[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Az ókor

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-12-07

II. Ramszesz Abu SimbelébenIdõszámításunk elõtt a 4. évezredben jönnek létre a Kelet nagy rabszolgatartó társadalmai; általában folyók termékeny árterületein: Egyiptomban a Nílus két partja mentén, és Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz között.


a szfinx

Dzsószer piramisa

falfestmény

félig kész fej

a gizai piramisok

Nefertiijti

a Ramesseum

Théba

Tut-Anch-Amon

a torony rekonstrukciója

Hamurappi törvényei

Ur, Ábrahám városa

sumer harcosok

Az ókori világ

Az õskor embere a szellemvilág érzékelhetõ közelségében élt. Minden dolog lényegeként valami szellemet vagy szellemiséget vélt felfedezni; mágikus tisztelettel és félelemmel teli csodálattal figyelte a természeti erõk romboló és építõ tevékenységét. A szellemek világa és az ember lelkivilága világot-átrendezõ hatalmas erõvé állt össze – történelmet formáló erõvé.

Az õskor idõszakát prehisztorikus idõszaknak vagy történelem elõtti kornak is szokták nevezni. A történelem születése sajátos metszéspontján fekszik világok találkozásának.

Amikor mágikus világkép mitologikus világképpé alakul, elkezdõdik az ókor. A mágia viszont csak visszavonult, megbújt a háttérben; jelenlétével napjainkig nem tudunk mit kezdeni. Szorongásaikban, érthetetlen félelmeikben, a mûvészetek számtalan fantáziaélményében, megmagyarázhatatlan jelenségekben él tovább!
A legliberálisabb gondolkodásmódban csakúgy jelen van, mint az összes vallás bizonyos külsõségiben; ráolvasásokban, belsõ szuggerációban, sportban, nagy teljesítményekbe vetett hitben, rezignációban vagy lelkesedésben, minden mûvész lelke legmélyén, minden tudós álmaiban és vágyaiban, az autónkban, a pénzben, a számítógépünkben, szerencsét hozó csecsebecsékben, kabala-hülyeségekben, apróságokban és nagy dolgokban, jelekben és jelzésekben, szimbólumokban és jelvényekben, gyûrûkben és érmékben, és láncokban …, az egész anyagi világban és az összes elvonatkoztatásban...

De visszatérve az ókorhoz:
A mitológia – a mágiával ellentétben – a világot határozottan egy kiismerhetõ és befolyásolható evilágra, és egy kiismerhetetlen és befolyásolhatatlan túlvilágra osztja. A mágia világában nyitva vannak a dimenziók. A szellemek világa és az emberek világa egyszerre van jelen az idõben és a térben. A mesék és álmok szürreális világa belelóg a valóságba.

Az ókor ezzel szemben más.
Külön magyarázatot kapnak a természeti jelenségek; keresi, kutatja az önmagára ébredõ emberi tudat az élet értelmét, megpróbálja megmagyarázni saját egzisztenciáját, létezése szükségszerûségét.
Az ókor lényegében a szabad, független egyéniségek kialakulásának idõszaka. Az õsi közösség rendszere felbomlik. Megszületnek az istenek, akik javarészt még ugyanolyan kiszámíthatatlanok és szeszélyesek, mint az õskor szellemei és démonai, azonban nekik már illik következetesnek lenni az általuk hozott törvények miatt. Ezek azok a törvények, amelyek megfoganták a Bûnt és maguk után hozták Büntetést.

Az istenek világa követeket küldött az emberek közé, akik emberként isteni lélekkel születtek a világba, hogy irányítsák az általuk kiválasztott népeket. Õk a papkirályok, a despoták, akik tisztában vannak isteni származásukkal.

Idõszámításunk elõtt a 4. évezredben jönnek létre a Kelet nagy rabszolgatartó társadalmai; általában termékeny árterületeken: Egyiptomban a Nílus két partja mentén, és Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz között.

A mûvészetet ekkortájt leginkább az építészet képviseli, amely magába foglalja a szobrászatot és a festészetet is. E két mûvészeti ág önállóan még nem létezik: az építészet díszítõelemeiként szolgálnak pusztán.

Egyiptomban i.e. a 3. évezredben hatalmas piramisok épülnek, amelyek az örök életbe vetett hit leképezései. A fáraó soha el nem múló dicsõségét szolgálták hirdetni az adott idõszakban. És hol van már Egyiptom régmúlt dicsõsége; hol van már az a nép, az a hitvilág, az a gondolkodás… Közel ötezer év telt el és az emberi kéz munkája, a túlvilági életbe vetett hit örök idõkre való emléket állított mégis. Egyiptom mûvészete a mai napig hirdeti a múló emberi élet és az örök élet határán, hogy dicsõ tettekben, magasztos alkotásokban megtalálható az örök élet boldogsága.

Egyiptom hatalmas oszlopcsarnokos templomai is a lélek halhatatlanságának tanúbizonyságai.
Egyiptomban viszonylag hamar kialakult a vallás tudományos igényû rendszere, a teológia – szakítva a mitologikus meseszerû magyarázatokkal. Egyiptom papjai hatalmas tudás birtokában szervezték az állam politikai és társadalmi életét.
Hitviláguk középpontján az isteni napkorong, Amon-Ré állt, aki a világot teremtette. A túlvilági életbe vetett hit volt az egyiptomi kultúra meghatározó tényezõje.

Mezopotámia kultúrája sok hasonlóságot mutat Egyiptoméval. Itt is papkirályok áltak a társadalom csúcsán, akiket népük atyaként tisztelt. Õk is hittek a túlvilági életben, õk is hatalmas piramisszerû templomtornyokat építettek istenük dicsõségére. Keresték az örök élet boldogságát, vagy legalább a reményt, hogy van miért élni.

Az égbetörõ emberi akarat leegyszerûsített formában jelenik meg Egyiptom építészetében csakúgy, mint Mezopotámiában. A háromszög, mint alakzat, mágikus jelleggel bírt az ókori geometriában és fantáziavilágban. A háromszög, mint szimbóluma a világot összefogó erõknek, jelképe a világot teremtõ isteni akaratnak. A háromszög – három irányba mutató csúcsai egyszersmind egy középpont vonzásában, a vonzás és a taszítás egyidejûségében – fontos jelentéstartalommal bíró alakzattá vált. A gúla szimbolikája is ebbõl indul ki, de misztikus ereje még bonyolultabb. A piramis, mint a nagy tengerbõl kiemelkedõ Õs-hegy… Rajta megpihen a Nap – örök útját járva a földi világban és az alvilágban.

A háromszög-kompozíció és piramiskompozíció fontos elemeivé váltak a késõbbi Európa képzõmûvészetének. A piramis szimbolizálta a pontos hierarchiába rendezett világot – a törvényt, a fegyelmet és a rendet.

A mezopotámiai városok megerõsített falai, függõkertjei és toronytemplomai ámulatba ejtették az antik görög történetírókat.
A toronytemplomok szimbolikája a piramisokéhoz hasonlatos. Az égbetörõ emberi akarat, az istenek titkait meglesni akaró kíváncsiság, de az emberi önteltség és gátlástalanság emlékei is egyben.

Babilon toronytemplomának építésénél keveredett össze az emberek nyelve – állítja a Biblia – és a soknyelvû népség szétszéledt a földön, a torony építése pedig félbemaradt.
Babilon egyik királya, Hamurappi az, aki elõször a történelemben deklarálja törvényeit és a megtorlásokat. Egyben kötelezi magát az igazság és a rend betartására. Nála szerepel elõször leírva az Ószövetségi törvény: „Szemet szemért, fogat fogért.“

A folyamköz egyik városából, Ur-ból vándorol el népes családjával és jószágaival Ábrahám, az Úr hívó szavára, hogy nomád pásztorként éljen és teljesítse az Egyisten akaratát.
Mezopotámia az egyistenhit kialakulásának helye – a hité, amely mai napig befolyásolja gondolkodásunkat. Az egyistenhit, amelyet a választott zsidó néptõl átvettek keresztények, és mohamedánok, beépítve azt saját templomaik falába.   


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-07
ha a kurzort a képen hagyod, egy sárga keretben megjelenik a kép címe
név: dzsanej e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-25
kár hogy nincs megadva a képek címe
név: Vadóc e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-11-13
jó az egész ahogy le van írva.ebbõl írtam most esszét:Pnagy segítség volt....köszönöm...az igaz viszont hogy lehetne látványosabb az oldal..kéne több kép!
név: baki henrietta e-mail: baki_henrietta@yahoo.com dátum: 2007-10-20
jo...szep...de nem nagyok a kepek..............ha nagyobbak lennenek a kepek akkor ............lehet tobben atneznek a www.rovart.com