[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Az építõkrõl

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2007-04-22

Magos Déva vára"...Élt vala e tájon tizenkét kõmûves. Az tizenharmadik Kelemen kõmûves. Magos Déva várát, hogy felépítenék, fél véka ezüstért, fél véka aranyért. Amit reggel raktak, az délre leomlott, amit délben raktak, estére leomlott..."


Alcazar, Segovia


Árva vára


Bamburgh, Northumberland


Csesznek vára


Neuschwanstein


Róma jelképe


Fortuna virilis, ie. 1. sz


A Veszta-szüzek temploma


Nimes, ie 16


Pantheon, 118 - 125


Építkezni kezdtem. Évekkel ezelõtt el sem tudtam volna képzelni, hogy valamikor erre is képes leszek, és tessék... A fészekrakási ösztön annyira erõs, hogy képtelenség kitérni elõle. Örökre boldogtalanná teheti az embert, ha elmenekül elõle. Nem korhoz kötött, nem egy bizonyos idõszaka az embernek. Szerelemhez, családalapításhoz kapcsolt, a teremtés ismétlõdik benne. A világ teremtésének emberi utánzata, mert erre is vonatkozik az "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre"... Ahogyan minden alkotó és teremtõ tevékenységünk a káoszból kozmoszt létrehozó isteni cselekedet utánzása.
És ahogyan semmilyen teremtés nem megy meg áldozatok nélkül, ahogy minden komoly döntés elõtt áldozatot kell bemutatni, úgy áldoztam idõt és energiát én is az építésre. Feláldoztam régi énemet...
Munka közben jutnak az ember eszébe a legéletképesebb ötletek, a legnagyszerûbb gondolatok. Eleinte megosztottam õket a velem együtt dolgozókkal, késõbb már nem érdekelt, hogy mások értik-e. Csak hagytam, hogy életre keljenek és áthullámozzanak tudatomon..., és élveztem õket nagyon. Sokszor félig kelnek ki csak a tudatalattiból és tovasuhannak, mert másra figyelek. Ilyenkor is érezni õket, mint lágy szellõ suhanását, de nem válnak tudatossá.
A munka tényleg nemesít. Folyton újabb problémák elé sodor, amelyek megoldása kreatívvá tesz, állandóan foglalkoztatja az elmét és a tevékenység megkönnyítésére ösztönöz.
Munka közben jutott eszembe Kõmíves Kelemen áldozata, aztán még a ballada is fel-felrémlett:
"...Élt vala e tájon tizenkét kõmûves. Az tizenharmadik Kelemen kõmûves. Magos Déva várát, hogy felépítenék, fél véka ezüstért, fél véka aranyért. Amit reggel raktak, az délre leomlott, amit délben raktak, estére leomlott..."

Tegnap jutott eszembe, hogy épp április 21-én volt Róma alapítása. Lázasan számolni kezdtem, mennyit írnánk tehát most...
2760 évvel ezelõtt történt, amikor Róma hét királya közül az egyik, egy bizonyos Romulus nevû is építkezésbe fogott. Kellõ komolysággal és áldozatkészséggel, ott, ahol az axis mundi-t vélték felfedezni. Axis mundi, a Világ tengelye. A szent oszlop, a jelfa, a karó, totemoszlop, kopjafa... A világ közepe. Az ott élõk világának közepe.
 
Szinte minden õsi város legendája megemlít egy homályos és ködös városalapítást, amikoris különbözõ ceremóniák közepette megállapították az ideális helyet, többnyire "ott, ahol a Világ virágos bölcsõje állt" vagy "az Égigérõ Fa alatt", esetleg a "Világ köldökén"...
Van, hogy állatok vezetnek el a szent helyre, amelyeket addig ûznek, míg az ideális helyen el nem ejtik. Ott aztán oltárt emelnek és köréje építik a várost.

A római idõszámítás tehát Róma alapításával kezdõdik: "ab urbe condita".
A legenda ikertestvérekrõl, Romulusról és Remusról beszél, akik titokzatos módon fogantak, majd születésük után Tarchetius albai király kitette õket a vadállatok szabad prédájának, félve a jövendölésektõl.
Egy anyafarkas talált rájuk, mentette meg és nevelte fel õket õket. Legendás harcosokká cseperednek, a farkastejen felnõtt fiúk sorsa elõre meghatározott.

Nõstényfarkasnak, vagyis szukának nevezték viszont abban az idõben a prostituáltakat. A történet lehetne talán sokkalta prózaibb is, ha sokáig bolygatnánk a dolgot, de nem ez a célunk. Egy város alapítását, amely állammá, majd birodalommá növi ki magát, nem lehet profanizálni.
A mítosz szerint Romulus a Várost a Tiberis (ma Tevere) partján, a hét domb egyikén, a Palatinuson építette fel és vette körül erõdítéssel. A munkálatokat Rémus végignézte, nem kapcsolódott be, nevetett azon, hogy a falakon nem juthat át élõ ember. Hogy bebizonyítsa, átugrotta a félkész falat, mire Romulus megölte testvérét (a név állítólag a Ruma etruszk családnévbõl eredeztethetõ).

Az építõ áldozathozatala jelen van szinte minden nép kultúrájában.

"Letelepedni valamely területen, lakóhelyet építeni az egyénnek mindig életfontosságú döntés, akárcsak a közösségnek. Ilyenkor ugyanis meg kell teremteni a világot, amiben élni akarnak, vagyis meg kell ismételni az istenek mûvét, a kozmogóniát. Ez azonban nem mindig megy könnyen, mert vannak tragikus, véres kozmogóniák is, és az embernek, akinek feladatául jutott utánozni az isteni tettet, ezeket is meg kell ismételnie.
Mi is az építésáldozat?
Ahhoz, hogy valamilyen építmény (ház, templom, technikai mû stb.) fennmaradjon, elevennek kell lennie, vagyis életet és lelket kell tartalmaznia. A lélek "átruházása" azonban csak véres áldozat révén érhetõ el. A vallástörténet, az etnológia és a folklór a véres és a szimbolikus építésáldozat számtalan formáját ismeri."
Az ilyenfajta rítusok és hitképzetek nyomán jöttek létre a legszebb népballadák, amelyek azt mutatják be, hogy valamelyik építmény befejezése érdekében miként áldozzák fel az építõmester feleségét, lányát, õt magát..., fehér lovat, bárányt, de hogy mást ne mondjunk: az idõt!
Ilyen az Arta-híd balladája Görögországban, az Arges-kolostor története Romániában, Kõmíves Kelemen legendája Magyarországon, várak, kastélyok, kultikus helyek mítoszai, Mózes áldozata, aki nem mehet be Kánán földjére, Romulus áldozata, Álmos feláldozása a honfoglalás elõtt... és még sorolhatnánk. Új társadalmak kiépülését rengeteg emberáldozat elõzi meg, alapjában véve elmondható, hogy minden változás áldozattal jár.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-02
én tudtam, hogy te tudod
név: pixel e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-02
Köszi Oti, ki is ment a fejembõl. Csak most veszem észre, hogy a Firefox nem támogatja ezt a funkciót így javasolom, a jövõben a képek alá is írni ezt az információt (Google is jobban csípi azt). A rovart firefoxos felhasználói köre is egyre nagyobb így rajuk is kel gondolni. Sajna ez az az internetes inkompatibilitás.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-30
pixel, ha rajta hagyod a kurzort a képen, kiírja, hogy Neuschvanstein... Ezt meg elég beütni a googleba. Ilyen alapon minden kifejezés megmagyarázásra szorul...
név: pixel e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-30
Hiányolom a képaláírásokat. Például a bal oszlopban az a kastély leg alul, tom hogy valahol az Alpokban van de nem tom sem a az épület sem az építesz nevet, vizsgát ismételtem miatta amúgy, szóval már idegesit, hogy se a jegyzeteimben (osztály társak jegyzete) es meg a rovarton sincs neve :(
név: kérlek e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-26
inkább a Zõdit fõzzétek!
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-25
köny6rgöm fõzzükk meg! Mármint nem a Zõdit, hanem gulyást!!!
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-24
zõdi lesz a gulyásfa ló. de õt nem izéljük fel. áldozzuk
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-24
Vendégibe lóáldozat lesz. Hintaló vagy gumiló, de ezt még meg kell szervezni. annyi biztos, hogy fehér lesz. A hinta vagy gumiló. Merazúgyillik, merazigazis!