben a vádat köteles kivizsgálni és ítélkezni. Aztán a gyakori érv, a vádlott csak parancsra cselekedett. A bíróság, az elkövetett események horderejének tükrében ezt is elutasítja. Az, hogy a rendszer bûnben gyökerezett, emberiségellenes törvényeket hozott, és mindent a diktátor (Hitler) vállalt magára, nem adhat felmentést. A parancsmegtagadás lehetõsége fennállt, bizonyos körülmények ezt lehetõvé teszik, még a nácik törvényei szerint is. Egyébként is a vádlott kérhetett volna áthelyezést, ha annyira nem értett egyet a rárótt feladatokkal. Ez a Harmadik Birodalomban (is) gyakori volt és a tapasztalat azt mutatta, nem érte semmi hátrány az ezt kérõt. Dr. Hausner ezzel szemben rámutatott, Eichmann nagyon is lelkesen, a feladattal teljesen azonosulva végezte gyilkos munkáját. A védelem talán legfõbb érve, hogy Eichmann csak egy osztályvezetõ volt, több felettessel, s csak szállítmányozással foglalkozott. Erre magyarázat Eichmann viszonylag alacsony (ezredesi) rangja. A bíróság ezt az érvet többször elutasította, a tények ismeretében nevetségesnek és gyáva magatartásnak minõsítették Eichmann egyszerû szállítmányozási ügynökként való bemutatását. És mivel tudta, a szállítmányokkal mi történik, nincs is jelentõsége a kérdésnek.

Eichmann maga sokszor zavarba jött, folyamatosan tagadott, csak apró dolgokat ismert el. Aztán, mikor szembesült a dokumentummal, saját aláírásával, gyakran kényszeredetten odavetette, hogy hamisítvány. A védelem sokat várt saját tanúitól, de õk inkább ártottak Eichmannak. Úgy tûnt, nem akar vele senki sorsközösséget vállalni. Végül a bíróság Adolf Eichmann-t minden vádpontban bûnösnek találta és halálra ítélte. Ugyanakkor dr. Servak7tius is elismerte, hogy korrekt tárgyalás folyt.
  

Végeztettek Eichmannal egy személyiségtesztet Izraelben. Az eredményt, anélkül, hogy felfedték volna a személy kilétét, megküldték a svájci, nagy tekintélyû Szondi professzornak. A következõ választ kapták: "...a vizsgálat minden fázisában olyan embernek bizonyul, aki eszelõsen kívánja a hatalmat, s akinek gyilkolási vágya határtalan. Nagyon veszélyes ember van a birtokukban, vigyázzanak rá!"
  

A per során eredeti filmekkel is bemutatták a borzalmakat. Eichmann figyelmesen, szenvtelenül nézte a vetítést. Idõközben bejött a terembe néhány újságíró. Ekkor Eichmann végtelenül felháborodott. Az volt a problémája, hogy a filmvetítésre a szokásos sötétkék öltönye helyett melegítõben és pulóverben vitték, és most õt így látták az újságírók..!
   1962. május 31-én, 20 órakor közölték vele, hogy kegyelmi kérvényét az államelnök elutasította és éjfél elõtt kivégzik. Kért egy üveg bort. Kijelentette, békében hal meg, mert hisz a természetben, mint istenségben. A kereszténységet ekkor is elutasította. Csuklyát nem kért, így lépett a bitó alá. "Engedelmeskednem kellett a háború szabályainak és a lobogónak!" Így ért véget a történelem egyik legnagyobb gyilkosaként elítélt Adolf Eichmann élete. 
  


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-26
olvasásra ajánlom ez ügyben Kurt Vonnegut: Éj anyánk címû könyvét vagy megnézni az ebbõl készült filmet. Megrázó élmény utd lenne mindkettõ!!!   
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-26
"és akkor"-nak: Ez így egy nagyon szép gondolat, de én meg pont nem így értettem "és a halak" megnyilvánulását. Hanem pont olyan "és akkor mi van"-értelmûnek. (A szerzõi szándékról meg, ugye, legfeljebb "és a halak" tudna nyilatkozni.)
Túl gyakran szalad bele mostanában az ember a szélsõjobb poénkodásaiba - holokauszt-tagadásba, nyílt v. kevésbé zsidógyûlöletbe, nyilvánvaló fasiszta megnyilvánulásokba stb. - ahhoz, h. ne váljon gyanakvóvá. És az is mindennapos gyakorlattá vált ebben a dikcióban, h. ugyanakkor szólnak is mindig, h. amit te fasiszta, antiszemita megnyilvánulásnak hallasz, az nem is az, meg nem is úgy van...
Ezen a honlapon, egész egyszerûen, nem vagyunk olyan megengedõek, v. ha így jobban tetszik, meg nyilván pontosabb is így: én nem vagyok olyan megengedõ ezekkel szemben.
A természet, mint olyan, az ember iránt pedig kifejezetten részvétlen. De mint mondtam, szép gondolat, h. a halaknak elment volna Eichmann hamvaitól a játékos kedve. Mintha Eichmann fölött a saját természet istene ítélkezett volna...
Kicsit lüke, de szép.
név: és akkor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-25
és akkor mi van? kit bántott és halak? nem értettem viccként, hanem inkább szimbólumként, hogy ha akkora gazember hamvait szórták oda, akkor még a természet is másképpen viselkedik ott, még ha tudattalan is.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-23
"és a halak"-nak: És vannak témák, amikkel meg egyszerûen nem ízléses viccelõdni.
név: és a halak e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-22
és a halak ott azóta nem is szeretnek játszani...
név: - e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-20