[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

BITPOP

szerkesztette: skitzz, 2007-11-16

1Az õsi hangzás nem merült feledésbe, a kilencvenes évek elején az ihlethiányban szenvedõ elektronikus hangmágusok ehhez a hanghoz nyúltak vissza, hogy egy kis színt vigyenek a zenébe és a dallamokba.


1
2
3
4
5

BITPOP

    Kezdetben volt a hangszeres zene. Az emberek vegyes minõségû, ütemes hangokat adtak ki a kezük ügyébe esõ dolgokkal, az idõk folyamán aztán egyre kifinomultabb formában tették ezt. Amikor megjelentek az elsõ asztali számítógépek, a bumfordi masinák láttán senki sem gondolt arra, hgy ezekkel a monstrumokkal hangokat lehet majd kiadni – legfeljebb a monitort leszakítjuk és ütemesen verjük a billentyûzettel.
A gépek kezdetben mindössze nulla darab hang kiadására voltak képesek. A fejlõdés szele aztán megcsapta a gépipart is, és a ketyerék már hajlandóak voltak arra, hogy azt mondják „bipp” vagy „bepp”. A Commodore 64 illetve az Atari, az alacsonyabb x86-os sorozatok, vagy éppen a kínai koppintott masinák (bennük négyszáz játékkal, ebbõl hatvan a tetris különféle változata) aztán meghozták a forradalmat, a bippegést ugyanis a teljes hangskálán képesek voltak reprodukálni. A zene persze fejlõdött tovább és mára szinte már meg sem lehet különböztetni az akusztikus és a géphangokat.

    Az õsi hangzás nem merült feledésbe, a kilencvenes évek elején az ihlethiányban szenvedõ elektronikus hangmágusok ehhez a hanghoz nyúltak vissza, hogy egy kis színt vigyenek a zenébe és a dallamokba. Történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi, megszületett ugyanis a bitpop (az elnevezés némileg gúnnyal hajaz a britpopra, amit gitáros, magukat függetlennek valló angolok szintén ebben az érában találtak ki).

    A bitpop alapjában véve nem egy komoly mûfaj, ezt mindenki tudhatja, aki a fenti komputerszörnyeken elõször hallotta felcsendülni az Oroszlánkirály dallamait. A hangzás kimondottan idegesítõ, ezért a kulcsa az, hogy egyszerûen nem kell komolyan venni. A bippegõ hangok roppant vicces atmoszférát hoznak bele a zenébe, a számítógéphangok ráadásul nemcsak a poppal vagy a tánczenével, hanem gyakorlatilag mindenféle mûfajjal rokoníthatóak. A fejlõdés következtében a vegyített stílusok között hamarosan megjelent többek között a hip-hop, a rock, a rap és a heavy metál is.

    A bitpop úttörõinek másik élcsapatát a kilencvenes évek számítógépes hackerei adták. Aki egykor rakott fel a gépére kétes eredetû, warezolt anyagokat, az tudja, hogy a programinstallálás hosszú mûvelet. Pontosan erre gondoltak a gépmágusok is, mikor a felhasználók szórakoztatására bugyutácska dallamokkal festették alá a mûveletet (a másik hozadék tisztán esztétikai – õk fejlesztették magas szintre az egymás mellé írt betûkbõl kialakuló képek mûvészetét). Az egykori zeneszerzõk nagy része még ma is aktív, közülük a legnagyobb ismeretségnek a svéd Hybrid-gárda Dubmood nickre hallgató zenefelelõse örvend. Ha valaki találkozott már svéd kalózprogrammal, akkor az úriember munkásságát is ismeri, éppen csak nem névrõl.

    A bitpop valami érthetetlen módon a skandináv országokban lett leginkább népszerû (itt még bitpop- lakodalmasnak megfelelõ zenéket is gyártanak, azaz gyakorlatilag tömegzenévé vált az irányzat). A mûfaj elsõ úttörõi ugyanakkor Németországból jöttek, szép számmal vannak angol és amerikai elõadók is. Az irányzat követõinek még saját fesztiváljuk is van, ez az úgynevezett Blip fesztivál. Az elõadók többsége vicces álneveken publikál, robotruhába öltözik (á la Daft Punk), vagy éppenséggel vizuálisan is pixelesíti a testét. Húsz évvel ezelõtti retró.


Pionírok:

Kraftwerk
    Ez a hetvenes években népszerû német együttes jócskán megelõzte a korát és  zenéjük a definíció szerint nem is mondható bitpopnak. Mégis elõször ez a zenekar használta elõször a tipikus egyszerû elektronikus hangmintákat – mégpedig azért, mert akkoriban még a csúcstechnika sem tudott fejlettebb hangokat produkálni. Az elektromos zene és a robot-életérzés úttörõinek The Model címû slágére beleférne bármelyik bitpop zenekar repertoárjába.
 
Welle:Erdball
    A német zenekart tartják a bitpop úttörõjének, a változó felállású négyes a kilencvenes évek elején kezdte szennyezni a kyberteret sajátságos stílusú számaival. Ebbõl néhányra még táncolni is lehet, ha az embert nem nézik hülyének a diszkóban. A beszédes nevû taglista szerint a W:E tagsága Honey, A.L.F., Frl. Venus és Plastique, dalt írtak a walkmanrõl és az F104G típusú csillagvadászról.

Machinae Supremacy
    Ezt a zenekart leginkább a számítógépbolondok ismerik, a svédek bitpoppal kevert metálzenét játszanak (ennek a kategóriának külön elnevezése is van, ez az úgynevezett SID-metál). A Machine Supremacy ennek megfelelõen a legnépszerûbb, bitzenével is kapcsolatba hozható zenekarnak számít. Róluk még akár a médiában is fogunk hallani.

Tokár Géza


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :