[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Berlin ostroma 2. rész

szerző: Kiss László 2011-06-13

 

Berlin ostroma  2. rész

Sztálin mégis hallgatott az óvatos Zsukovra, s a Berlin elleni közvetlen támadás időpontját április 16-ban jelölte meg. Még így is vállaltak némi kockázatot, mert Rokosszovszkij II. belorusz frontja április 20-a előtt semmiképp sem tudott kijutni az Oderához, s itt az átkelés elhúzódásával számoltak, ugyanis a front támadási irányában a folyó két ágra bomlik és széles. Tehát Zsukovnak úgy kellett Berlinre támadnia, hogy északról nem számíthatott közvetlen fedezetre. 
 

Konyevnek az I. ukrán fronttal délről kellett támogatnia egy Berlint átkaroló hadművelettel az I. belorusz frontot, de előbb szét kellett zúznia a németek "Dél" hadseregcsoportját, mely Ausztria és Csehország irányából húzódott vissza Berlin felé, s rendezkedett be a város déli részének védelmére. Itt is volt tehát bizonytalansági tényező: Zsukov nem tudhatta, Konyev hogy fog haladni, s tud-e időben hatékony segítséget nyújtani. A későbbiekben kiderült, Konyev nem ütközött különösen erős ellenállásba, így minden a tervek szerint alakult. (Konyev egy hónap alatt több mint harminc német hadosztályt semmisített meg.)
 

Ekkorra megváltozott a szovjet hadvezetés. Míg korábban mindent a legaprólékosabban kidolgoztak, s ehhez ragaszkodtak is mereven, a dolgok alakulásától függetlenül, bármennyi - felesleges - áldozat árán is, itt viszont sok kérdést nyitva hagytak. Fontos döntéseket a bekövetkezett események függvényében hoztak meg, módosították a terveket. Sztálin többször fejezte be úgy a Zsukovval folytatott telefonbeszélgetést, hogy "tegyen belátása szerint!" A szovjet stratégák a háború végére felnőttek a feladathoz. Nem nézték le a gyűlölt németeket még az utolsó pillanatban sem, de higgadtak voltak, uralták a harcteret, tökéletesen irányítottak. Tulajdonképpen már Sztálingrád után észrevették az oroszok, hogy a németek gyakran hoznak rossz döntéseket, zavarodottak. Megszületett az a nem alap nélküli mítosz, hogy a német hadsereg CSAK győzelemre van "programozva", az ésszerű védekezéshez nem értenek.

 

Ezt látszott alátámasztani az is, hogy amikor egy előrevetett orosz osztag január 31-én hídfőt vett az Oderán, s betört Kinitz városába, megdöbbenve tapasztalta, hogy a város tökéletesen működik. Az utcákon német katonák sétálgattak, a vendéglőben tisztek múlatták az időt. A Kinitz - Berlin vonalon menetrend szerint közlekedtek a vonatok, működött a posta. Mindez Berlintől 70 km-re, 1945-ben. 

Az oroszok berlini hadművelete egyébként éppúgy, mint a többi, nem tartalmazott semmi új elemet. Mondhatni jó tanítványok voltak, ugyanazt csinálták, mint a németek korábban. Támadás előtt hídfőt foglalni, a hídfőbe csoportosítani iszonyú erős önálló harcskocsiegységeket, fergeteges tűzérségi előkészítés után megindítani a harckocsikat, melyek gyorsan áttörik az ellenség védelmét, mélységbe hatolnak, feldarabolni azt, majd jön a gyalogság, mely befejezi a hadműveletet, birtokba veszi a területet.

 

Zsukov tudta, mennyire fontos a már január végén megszerzett oderai hídfő. Ezzel tisztában voltak a németek is, dühödt támadásokat indítottak ellene, de nem tudták felszámolni. Ez az előrevetett ék 500 km-rel elszakadt a II. belorusz front balszárnyától, melynek fedeznie kellett volna. Ezt a frontszakadást a német hadvezetés már nem tudta kihasználni. Ezt lehet részben magyarázni felderítési hiányosságokkal (lengyel területen időnként napi 70 km-t is haladtak orosz alakulatok). A német hadsereg már nem volt a régi. Az alakulatok létszáma alig érte el a feltöltési keret felét. Kevés volt az igazán harcedzett katona. A 16-18 éves újoncok elestek, még mielőtt tapasztalatokat szerezhettek volna. Viszont nem ismétlődött meg az első világháborús trauma: az élelemellátás lényegében működött, még kávéhoz is jutottak a katonák. A technika is megvolt, a bombázások ellenére. A lőszerutánpótlást az utolsó pillanatig biztosítani tudta a német hadtáp. Talán csak üzemanyagból volt komoly hiány.
 

Azért a németek megtették a magukét. A száguldó lengyel hadjárat végére az orosz csapatok létszáma is felére csökkent. Nagyrészt ezért nem mert Zsukov menetből Berlinre támadni. De nekik volt miből az alakulatokat feltölteni. Félelmetes mennyiségű ember és technika érkezett Zsukov kérésére a német határhoz. A szovjet hadiipar - mindegy milyen áron - a csúcson volt. Örök vita, hogy a Tigris tank vagy a T-34-es volt-e jobb, de 100 német tankra legalább 1000 orosz jutott, s ez körülbelül tükrözi is a két nagyhatalom termelési volumene közti különbséget.
 

A németek összeszedték utolsó erejüket Berlin védelméhez. Négy hadsereget vontak össze: 90 hadosztály (ebből 14 páncélos és gépesített), 37 önálló ezred, 98 önálló zászlóalj. Ez nagyjából egymillió embert, 10 000 löveget és aknavetőt, 1500 harckocsit és rohamlöveget, valamint 3300 harci repülőgépet jelentett. A védelmet három főlépcsőben alakították ki, s csak közvetlenül a városban 200 ezer fős őrséget helyeztek el. Berlint nyolc védelmi szektorra osztották, s volt még egy kilencedik, mely a Kancelláriát, a Gestapo székhelyét és a Reichstagot foglalta magába. A háztömböket erődökké alakították, s csak a városban 600 légvédelmi üteget állítottak be utcai harcra. Még a javítás alatt álló harckocsikat is beásták, és lövegként használták. A németek számoltak a bonyolult pincerendszerrel, mely által biztosíthatták a kapcsolatot a háztömbök, utcák között. Sztálingrád óta tudták, hogy egy város is megváltoztathatja a háború menetét. Ebben reménykedtek.
 

Az oroszok is készültek. A felázott talaj, az európai és az orosz vasút nyomtávja közötti különbség okozta problémák ellenére több mint hétmillió tűzérségi lövedéket szállítottak a támadó seregeknek. Ők is négy hadsereget akartak bevetni, csupán a hídfőben - a németeknek összesen ennyi volt. Az orosz túlerő, megbízható adatok híján is, legalább négyszeresre becsülhető.

A támadás előtt komoly erődítési munkálatokat végeztek is az oroszok: 1 millió 800 ezer m3 földet mozgattak meg. Az utánpótlást szállító vagonok hossza meghaladta az 1200 km-t. Zsukov csak a hídfő néhány tíz km-es szakaszán 68 lövészhadosztályt, 3155 harcskocsit és 41 ezer ágyút, aknavetőt kívánt bevetni. Huszonhárom hidat építettek, és huszonöt kompátkelőhelyet létesítettek. A támadás szakaszán 270 ágyú/km volt a "csősűrűség". Ezzel kellett szembenézniük a németeknek... 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :