[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Benvenuto

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2007-10-30

CelliniBenvenuto Cellini keresztneve azt hiszem, jókívánságot jelent olaszul. Érdekes név, amolyan sorsformáló jel. Nomen est omen. Ha életrajzába tekintünk, mondhatnánk akár azt is, hogy nem hozott szerencsét neki. Mondhatjuk viszont azt is, hogy mégis szerencséje volt.


Perseus

a francia király sótartója

Diana

fejtanulmány

fejtanulmány

érme

érme

Érdekes élete lehetett. Ha a fele igaz annak, amit állítanak róla, már elmondható, hogy nem unatkozott...

Akár a cinquecento nagy egyéniségei, õ is univerzális elme, igazi polihisztor. Viszont nem csak a könyveit bújó és a rajzai fölött virrasztó sápadt és beteges tudós, hanem életerõs, indulatos, tipikusan latin temperamentumú ember. Nem egy Leonardo-féle visszahúzódó, finom és halkszavú entellektüel, nem is egy arrogáns, durva és magányos, örökkön elégedetlen, morózus Michelangelo... Raffaellóra sem hasonlít.
- Caravaggio! Ez az. Ez vele rokon

1500. november 1-én látta meg a napvilágot, ismert mint szobrász, ötvös, éremvésõ, bélyegmetszõ - és íróként is számon tartják. Firenze szülötte. Tizenhat évesen valamiféle verekedés miatt számûzték szülõvárosából, majd 1519-ben Rómában kötött ki. 1523-ban egy újabb, tragikus kimenetelû verekedésbe keveredett, ami miatt Firenzében halálra ítélték.
Rómába menekült, ahol 1527-ben érdemeket szerzett a város védelmében. 1529-ben kinevezték a pápai pénzverde tervezõ-mesterének. Dolgozott Salamanca püspökének és VII. Kelemen pápának is, aki számára megalkotta a pápai palást híres csatját.
Egy újabb bûntény kapcsán tûnik fel ismét a neve - egy vetélytárs aranymûves meggyilkolása kapcsán perbe fogják, de III. Pál pápa feloldozta õt.
És még távolról sincs vége.
Egy újabb véres összetûzése miatt Rómából menekülni kényszerült.
Ekkor Firenze fogadta be, ahol számos érmét készített a Medicieknek.
Hogy innen miért ment Franciaországba, nem tudni. Valami miatt megint menekült.
Visszatért Rómába, ahol rövidesen sikkasztással vádolták meg, bebörtönözték, megszökött, majd újra lecsukták. A ferrarai d'Este bíboros közbenjárására szabadult ki, ezután neki dolgozott.
1540-ben ismét Franciaországba utazott, ahol I. Ferenc király szolgálatába állt. 1542-ben francia alattvaló lett. 1543-44-ben készítette a fontainebleau-i kastély bejárata fölé a vadászó Dianát ábrázoló bronz lunettát - Diana de Poitiers, a király kegyencnõje tiszteletére (állítólag).
1545-ben újra Firenzében dolgozott Cosimo de Medici megbízásából. A legismertebb szobra itt születik - Perseus, aki magasra tartja a Gorgó levágott fejét. Csúcsalkotása ez a mû. Mesterségbeli tudása, manierista stílusa e technikailag oly bravúrosan kivitelezett alkotásában érvényesült a legjobban. Ha ez elõtt a szobor elõtt állunk, jó tudni a fentebb vázolt hátteret, akkor a mûalkotás szellemisége méginkább a hatása alá von. Elõször, mikor láttam e csodás alkotást, annyit tudtam a mûrõl és alkotójáról, amennyit a mûvészettörténettel foglalkozó könyvek általában megemlítenek. Szinte semmit. Hat mondatot.
A második találkozás már nagyobb élmény volt.

Elkészítette a nagyherceg mellszobrát is. Apolló, Hyacinthus és Narcissuss címû három márványszobra Firenzében látható. 1558 és 62 között megírta önéletrajzát, amelynek hírnevét köszönhette. Az írás 1728-ban jelent meg olaszul, majd számos más nyelvre is lefordították. Szinte hétköznapi, minden irodalmiaskodást mellõzõ õszinte hangvételének köszönhetõen igencsak népszerû lett. Túlzásait és hetvenkedéseit leszámítva hiteles dokumentumnak tekinthetõ, bár ismertem én már jópár olyan embert, akik nagyon tudtak mesélni, de mondandójuknak a fele sem volt igaz.
1957-ben jelent meg elõször magyarul, Füsi József fordításában.
Olvastam.
Volt tanáromtól, Karol Ondreièkától kaptam anno. Úgy adta át, hogy õ úgysem tud magyarul, lehet, hogy majd én hasznát veszem. Akkoriban én eléggé mozgalmas és sok részletében hasonló életet éltem, mint Cellini vagy Caravaggio. Nem, nem hasonlítom magamat hozzájuk, de nem hiszem el, hogy Ondreièka ne tudott volna magyarul.
Az a könyv...
Érdekes olvasmány. Ajánlom figyelmetekbe.


A könyv címe: Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen õ maga megírta Firenzében. (Ford., jegyz.: Füsi József. [versford.] Képes Géza. [bev.] Genthon István, Füsi József. 3. kiad.) Budapest 1968, Corvina, 432 p., 8 t.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: ridegluca e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-04-10
hhhhhhhhhháááááááátttttttt elég béna!!!!!!!!!!Nem az amit kerestem!!!!!!!!!!   
név: Wikipédia e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-11-07
Aszkaniosz (latinosan Ascanius), görög mitológiai alak, Aineiasz fia. Apja magával vitte Trójából új hazát keresni. Mira Itáliába jutottak, s a latinokkal háborúba keveredtek, Aszkaniosz már ifjúvá serdült, a pompás nyíllövéseit maga Apollón méltányolta a szállóigévé vált szavakkal: „sic itur ad astra” (így jutni a csillagokig). Mindezt Vergilius „Aeneis”-ébõl ismerjük
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-11-05
Réges-régen, de talán nem is annyira..., beszélek össze-vissza... Talán 11 éves lehettem, amikor egy agyonra olvasott Dumas könyvet találtam a könyvtárszobában a dekoratívabb könyvek mögött a polcon. Az volt a cime, hogy Ascanio, ha jól emlékszem. Akkoriban még olvastam könyveket, sõt: mást se csináltam, ha belekezdtem. E könyv elnyûttsége arra engedett következtetni, hogy rengetegen olvashatták, tehát jó. Elovastam, és esküszöm, hogy Benvenutto Cellini volt benne az egyik fõbb szereplõ. Ismeri valaki ezt a mûvet?