[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Azok a szeptemberek

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-08-24

egy fecske Azok a szeptember elsejék. Azok a régiek. Hol vannak már? Van egy kis nosztalgia. Különösen azokban, akik már régóta nem iskolapadot koptatnak. Õszies a hangulat. Ma éppen borult, holnap még egy kis nyár. Aztán szeptember kopog. Kérlelhetetlenül. Halló! Csengettek...


négy fecske


mész fecske ?


fecske kotta


tollászkodva


Azok a régi szeptember elsejék! Némelyikük elhomályosodva, a másik igen élesen bevésõdve, ott lobog az ember emlékezetében s mindig elõbújnak ilyenkor. Amikor látható már, hogy fecskék kottázzák a villanydrótokra az õsz visszavonhatatlan közeledtét. Kisdiákok s nagydiákok hada ünneplõben vonul, napsütötte arcukon kicsi szomorúság, mert megint elmúlt valami. Elmúlt egy nyár, talán a kamaszkor legszebb nyara.

A szomorúság mögött azonban ott mosolyog az újra, az ismeretlenre való éhség, meg az elmúlt vakáció élményeinek soká melengetõ tüze. Napszemüveg mögé rejtik szemük harmatját a kiselsõsök büszke és izguló anyukái és apukái, a tanítók, a lámpások, szelíden terelgetik a még ugyancsak viháncoló gyerekhadat, amely még nem igazán tud figyelni az ünnepi beszédek sorára. Fontosak a szavak, tudásról, annak értékérõl szólnak, egy új világról, amit mûveltségnek hívnak.

A mindennapok zakatolása újraindul. Még sok lesz a késõn beérõ diák, bizony, lesznek még könnytõl maszatos arcok is.Vissza kell szokni a korábbi keléshez, a napi futáshoz, s míg minden a normális kerékvágásba lendül, bizony, hetek is eltelhetnek addig. Ilyenkor hirtelen zsongóvá válik a város, a virágárusok pihegve számolnak be egymásnak a reggeli rohamról, az utazók újraírják maguknak a majdnem elfelejtett menetrendet, fogynak az ébresztõrórák a boltban, új idõszámítás, új tempó, új lendület mozdít meg, hangol át szülõt és gyereket.

Van, ahol ilyenkor a gond ül le az asztalhoz. Súlyos kérdések halmával kell szembenézni. Mert mibõl fog utazni a gyerek, meg megint mennyi mindent meg kell venni idén. Tegnap derült ki, lyukas a papucs, rövid a tornaruha, elveszett a körzõ és ki tudja mi mindent kell vásárolni majd még, s bizony, enni is kell annak a gyereknek valamit egész nap.

Egy nagyon régi szeptember elseje jut eszembe, mikor apró, félénk kisfiúként egyedül indultam el elõször az iskolába. Micsoda élmény is volt ez! Szorongások, félelmek hadával birkózott kalimpáló szívem. Édesanyám nem foghatta a kezem, nagyapám temetésére utazott el éppen aznap, maradt hát csupán az anyai biztatás, menj kisfiam, légy jó! Anyám szemére harmat száll ma is, ha erre emlékezünk. Hát, így is kezdõdhetett egy szeptember.

A barna felé hajló, már hullani kívánó levelek, a völgyek szélén várakozó korai ködök és a szõlõszemeket dédelgetõ langyoska napsugár kísérik most a diákokat. Hogy legyenek jók, gyarapodjanak szellemben és lélekben, tudatos emberré válásuk elsõ nagyobb próbatételén, az iskolakezdésen vezessék át õket a tanítók kedvvel és szeretettel. Aki pedig vén diák, emelje fel szívét és köszöntse a régi iskolát, üzenjen, hogy megéri, hogy kell a tudás, hogy embernek lenni jó, ha lélekben kisdiák tud maradni. Ady is így üzent. Minden õszi szépség egy kicsike szomorúság. Benne a múló idõ megfoghatatlansága meg az örökös vágyakozás.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :