[kapcsolat]   husken

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

BODROGKÖZ, SZENTES

szerző: Papp Zoltán 2019-03-21

 

BODROGKÖZ, SZENTES

 

 

Népirtás a Felvidéken (26. rész)

 

Tizenhétéves koromig éltem Bodrogközben, mégis akkor érint meg az otthon, ha átmegyek kelet felé a Bodrog hídján. Tulajdonképpen „Felső Bodrogközt” értem alatta, mert a trianoni diktátum a Csap felé vezető vasútvonal miatt ezt a színmagyar területet kettévágta és az északi felét Csehszlovákiának adta. A Felső-Bodrogköz olyan, akkor létrejött földrajzi kifejezés lett, mint a Felvidék és Kárpátalja. A Felvidék Felső-Magyarország volt, a megszállás után lett szlovenszkó és ruszinszkó. Aztán hogy ne sértsük a csehszlovákok kényes önérzetét, új kifejezéseket találtunk, amelyek nem utalnak egyenesen a területek jogos tulajdonosára. 

 

Honfoglaló őseink leereszkedve a Kárpátokból ezen a vidéken szálltak meg először. Leggazdagabb fejedelmi vagy vezérsírokat ezen a területen tártak fel. A települések nevei: Tárkány, Bély, Bacska, Battyán, Boly, Lelesz, Véke, Szinyér, Vécs, Géres, Örös, Szentes, Kövesd, Szomotor, Rad, Szinyér, Zétény, Szög, Pálfölde vagy Szerdahely stb. csak a magyar fülnek jelentenek azonnal otthont, hazát, szülőföldet. Ezeket nem lehet fordítani, idegenné tenni. Az egyik Szentes és Nagygéres közti természetes vizes medret Harabinnyának hívják, micsoda gyönyörű hangzás. A határban elterülő régi tavakat: Bó tava (Bótovának ejtve), Dénes tava (Dénestovának ejtve) és a Nagy tó. 

 

Szentesben a nagyobb családokat, mint az ősi nemzetségeket, hadaknak hívják. Kendi-had, Kócsár (Kulcsár)-had. A területet a Tisza, Latorca és a Bodrog harárolja. A XIX. század végi lecsapolásokig mocsárvilág volt. Bodrogközben az északkeletmagyarországi tájszólást beszélik. Nagyon finom árnyalati különbségek azért majdnem minden faluban vannak. Az „i” és „é” hangzók kiejtéséről ma is szinte egy falut behatárolva meg lehet mondani, hogy aki mondja, az leleszi, tárkányi, géresi, szentesi vagy kövesdi. Ezek az alig észlelhető intonációs különbségek ezer év alatt sem változnak. A nyelvjárás megfigyelésem szerint nem terjed, nem alakul, de egy generáció alatt beolvaszt. Ezt is figyelmébe ajánlanám nyelvészeinknek, történészeinknek. Támpontot jelenthetne honfoglalás előtti nyelvünk fejlődésének kutatásához. 

 

Megyeszékhelyünk Zemplén majd Sátoraljaújhely volt. A zempléni földvár az első vármegyerendszer maradványa. Kutatásokat, régészeti ásatásokat a terület fontosságához képest gyakorlatilag nem végeznek. Nem csoda, a csehszlovák majd szlovák történészeket-régészeket, már a magyar honfoglalás kifejezéstől is a hideg rázza, ők inkább beásnának errefelé, mint ki. Olyan településnevek, mint: Bajánháza, Budaháza, Abaháza eleget mondanak ahhoz, hogy a vidéken minden négyzetméter jelenthet régészeti szenzációt. A falvak kialakulása után a növénytermesztés ugarolásos volt, a művelhető földeket minden éven kisorsolták, nyílhúzással. A nyílhúzás máig megmaradt. Ha a szövetkezetekben a kapálnivaló területeket sorsolták, nyilat húztak. 

Néhány vidékünkhöz kapcsolódó történelmi adat: 

1046: Endre Anasztáziával, Jaroszlav lányával errefelé utazik át, szeptemberben ér Abaújvárra. 1052: említés Bacskáról, mint besenyő telepről. 1067: Péter ispán, százdi monostor alapító levelében szerepel Borsi, Toronya és Csörgő. 1092: László szabolcsi gyűlése. 1096: Kálmán tarcali gyűlése.

 

1110: Kálmán tarcali gyűlése. 1139: Béla sereggel segíti Jaropolk kijevi fejedelmet, lázadó rokona ellen. 1155 körül: Beregszász betelepítése németekkel. 1180: a váci püspök megalapítja a leleszi konventet. Azokat a birtokokat ruházza Leleszre, amit ő kapott II. Bélától 1132-ben keresztapai ajándékul. Többek közt Királyhelmec, Nagykapos, Kiskapos, Polyán, Csernyő, Ricse, Vajdácska, Kanyár és Agárd részeit.

 

1212: Szentes említése. 1213: Endre halicsi hadjárata. Leleszen kapja a hírt felesége meggyilkolásáról. 1217: Endre szentföldi hadjáratában Zemplénből részt vesz, Leusták fia Rátold, testvére Gyula és Sebes ispán. 1219: Borsi a pataki vár tartozéka. 1220: a Buttkay család királyi adományt kap Butkára, hozzá Nagyráskát, Kisráskát és Hegyit. 1221: Endre pálos kolostort alapít Toronyán. 1229: Pálfölde említése, a Zempléni vár tartozéka. 1239: Bodrogkeresztúr mellett vár említése. Két várispánjának ismert a neve, Utalfusz és Prud. 1241. III. 12-én a tatárok bejönnek Vereckénél. 1243: éhinség. 1244: olaszokat, mint királyi vincelléreket telepítenek Bodrogolasziba. 1247: Pácin Roland nádor birtoka. 1248: Bodroghalászt olaszokkal telepítik be. 1249: Battyán Beche ispán birtoka. 1250-1270: János a leleszi prépost. 1254: Kisgéres határában említve egy Bodoló nevű helység. Zemplén megyei gyűlés Bodzásújlakon. Toronyán Balasey nevű úr földet vásárol vissza Simon nevű fiától. 1256: IV. Béla okirata a Kistoronyán lerombolt pálos klastrom újjáépítéséről. 1258: IV. Béla törvénynapokat tart Zemplénben. Péter fiainak Agenak, Ignernek és Ambrusnak adja Kisgérest és Kisrozvágyot, akik újra telepítik. Pálos iskola Sátoraljaújhelyen. 1261: oklevél Zemplén vámjáról. Ferences iskola Sátoraljaújhelyen. 1263: Vécs V. István határjárásában szerepel. Péter mesternek adja, Gera, Zompa és Mátyás halála után Szomotort is megkapja. Éhinség. 1264: IV. Béla Borsit Csörsz Kércsnek adja. Járvány. 1270: pestis. 1271: pestis. 1278: Abara említése. 1280: Miczbán Simon hét fiából Dénes, Roland nádor fiaitól, Mátyástól és Rátoldtól cseréli, Kövesd várát. 1284: IV. László Borsit visszaadja Sátoraljaújhelynek. A kunok északkeleten pusztítanak. 1285: második tatár veszedelem. Rengetegen elmenekülnek. 1287: Kaponya Deregnyei Jakab birtoka. 1288: karácsonyra virágba borultak a fák. 1289: májusi aratás után kemény tél. 1293: Kányi Tamás erőszakkal elfoglalja Borsit. 1299: András főispán, Jakab alispán és négy szolgabíró aláírja Zemplén egyik legrégibb okiratát, Tamás fia László, Szalócs fia Mihály elleni ügyben, I. 26-án és VII. 26-án kiadva. Zempléni közgyűlés Omodé nádor alatt.

 

1300: Martanos mester Abara ura. 1302: a Lónyai-Ruke család, hadakozik a leleszi préposttal, és elfoglalja a Szalóka nevű birtokot. 1310: István bán fiai István, Vid és Miklós elcserélik Öröst az Imreghiek más birtokaival. 1311: a leleszi Balázs prépost, az első ismert nagy okirathamisító. 1314: említés a vékei templomról. 1317: László zempléni főispánnak három szolgabíró tanúskodott II. 28-án Kudmenus (Ködmönös) Péter elleni perében. 1318: Miklós zempléni alispán, Dénes fia András és István, Csébi Miklós fia Miklós oklevelet írnak László zempléni főispánnak Jakab fiai Jakab, Benedek és Kozma elleni perében. 1321. VIII. 6.: oklevél Debreceni Dózsa zempléni főispán, ki- rályhelmeci vendégek László és Doncs elleni peréről. 1322: Ákos nembeli Mihály fia Micsk mester zempléni főispán (sárosi is, és tárnokmester). 1323: a király Deregnyőt Ákos nembeli Mihály mesternek adja. 1330: a helmeci templom építésének kezdete. 1332: Gerebse falu említése Örös határában. Battyán papja Mihály egyúttal alesperes. Szentes papja Nicolaus. 1336: egér és sáskavész, a szőlőn kívül semmit sem hagytak. Az első egyenes adó (lucrum camerae), 3 garas kapunként. 1338: Róbert Károly király áttér az aranyvalutára, elrendeli a pénz és nemesérc beváltását, egy évi adót elenged. 1343. IX. 15-én zempléni közgyűlés Gilétfi Miklós nádor alatt. Kapuna Márton fia, a leleszi prépostsággal pereskedik egy kaponyai birtok miatt. 1344: két Szerdahely, Egyházas és Vásáros említése. 1346: sáskajárás, egérözön, pestis, földrengés. 1347: Pestis. A terebesi templom alapítása. A leleszi konvent perét az agárdi nemesekkel bajvívással döntötték el, Balázs prépost vesztett. 1348: pestis. 1350: az ősiség kialakulása.
1357: Harcsa családnév előfordulása Leleszen. 1358. IV. 24-én Csicseri Domonkos fiait, Istvánt és Jánost, akik a király szerbek elleni hadába indultak, útközben Drugeth János fia, Miklós országbíró János fia, Lazonyi István Jakab fia megtámadják, Istvánt megölik, János megsebesült. Vérdíjat fizetnek értük. Szolnok (Szolnocska) említése. Kiskövesd urai a Szerdahelyiek. 1360: pestis (Budán 14 000 ember halt meg). 1365: Zemplén és Ung közgyűlése Patak mellett, Konth Miklós nádor alatt, X. 31-én. 1370: Zemplén és Ung közgyűlése Patak mellett László opuliai herceg nádor alatt. A csicseri nemesek Kaposon a konvent jobbágyait lovakkal megtaposták, majd a kaposi templom kapuját neki gurított kerekekkel betörték, a templomot kirabolták. 1371: először jelenik meg török sereg Magyarországon. 1377: Szentes, Szentesi Makó fia Pálé. Lajos király, a leleszi konventtel vizsgáltatja Ibrányi Miklóst, aki Kállai Domonkos, János és Szaniszló Zoch-Fehértó tavából 1600 halat raboltak el. 1378: Mics a Szögi Pál fia, Szög legrégibb ismert birtokosa. 1380: Bélyben Pál a pap. Említés Kisújlakról, Imreghi László birtoka. 1381: Vécs, Hidvégvécs néven van említve. 1387: Perényi Miklós a zempléni főispán. 1393: Battyánban Benedek a pap.  1396: a nikápolyi csatában elesett zempléniek, Perényi Miklós és János, Rozgonyi János, Ozsvát és Lőrinc, Semsey László. 1397: Koriatovics Tódor podoliai herceg nagyszámú rutént telepít Sátoraljaújhely és Homonna környékére. 

 

1403: Zsigmond Deregnyőt a Deregnyei Bessenyei és Paszághi családoknak, Bolyt, Battyánt, Szőlőskét, Ráskát és Bést, Pányi Ferencnek és fiának adja. Pálóczy Mátyás és Imre, nagybátyjuknak Domonkos leleszi prépostnak halálhírét véve, meg sem várták a temetést, éjjel Leleszre törtek, kirabolták a konventet. A szerzeteseket megkínozták, Pál kanonok belehalt, János levéltári őr megtébolyodott. 1406: Nagymihályi Jakab fia János a leleszi egyház több birtokát elfoglalja. 1407: lerombolják a cékei várat. Zsigmond, Czékey Márton fiainak Mártonnak és Györgynek, Sóvári Soós Gergely fiának hűtlensége miatt Kerecsényi Miklós fiának Miklósnak adja Cékét azzal, hogy felépíti a várat. 1411: A Csapiak birtokosok Szentesben. Kisdobra az Agárdyak birtoka. 1412: pestis. 1414: Ladmóc egyes részeibe iktatják Oményi Demetert. 1417: Dámóc és Láca egyes részeibe iktatják a Nagytárkányi és Perényi családot. Magyarországon először említenek cigányokat, Brassó mellett táboroznak. 1419: Cseke György és Imreghi András birtokos Bolyban és Szinyérben. Imregen birtokos a Kaplony nembeli Imreghi András és Cseke György. Nagybári Lónyai György birtoka. Szürnyeg, Mészpest említése. 1423: ledőlt a szentesi templom kőtornya földrengés miatt. Czékei Márton visszakapja cékei birtokait és a várat. A Farkas család is birtokos Cékén. 1429: Borsi ismét Sátoraljaújhelyhez tartozik, birtokosok a Pálócziak is. 1434: Abaháza puszta Pálóczi Zsigmond birtoka. Battyánban István a pap. A Kistárkányi címer „Míglen gyáva pásztor alá farkas gyapjat kakál, Kistárkány címerén agg atyó farkast gyapál”. 1436: Zempléni közgyűlés Patakon Pálóczi Mátyás nádor alatt, 24 nap alatt sem ér véget. A csicseri nemesek Perényi Miklós bán fiai Miklós és László ellen, Palágyi Barna, Csicseri Orosz Jakab és Zsigmond, Perényi János és András ellen, Kisazari János és Péter, Kisazari Mihály ellen, Deregnyei Nagy Pál özvegye Besenyő Demeter és társai Gatályi Balázs ellen pereskedtek. Legrégibb név szerinti borbélyunk, Borbel András Leleszről. 1437: Abaháza puszta Pike Balázs birtoka. 1438: A Csicseriek részbirtokosok Szentesben. 1439: Ujfalussy Detre részbirtokos Bolyban. A husziták elfoglalják Gálszécset. Vérhas. 1440: fél évig döghalál. 1441: hideg tél, döghalál. 1442: nem sokon múlt, hogy a portyázó csehek meg nem ölik, Szaniszló leleszi prépostot. 1443: Karcsát Brankovics György kapja. A Csebyek részbirtokosok Bolyban. 1444: Pike Balázs birtokos Szentesben. A várnai csatában két Perényi és Rozgonyi Simon elesik. 1445: Abaháza puszta Csorba János birtoka. 1446: Zemplénben az országgyűlés. A rendek elismerik V. Lászlót. Perényi János királyi főtárnokmester. 1451: a husziták elfoglalják Kövesdet. 1453: a Makó család birtokos Szentesben és Zétényben. 1454: Eszenyi István birtokos Szentesben. Leleszen említés Erdeghuzó (Ördögűző) Antal népi gyógyítóról. 1456: Vissói Lukács birtokos Borsiban. 1458: Mátyás király Zemplénben. 1459: A huszitákat kiűzik Gálszécsről. Hatalmaskodás miatt elmozdítják Perényi István zempléni főispánt. Mátyás király haddal visszafoglalja Kövesdet. 1460: Pálóczi Antal a zempléni főispán. Bolyráska (elpusztult falu) a XVI. sz. elejéig a Pányiaké. 1461: Perényi István, akinek megbocsát a király a zempléni főispán. Azari János és Kozmafalvi Gál zemléni alispánok. 1463: hideg tél. 1465: Bocskai István és Tárkányi István birtokosok Szentesben, az övék Abaháza puszta. 1468: Upori László kérésére Abara heti és országos vásárjogot kap. „Az Bodrogra olyan gyalom kell, aki 150 szömre legyen kötve, az szöme pedig légyen olyan, akin az embernek 3 ujja kifér. Hossza pedig legyen 600 öl (1000m) és vastag szőrű fonálból készüljön”. Szégyeház, halásztanya a Latorcánál. 1469: Roskoványi Tamás zempléni alispán ítéletlevelét Gálszécsről keltezi, előtte és utána inkább Terebesről. 1471: Mátyás király leromboltatja az abarai várkastélyt. 1475: Magnus, vagyis Nagy Ambrus részbirtokos Bolyban. A Rozgonyiak birtokosok Csarnahón. 1478: szárazság. 1480: pestis, szárazság. 1486: pestis. 1487: A Széchiek bolyi birtokrészüket zálogba adják a Tárczaiaknak. 1491: hideg tél. 1493: A Zétényiek és Czékei János birtokosok Szentesben, utóbbié Abaháza puszta. 1495: megjelenik Magyarországon a vérbaj. 1499: Zenthesi Benedek birtokos Szentesben. Csáktornyai Ernuszt János birtokos Borsiban.

 

1502: Pálóczi Antal a zempléni főispán, Ráskai György alispán, később elesik Mohácsnál. 1503: Perbenyikben, Mihály a pap. 1506: Bolyráska, Semsey Ferencé. 1507: Semsey Ferenc birtokos Szentesben. 1514: Bayoni birtokos Bolyban. 1517: a tél hideg, hófúvásos volt. 1518: Pálóczi Antal a zempléni főispán, később Mohácsnál elesik. 1522: Pálóczi Antal zempléni főispán, Siklósy Antalt nevezi Sátoraljaújhely lelkészévé, aki Luther tanait kezdi hirdetni. 1525: szeptemberi szüret. 1526: Fodor Sebestyén, Lajos király udvarnoka hozza a török elleni felhívást Zemplénbe és Ungba. VII. 15-én 353 ember indul a megyéből. 1528: Túróczi Miklós birtokos Bolyban, övé Bolyráska. 1528: Serédy Gáspár Ferdinánd híve Leleszre tör, a prépostot Kövesd várába zárja. Onnan Homonnay Ferenc hamarosan kiszabadítja, de ezért a prépost 1532-ben 900 forinton átengedi Nagykapost. 1531: Sztáray Mihály és Kopácsi István, Perényi védelme alatt megalapítják a Sárospataki Főiskolát. Sátoraljaújhelyen Perényi Péter református iskolát alapít. 1533: Leleszt várszerűen megerősítik. 1534: Szentmáriát, Garany várához csatolják, urai Losonczi István és Forgách Zsigmond. Előtte és utána is az egri püspöké. 1540: óriási szárazság. Januárban villámlott, jég esett. A Dunán át lehetett gyalogolni. Drágább volt a víz, mint a bor.  Júliusi szüret. Londonban kiapadt a Temze, a tenger a városig jött. 1541: újjáépül a szentesi templomtorony téglából, az eredeti kapura. 1548: felsőbb parancsra lerombolják a helmeci várat. Némethy birtokos Bolyban. 1550: Skaricza Mátyás birtokos Szentesben, övé Abaháza puszta. 1557: Ferdinánd elfoglalja Zemplént, Sárospatakot. Perényi Gábor elfoglalja Leleszt és három évig birtokolja. Pozsonyi országgyűlés a jobbágyok kötelesek hat napot várerősítésen ledolgozni. 1558: Soós János birtokos Szentesben. Telekessy Imre lerombolja a Sátoraljaújhelyi várat. Bocskay Gergely az utód nélkül meghalt Szerdahelyi László birtokát, és Kövesd várát, 24 évig tartó perrel nyeri meg a Széchiektől. Körtvélyesi Besenyő Pál, és Hosszúmezei Balázs zempléni alispánok. 1559: Beyczi birtokos Bolyban. 1561: Atyai, birtokos Bolyban. 1563: Domby Anna, és Henyei Miklós birtokosok Borsiban. 1567: Schwendi Lázár a leleszi prépostság javait Nagymihályi Sándornak, Vékei Ferencnek és Panka Péternek elzálogosítja, nem marad semmijük, a premontreiek elhagyják. Elárvul, kiürül a leleszi konvent. Az országgyűlés a 6 napi várerősítési jobbágymunkát 12-re emeli. 1570: Bolyi Alpári Simon zempléni alispán. Bey János, Zobonya László, Zalatnoky Mátyás, Alpáry, Cseby, Bogdányi Farkasok birtokosok Bolyban. 1578: Henyei Margit, Zeleméry Miklós birtokosok Borsiban. 1580: Golopy Gáspár birtokos Szentesben, övé Abaháza puszta is. Lelesz újra működik, mint hiteleshely. 1588: életbe lép Zemplénben a Gergely-naptár. 1590: Kornis Dorottya, birtokos Szentesben. 1594: Rákóczy György és Ferenc, birtokosok Szentesben. 1597: Zemplénben az adózó házak száma 1604-ig 10 293-ról, 3019-re csökken. 1598: nagyon rossz ősz. Kún Gáspár, Melith Pál, Anárcsy István, Bakos János, Sennyei István, Pacoth Ferenc, Pinkóczy Ferenc, Herceg Ferenc, szentesi birtokosok. Vinnay Pál, Alpáry Jánosné, Rákóczy Ferenc, Farkas György, birtokosok Bolyban. 

 

1605: februárbanmárciusban Bocskai a Bodrogközön át vonult Tokaj felé Basta ellen. 1613: Pacoth Ferenc özvegye Balassa Anna, birtokos Szentesben. Bernáth János, Bolyban birtokos. 1621: Bacskay Miklós sírköve a szerdahelyi templom falában. 1622: Bekényi Alaghi Menyhért zempléni főispán, Pongrácz Zsigmond az alispán. Iratosi T. János októberben szentesi pap. Író volt. „Halotti perdikáció Bedegi nyári Ferenc temetésén”, Bártfa. „Patika szerszámos bolt”, Perkinsus V. fordítása, Lőcse. „Az emberi élet boldogul való igazgatásáról”, Perkinsus V. fordítása, Lőcse. 1624 őszén már Toronyán, majd vissza Sátoraljaújhelyre, Résztvett az 1646-os szatmárnémeti nemzeti zsinaton. Született 1576-ban, meghalt 1648 vége felé. 1623: egyházlátogatási jegyzőkönyv Szentesben, a pap javadalmazásáról (1810 évi másolata maradt meg). 1626: Bethlen Gábor esküvőjére, Kassára, Zemplén 400 tyúkot, 200 ludat, 100 itze vajat, 25 itze mézet, 500 tojást, 300 köböl zabot, 100 szekér szénát, 24 hordó bort ajánlott fel. Tárkányi István és Barkóczy László 80 tagú bandérium élén vett részt az esküvőn. 1628: gyenge szüret. 1629: Sennyei Sándor birtokos Szentesben, az övé Abaháza praedium is. 1637: Melith György minoritákat telepít Radba. 1645: a hét keleti megye Erdélyhez tartozik. 1646: döghalál. 1648: Szabolcs és Szatmár kivételével öt megyét visszaadnak. 1650: novemberétől 1654-ig, Comenius Patakon tanít. 1654: Rákóczy György helmeci birtokos, ő építteti a Helmec- Szentes-i utat, sokáig „Rákóczy útjának” hívták. A Tárkányiak birtokosok Szentesben. 1660: törökök Bodrogközben, sikerül kiűzni őket. 1666: Rákóczy Ferenc és Zrínyi Ilona esküvőjére, a megye egy 100 forint értékű aranyozott kelyhet ajándékoz. 1670: Királyhelmecen született, Helmeci István teológus. 1673: felrobbantják a Kövesdi várat. 1675: a kurucok Fekete János alatt Nagytárkányban, Sennyei Ferenc Kállai kapitányt és házanépét legyilkolják. 1676: döghalál. 1686: Klobusiczky Ferenc alispán és Benkovics Ágoston leleszi prépost, lefizetik Eperjesen Caraffát 400 arannyal és sok aszúborral, így a zempléni nemesek megmenekülnek. Klobusiczky Ferenc lesz a Rákóczy árvák gondnoka. 1688: Tárkányi és Sennyei családok birtokosok Szentesben. 1693: Vécsey Sándor is részbirtokos Szentesben.
1694: a sáskák mindent elpusztítottak. 1697: Tokay lázadása Sátoraljaújhelyen. 

 

1706: a predikátor vádoltatik, hogy annak idejében az Úri vacsrát nem adminisztrálta, s hogy a szüntelen való részegeskedésnek adván magát éjtszakának idején házrul-házra koslatott, lakodalomban tánczolt, verekedett, háromszori tisztátalanságra vetemedik, kapdosván az asszonyok körül tisztátlan helyen. A predikátor Jenei István volt. 1715: hét adózó porta Szentesben. Abaházi András, Lengyel András, Kendi István, Kalmasi Lukács, Bernát János, Ádám Ferenc, Borsos András. Áttanulmányozva Acsády Ignác könyvét a jobbágykori adózásról, ezek a számok kevés támpontot adnak a lakosság tényleges számának becsléséhez. 1739- pestis. 1773: az anyakönyvezés kezdete. 1781: X. 15. a türelmi rendelet. 1786: szeptemberétől, 1790. március 2-ig a megyei jegyzőkönyveket németül vezették.
1799-ben Vályi András Magyarországnak leírásában ez van. Szentes. Magyar falu Zemplén Várm. földes urai Gr. Sennyei, és több Urak, lakosai katolikusok, és többen reformátusok, fekszik Nagy-Kövesdhez közel, Véke, Nagy Gereshez sem messze, határja 2 nyomásbeli, jó fekete nyirok a szántóföldje, réttye apró szénát termő, szép sík mező az egész határja, erdeje nints, szőleje kevés, tseresznyéből több hasznot vesznek mint borokból, a helység felett van egy hegy, mellyben olly lapos kövek vannak, hogy minden faragás nélkül padlázatra lehet fordítani, határos vele Keresztúr nevű puszta, melly a Leleszi Uradalomhoz tartozik, van szép erdeje, gyékényes és nádas tava is, határos vele ismét Abaháza puszta is, mellyet a Szentesi Lakosok, mint határokban levőt szántyák és használlyák. 1790: III. 4-i megyegyűlésen már magyarul is felszólaltak. 1794: elfogják Kazinczyékat. Újjáépül a szentesi templom. A lelkész Veszprémi András. A fakazettákat Helmeczi János festette. Az egyik karzati kazettán a következő vers olvasható: 

„Ha tudni kévánod keresztyén olvasó

Ez munkákra ki volt az költség olvasó

Tudd meg nem más, hanem e szent gyülekezet 

S reformáta vallást tartó felekezet 

Patrónussa nem volt, de azért nem kóldult 

Bátor a sok teher rá mint zápor tódult 

Szentes ennek neve, melly szép név magában 

De tsak szegény népet foglal birtokában 

Mégis a mennyei Úr úgy segítette

A mint maga ingyen nem is reménylette 

Mert egy esztendőben sindalyeztetését

Ez Isten házának s mennyezesztetését

Nem különben ezen karok újítását 

Véghezvitte illy szép renben hozatását

Volt ez az esztendő Ezerhétszázadik

Szűz szülése után kilencven negyedik

Midőn régi gyászát ez ház levetkezte

S e díszebbecske színt felövezte

Veszprémi András volt akkor predikator

E gyülekezetben, hanem a kurátor

Takáts Mihály, a ki gondos fáradsággal 

Igyekezett ebben példás buzgósággal

A rendes egyházfi sem volt restebb ebben

Ki Abaházi György esméretesebben

Sőt úgy forgolódott, hogy minden jó lenne

A mint elkezdődött véghez is jól menne

A Besaleele volt Helmeczi János 

Fogadástételben ez sem lőn hiányos

Mert amint ígérte magát e munkára 

Maga vitte véghez minden tsudájára

És ámbár rendkívül nem taníttatott

Istentől, mint Besaleelről iratott

Mégis ebben őtet úgy megsegítette

Hogy minden vonásit talpára ejtette

Ezt mondotta az Úr, ki az ő nevében

Egy ital vizet ád, azt veszi kedvében

Kik hát ez házat is alamisnával

Segítették avagy két kezi munkával

Legyenek mindnyájan az Úr áldottai

Végre a mennyei Templom lakosai 

Kő, fa, mész e templom, nem áll abban szentség 

Hanem az Istenre tér ott a dicsőség 

Imádság, dicséret, háladás, tisztesség 

Ez áldozatban áll a templomi szentség.” 

 

1797: a megyei jegyzőkönyveket magyarul vezetik.

 

1808: Szirmay Antal királyi adományt kap Szentesben, vele együtt, Bémer Antal is. Birtokosok a Ghillányi, Ibrányi, Nemessányi és Gyulai családok.
1809: így kezdődik a Curátorok számadásának könyve:
„A Szentesi Reformáta Szent Ekklésia Számára készíttetett az Isten ditsősségéhez való buzgóságából á maga tulajdon költségénn Nemes és Nemzetes Nemes István Az Ekklesiának akkor Curátora MDCCCIX-dik Esztendőben...”

 

Luk. XVI. 

A száz bátus olaj heljett ki ötvenet ér 

Az az utolsó-nap rossz sáfárságánn sír, 

Mert ha a nagy Gazda Szent Székéhez járul, 

Bizony a fejére nagy gyalázat hárul. 

 

1809-től 1888-ig minden számadás megvan, ezekből sok érdekes összefüggést lehet kielemezni. Mennyit kereshetett a cigánykovács, a fuvaros stb. Mennyibe került a mész, zsindely, gerenda stb. Hány százalékát az éves költségvetésnek költötték áldomásra vagy az egyházlátogatók ellátására. Képet ad a mindennapi életről egy kis magyar faluban.  

Az adakozások könyve 1809-től 1922-ig van meg. Fontos adatokat tartalmaznak arról, milyen természeti csapások, tűz-, földrengés-, árvíz okoztak károkat templomokban, iskolákban, parókiákban. Hol, mikor épültek új egyházi épületek. Hol tartotta szükségesnek az egyház vezetése az anyagi támogatást belföldön és külföldön. Morvaországba, Németországba, Ausztriába, Csehországba, Karinthia, Galícia, Romániába is irányultak adományok Á S. Pataki collégiumnak, Á Maros Vásárhelyinek, Á Székely Udvarhelyinek, Á Miskotzi Oskolának, Cseh és Morva Tanúllók Számára, V. Tractus eggyet-más szükségeinek pótolására, Á Harsányi Újj Tempomra, Á Varbóira, Á Száz-faira, Á Nyarádira, Á Palkonyai Parochiára és Oskolára, Á Kis Dopszaira, Siket-Némák számára, Az Őrjültekére. 

1810: felettesek körlevelei a szentesi egyház iratai között. A körleveleket a lelkész köteles volt átmásolni és továbbküldeni. Theologis Professornak kell valakit választani é következő Candidátusok közzül: úgymint T. Szathmári Dániel volt Újvárosi Predikátor, T. Nagy Ferentz Humaniorum Professor, T. Váradi Pál Tisza Keszi Predikator, T. Major Jósef Szepsi Predikator Urak közzül, és a voksot az Ekklesia petsétje alatt á S. Patakon tartandó Examenig el készítvén, akkor be kell küldeni á T. T. Esperes Úr fiainak szállására, melly van á soromponál Gőznénél, á Boros Jósef Ur házában. 

1811: Consistoriumi gyűlések Szentesben, 1879-ig megvannak a jegyzőkönyvek. Színes, érdekes képet adnak egy falu mindennapjairól. Azért különleges, mert a falu gyakorlatilag egy felekezethez tartozik, tehát a consistorium az egész közösség ügyeit tárgyalta, amiből két emberöltő mindennapjait tárja elénk. Nem országos ügyek ezek, azok közismertek, annál megejtőbb a kisember gondja-baja az ülések döntéseiből kihámozva. A fogalmazás egyszerű szépsége, ahogy a jegyzőkönyv vezetők, lelkészek, segédlelkészek, tanítók igyekeztek kikerülni az egyhangúságot. Ha csak a szavak sorrendjének megváltoztatásával is, elérték, hogy 3-400 jegyzőkönyv élvezetes olvasmány nyújt annak, aki hajlandó szemeit ráállítani a szép de nehezen olvasható szövegre. Derültem is rajtuk eleget, mikor a 80-as évek teleinek estéin, éjszakáin átmásoltam őket kockás füzetembe. 

Így kezdődnek: 

kérdőre vétessenek azeránt. Valljon nem vóltak é valamelly pénzbeli segedelemmel ámás felekezeten lévő atyafiak mostani harangunk megszerzésében? Kik is letett hiteknek mind előtte mind utánna ezt vallották: Igaz hogy Nemes János Rcatolicus adott három márjásokat, de a helység azonnal vissza küldötte néki. 

Áprilisnek 12-dik Napján Tar Gergely volt egyházfi helyébe Molnár István tétetett egyházfinak. Ugyan akkor a Parochiális Háznál szükséges kenyér sütő kemenczének és egy pincének építtetése vagy elkészíttetése meg határoztatott és munkába is vétetett (mit számít az, hogy ekkortájt mit művelt egy Napoleon nevű ember, mikor én abból a kemencéből ettem kenyeret, és abban a pincében jártam) 

Áprilisnek 21-dik Napján a falu végén az alsó mezőn lévő rétnek lejáró földekk gazdái bészántván a Prédicátor rétjébe á Nemes Consistorium és a Tanács Tagjai által jelenléttembe az igaz méta letétetett és annak erősebb s bizonyosabb voltáért azonnal á be vetett valósággala Prédikátor rétjéből szántott földekk végit újra ki szántattam és zabbal be vettettem. 

Májusnak 23-dik Napján Compoly György és felesége Nagy Erzsébeth... már régen az előtt sem laktak együtt czitáltatván ki halgattattak desemmi helyes okaik nem lévén keményen meg feddettek s az együtt lakásra és az egymás szives szeretetire nógattattak sőt ami több Feke Ádámnak mint a Compoly György gazdájának minthogy tőle szolgájától meg válni nem akart, meg hagyatott hogy áki nevezett Compoly György nevű szolgája feleségének Nagy Erzsébethnek is helyet adjon és vigyázzon fel rájok, hogy vallyon mellyik félbe vólt mind ez ideig és van mostis az hiba, á mellyekre magát a fent nevezett Feke Ádám ajánlotta. Ugyan akkor Tar vulgo Pandi György és felesége Pósa Éva ávisszás életért keménnjen meg feddetvén az egymás közt való csendes életre, és á férfiaknak feleségek és az asszonyoknak férjeik eránt Istentől adatott kötelességeknek tellyesítésére nógattattak kívánt foganatossággal. 

Augusztusnak 12-di Napján Bata István felesége Tar Mária Fekete Éván elkövetett ocsmány szavaiért nem különben Öreg Kendi István felesége Illés Sára á más gyámölcsöseik leszaggatásáért pénzre büntettettek. Ezen Gyűléstől fogva tsupán a Poenitenczialis vasárnapokon lévén Cosistorialis Gyűlés semmi meg jegyzésre méltó dolog magát elő nem adta. 

1813-23 máj Szakadás támadott a Ns. Ecclesiában mivel némellyek a T. Abaházi István Úr hajadon leánya által akarták gyermekeiket tanítatni azt adván okául hogy a rectorné Sipos Andrásnak felesége ... a ... oskolás gyermeküket nem tanítathatják. Meg győzettek azok akik már fel is adták gyermekeiket a fellyebb említett Leány eleibe. Törvénytelen tselekedetikről el is végeztetett, hogy minden Szüle a maga gyermekit azonnal elfogja...és külgye a Rector eleibe és meg is parantsoltatott az Egyházfinak hogy a helységet bejárja és a végzést ... közönségessé ... tegye, de a Rectorné ugyan az nap dél után a Leányzó a Templom mellett öszve kurvázta a Szüléket akik gyermekeiket oda adták, öszve kisebbítette melly tselekedet miatt a ... lett. 

1814: körlevél a himlő elleni védőoltás fontosságáról. 

Jó Szülők. A Természetnek mindenható alkotója megáldván bennünket magzatokkal, s egyszersmind kötelességtekké tette hogy azoknak életjeket minden veszedelem ellen oltalmazzátok. A sok veszedelmek közte Magzatjaitokat mindjárt születésektől fogva körül veszik tartoznak valóban az hojagos himlők, ezek irtóztatóképen dühösködnek az ártatlan kisdedek között, sok ezreket ölnek meg minden esztendőben: sok ezreket, mellyek halálos palostól meg menekednek elrútítatna vakokká süketekké némákká bénákká, egész életekre nyomorultakká teszik. Ki volna közöttetek oly embertelen, oly gyilkos, hogy nem akarná Magzatjait ezen irtóztató betegségtől megmenteni. Imé az Égnek legszebb ajándékja az emberi ész fel találtegy hatalmas bátorságos bizonyos eszközt mely által Magzatjaitokat tökéletesen meg menthetitek a rút hojagos himlőtől, és edszersmind az egész emberi nemnek jótévői lehettek midőn a leg gyilkosabb betegségnek egész ki irtását elő mozdítjátok. Ezen leghasznosabb találmánya az elmúlt Századnak. Mentő himlő avagy Tehén himlő. Ennek bé oltása által sem az emberi szépség el nem rutitatik, sem egészsége meg nem sértetik, a veszedelmes himlőktől pedig meg mentetik. Azért is ezen bé oltás, már több esztendőktől fogva az egész pallérozott világban el terjesztetett. Leg kegyesebb Királyunk Felséges Urunk, meg győzettetvén ezen szép találmánynak hasznairól, az emberi nemzetre nézve, oly rendeléseket tett, hogy mindnyájan részesekké tehetitek kedves Magzatjaitokat e jó téteményben. Ne késedelmes- kedjetek hát barátim Magzatjaitokról el téríteni az irtóztató himlő betgségnek veszedelmeit, siessetek azokat mennél hamarább á be oltás által meg menteni. Különben Szent kötelességtek ellen vétkeztek és ha Magzatjaitok a dühös himlő betegség által életeknek virágjaiban elesnek, vagy szépségektől egészségjektől megfosztatnak. Tik Szülők lésztek tsupán okai ezen veszedelmeknek. Tik magok Magzatjaitoknak Gyilkosai!

1817: éhínség. 1828: körlevél Szentesben. Sas János-Sajóhidvég, Lovas Pál- Hernádnémeti, Nagy József-Szomotor, meghalt Zétenyi Klobusitzky László. Három éve gyenge gabonatermés. --- küldjék K. Géresi Pred. Riszt. Mészáros Jósef Úrhoz á ki ezennel hivatalosan meg kérek, hogy mikor á Fiát Szüret után Patakra béfogja vinni, vagy ha Nov.6-dik napjánál tovább haladna---Szakmáry Imre-N. Géres, Mészáros Jósef K. Géres, Kenyhetz Pál-Tolcsva, Vitányi Josef-H-Csanálos. Néhai....... Istvánnak á múlt esztendőben életbeli jó-téteményt igértek, hogy mivel már ő á jobb életre által-költözvén, segedelem nélkül többé nem szűkölködik, azon neki ígért életbeli jó tétemént adják már most, el-nyomorodott Kenyizlei vólt Oskola Tanítónak Kontsol Jósefnek felsegéllésére, á ki ez idő szerént O. Liszkán nyomorogván, szint ollyan méltó a könyörületességre, mint volt az, á kinek azon segedelem ígértetett. 1830: Consistoriumi jegyzőkönyvek Szentesben. 

Febr. 21-dikén Cosistorialis Gyűlés tartatott a Parochian a Predicator Előlölése alatt Jelen voltak Liszkai István Curator Molnár Jósef, Ns Maklári László, Ns Szathmári János, Szűts András, Németi István Consistorialis Személyek, fel tetetett á szokott kérdés az eránt, ha nem találtatnának é Gyülekezetünkben valamely czégéres bünbe élő Személyek. De senki effélét elő adni nem tudván á gyűlés szabadon mondatott.

Martzius 28-dikén Ismét Consistorialis Gyűlés vólt á szokott helyenn-Jelen voltak Liszkai István Curator Szabó Imre Molnár Jósef, Kendi István Ádám István, Németi István, Juhász András, Egyházfi Kultsár János- Minek utánna a Predikator á Gyűlés tárgyát elő adta, de semmi kölönös dolog magát elő nem adta volna, á Gyűlés eloszlott. 

Ismét május 23-dikán Consistorialis Gyűlés tartatott a Predikator Előlülése alatt a Parochián-Jelen vóltak Curator Liszkai István, Molnár Jósef, Németi István, Ns Szathmári János, Ns Maklári László, Ádám István, Kendi István, Juhász András, Hajdók András és az Egyházfi Kultsár János, de mivel semmi botránkoztató személy nem találtatott, azonba á rettenetes vizözön Határainkat mindenfelől, rabló ellenség módjára, egészen semmivé tenni elkezdette, kiki szomorú szívvel Házához ballagott. 

Augusztus 22-dikén Ismét Consistorialis Gyűlés tartatott a Parochián á Prédikator Előlülése alatt-Jelenvoltak minden Consistorialis Személyek de á vizözön által okoztatott jájdalmas és sziveket vérző panaszonkívül semmi más dolog magát elő nem adván á Gyűlésnek kevés idő múlva vége lett. 

October 21-dikén ismét Gyűlés tartatott á Paróchián a Predikator előlülése alatt-Jelen voltak Liszkai István Curator Ns Szathmári János, Ns Maklári László, Molnár Jósef, Szűts András, Hajdók András, Ádám István, Kendi István, Németi István, Szabó Imre, Juhász András Egyházfi Kultsár János- Panaszt tett a Prediaetor hogy sok zsellérek fizetni nem akarnak, nevezetesen elő adta azoknak neveiket is kik két esztendőre sem fizettek még....intvén a Consistoriumot, hogy gondolóra vévénn ez esztendei igen kevésből álló jövedelmét, melly szerént kenyere teljességgel nem foglenni, sürgesse a zselléreket Mellyre nézve meg is hagyta a Consistorium mind a Curatornak mind az Egyházfinak, hogy haladék nélkül, minden restantziákat bé szedjenek é mellett azt is, hogy akki gabonát nem adhat sem tengerit, az egy véke helyébe másfélvéka árpát tartozzon adni. Ezzel vége lett a Gyűlésnek. 

November 21-dikén ismét Consistorialis Gyűlés volt á Parochián-Jelen voltak minden Consistorialis Tagok, de semmi botránkoztató személy nem találtatván, kiki békességgel haza ment. 

December 22-dikén Consistorialis Gyűlés volt a Parochián a Predikátor Előlülése alatt. Jelen voltak Curator Liszkai István Németi István, Ns Szathmári János, Juhász András, Szűts András, Hajdók András, Molnár Jósef, Szabó Imre, Ns Maklári Pap László, Kendi István, Egyházfi Kultsár János. Botránkoztató személy ugyan nem találtatott de a predikator ujjora panaszt tett az eránt, hogy sok zsellérekre nézve semmit sem tett a Curator és Egyházfisürgető intése minek okáértújra meg határoztatott, hogy a restantziák haladék nélkül be fizettessenek. Körlevél Szentesben: Az Andornaki Fő Tiszt. Gen. Consistorium Jegyző Könyve 17, 26 és 52-dik számjai alatt költ rendelése következésében köz hirré teszem, hogy a Felső Zemplényivel egyesült Ungi Tiszt. E, Megyében elébb Predikatori Hivatalt, azután Pál földe nevezetű filialis Ekklesiában oskola tanítóságot viselt Török István több rendbeli házasoknak törvénytelenül tett öszve esketésekért é mi A Zempléni Megyénkben elsőben Predikatori, majd Pretoransi Hivatalt folytatott, végre hivatal nélkül maradott, s a Tettes Vármegye által lopás és Orgazdaságbeli vétkeiért el fogattatott és most tömlötzbe heverő Nagy Ferentz az Abauji Ven: Tractusban a Bosvai Ekklesiában szolgált predikator Fekete István botránkoztató maga viseletéért, a Predikatori Sz. Hivatal további folytatásától örökösen meg fosztattak. Meg irattatni rendeltetvén ezen Személyeknek hivatalokból való ki vettetések a három testvér Fő Tiszt. Supr-caknak is. 1831: árvíz, kolera, lázadás Terebes, Nagymihály táján.

I.16-körlevél Szentesben. 

Tegnap érkezvén hozzám Fő Tiszt. Superintendens Úrtól á N. M. M. K. H. Tanátsnak a – alatt ide rekesztve meg küldött K. Decretomának Másolattya sietek azt hivatalosan közleni T. Jó Uraiméknak. Meg érthetik abból ti a Cholera név alatt esméretes, és dögletes pestises nyavaja, édes Hazánk Határait is fenyegetvén Minémű Atyáskodó gondoskodással, kivánnya Felséges Urunk, ezen édes Hazánkat is pusztulással fenyegető nyavajának terjedését gátolni, és minémű hathatós intéz..tet méltóztatott tenni ennek gátolhatása tekintetében-valamint á K. Decretumból azt is láthatják mit keljen tselekedniek ezen Kegy- Kir. parantsolat sikeresítése tekintetében t. i. kötelesek kedves Szolga Társaim Pásztori Gondoskodások alá bízatott Híveket á Kir. Decretumban ki neveztetett melly K. Comissariusok eránt tartozó tiszteletre s jelesben Rendelésük eránt való pontos engedelmességre, á Predikálló Székből serkenteni á Híveket á fenyegető veszéjből származható félelmekben tanításaiban vigasztalni-az Ostornak édes Hazánktól való el fordításáért a Közönséges Isteni tiszteletben is könyörögni, egyszersmind arra is inteni a Híveket, hogy ezért magános könyörgéseikben és á Házi Isteni tiszteletekben is á kegyelmes Istennek esedezzenek. Többire ohajtván hogy az irgalmasságoknak Istene á mi édes Megváltónk érdemére tekintvén ne juttasson bennünket ollyan gyászos időkre, hogy rémítő kiáltások töltsék be á mi utjainkat és keserves jajgatások ámi Házainkat á döghalál hordván el magunktól szerelmeseinket sőt inkább tegye é fojásban indúlt Esztendőt Áldásnak s Békességnek Esztendejévé Atyafiságos szeretetekbe ajánlott vagyok és maradok Tályán. IX.12-1. Azon Szülőkre való tekintetből kiknek a S. Pataki Oskolában tanuló gyemekek van a predikáló székből hirdessék Tiszt. Jó Uraim hogy a nevezett Oskolában a tanítások Szüretig mar el nem kezdődnek azoknak leendő kezdések idejét a jövő Fő Tiszt. Gen. Consistorium fogja meg határozni s a tanítás el kezdéséről való határozás curentáltatni fog. 2. Az N. Mélt. M. Kir. Ht. Tanátstól érkezett s le fordítva a) alatt ide tsatolt epekórságot tárgyazó Orvosi javallatokat olly meg hagyás alatt küldöm hogy azokat a rendelések könyvébe irjak be kedves Szolga Társaim, s azokat ismét meg isméta predikáló székből olvassák fel a gyülekezet előtt, hogy annak minden tagjai az ajánlott orvosi szereket meg szerezhessék, s az azokkal való bánást meg tanulják. A 23086 számra: Azon veszedelmes nyavalya mellyet az Isteni gondviselés az emberi értelemtől által nem látható tzélokból a mi Hazánkban is el terjedni meg engedett, nagy nyomorusággal fenyeget ugyan bennünket, adott mindazonáltal a mindenható Isten a nyomorgó emberiségnek midőn arra ily tsapást botsátott is, hathatós óvó és gyógy szereket mellyek általezen nyavalyától ki ki magát meg ovhattya és azok kik ebbe belé esnek abból könnyen ki gyógyítatthatnak, tsak hogy ki ki kész szívvel kövesse a felsőbb intézeteknek javallásait, és mint igaz keresztyénhez illik a maga halálos veszedelemben forgó és társának amennyire tsak tőle telhetik segítségül legyen. A Mindenható bölts és jó Istennek kezébe vagynak valamint életünknek napjai, úgy minden történeteink is, távol legyenek hát tőllünk a hiába való félelem éskáros elő itéletek. Minthogy ezen napkeleti cholerának neveztetni szokott ragado nyavalya senkit se könnyen nem lep meg hanem ha mértékletlen élete módja vagy éppen vétkes ki tsapongásai által ki ki magát ezen dögletes nyavalyától meg ovhattya ajántatnak és parantsoltatnak meg tartás végett: 

1. A testnek ruházatoknak és minden az ért közelebb vagy távolabb érdeklő dolgoknak tisztán való tartása ezen nyavalyának el távoztatására legtöbet teszen. Melyre nézve az öltözetet kivált fejér ruhát gyakran kell vátoztatni, az egész testet etzettel vegyített lagy meleg vízzel minden héten legalább egyszer meg kell mosni, a szobákat az udvart az utzákat tisztán kell tartani, a tavakat s alló vizeket ki kell száraztani és minden szemetet el kell tisztítani 

2. Minthogy a tiszta száraz levegő minden ragadó nyavalyáktól leginkább oltalmaz, azon kell lenni, hogy a szobákban illyen levegő legyen, mellyre való nézve az alatsony kis házakban soha sok emberek edjüt ne legyenek, a szemét és minden féle motsok azokból ki takaríttassanak, télben mérsékelten fűttessenek, és semmiféle állatok p. o. Kutya, matska a házba meg ne senyvedtessenek, továbbá a betegek a menyire lehet az egészségesektől külön választas- sanak, a Házak ablakait kiváltképpen reggel és Délfelé ki nyittassanak hogy fris aer menyen be, edjszersmind a tüzelőben fával különösen ahol lehet gyalog fenyővel való tüzelés általa rekett levegő ki hajtasson: vegre az oly szobában a hol betegek feküsznek a levegő etzet gőzölögtetés által meg tisztíttasson, mellynek leg hellyesebb modja az ha forró etzet a szobában tartatik vagyha meleg kementzére vagy kalyhara tétetik valamelly edénybe. 

3. Mindeneknek felette őrizkedni kell a meg fázástól különösen a test mikor izzadásban vagyon... főképpen lábait és hasát melegen kell tartani, a szabad eg alat éjtzaka nem kell hálni sem a hideg nedves földre nem kell feküdni. 

4. Az evésben főképpen estve igen mértékletesnek kell lenni, a vastagabb eledeleket el kell távoztatni, a Kenyerre nézve arra kell vigyázni hogy az sületlen, meleg éretlen vagy úgy nevezett ros anyával (secole cornutum) és szedítő vodotzal (lolium timulentum) vegyes életből készült ne legyen, régi és igen kövér húst sem kell enni, valamint régi és tisztátalan tavakból fogott halakat sem, nem kell továbbá enni semmifele gombát és eretlen gyümöltsöket, ártalmasok vegre a nem savanyított hanem tsak nyers ugorkák görög és sárga dinyék ugy a főtt vagy sült kukoritzával mérsékelten élés is. 

5. Eh gyomoral senki munkahoz ne kezdjen, hasznos reggel valami levest enni vagy kevés melegített bort vagy égetett italt innya kenyeret évén reá.

6. Zavaros és állott vizet soha sem kell innya, semmi sem árt pedig inkább ezen nyavaja uralkodásába mint a borral pálinkával vagy serrel való vissza élés annyira hogy a részeges ember ilyenkor halálos veszedelembe forog, nem különben a dorbézolások fajtalan élet és a nagy harag egy szempillantás alatt véget vethetnek az Ember életének. Ezen rend szabályokat meg tartván, kiki ment lehet ezen nyavalyától valamint azok is a kik a betegekkel bánnak az el ragadástól nem félhetnek kivált ha szájokat etzettel gyakran ki öblítik és kezeiket meg mossák. Kötelességünk továbbá minekünk hogy a mi betegségbe esett hozzánk tartozóinkon, és akarmelly Ember társainkon a mennyire tőllünk telik segítsünk olylyan természetű ugyan is ez a nyavaja hogy a betegen idejébe nem segítenek az könnyen el hal, ki pedig jókor és a ki szabott orvosságokkal érdekeltetik a különben halálos nyavajéban szinlődő is meg gyógyíttathatik. Akárki is pedig az orvos nem léttében a betegen annak nagy meg könnyebbülésére segíthet ha a következőket meg tartja. 

1. Mihelyt a Cholera közelgetését jelentő jelek egy vagy más emberen magokat mutatják mint a minemüek: a hirtelen elerőtelenedéssel és a szív gödreiben támadni szokott szorítódásnak és fájdalomnak érzésével együtt járó fő szédelgés és fájdalom, a hányásra késztető erőltetés vagy vizes fejérlő nyálkás matériának valóságos hányása a víz forma has menés, mely a hasnak gyakori fájdalmával és vég belekbe érezhető égésekkel együtt jár, a hideg víz kívánásával egybe kötött szomjaság a főhajtásokkal nyughatatlansággal rekedezett és erőtlen hanggal együtt járó nehéz lélekzés a kezeknek és lábaknak szakató fájdalmakkal és görtsökkel egybe kötött jég hidegségek, az ábrázatnak és szemeknek be esése és a verő érnek mind inkább inkább való lassodása, ha mondom ezen jelek közzül tsak némellyek mutatják is magokat a beteget azonnal meleg ágyba kell fektetni és keményen be takarni 

2. Ekkor minden hideg italt szorgalmatosan el távoztatván adni kell a betegnek meleg vizet hogy a hányás elő segíttessen a gyomor minden tisztátalanságoktól meg tisztíttasson, és a gőzölgés elő mozdíttasson. 

3. Ugyan akkor a betegnek egész teste különösen a kezei és lábai hasa és mellye meg melegített és száraz posztókkal a takaró alatt szorgalmatosan dörgöltessenek azután az egész test de úgy hogy ki nem kell takarni jó meleg bór etzettel meg mosattasson azután mint elébb dörzsöltessen. 

4. Ezeken kível hogy a hideg tagok meg melegíttessenek meleg téglákat vagy melegített fövénnyel meg töltött zatskókat kell a beteg lábai alá tenni, a mejjet és hasat még melegített posztóval bé kell fedni a lábakat és kezeket hasonlóképen melengetni kell és az egész testet jol bé takarni.

5. Ezután adni kell a betegnek botzfa vagy hársfa virágból készítet meleg herbatét és szorgalmatosan távoztatni kell tsak a test semmi része ki ne takartasson, és az izzadás meg ne akadájoztasson egyszersmind vigyázni kell hogy a lábak és kezek görtsel együtt járó meg hidegülése elő ne jöjjön, mellyre nézve az elebbeni bánas modjat ismételni kell és hasznos lész ha az etzethez amellyel a test meg mosattatik és dörgöltetik fél annyi erős egett bor adatik. 

6. Ha a tagok ég ezek után sem melegednének fel eléggé és a bőr még ekkor is száraz lenne ekkor a beteget eggy az ülő helyén ki fúrott székre (másként juhos székre) kell ültetni az egész testet a fejét kivévén lepedőkkel és pokrótzokkal kell bé borítani azután a szék alá jól meg melegített téglákat vagy köveket kell tenni és azokat etzettel kell öntözni hogy a beteg testét a gőz mindenütt meg járja és izzadásba jöjjön ha még így sem izzadna az erőtlen beteget hathatósabb szerrel kell melegíteni melly végből a beteget egy olly edénybe p. o. hordóba vagy kádba kell tenni a melybe egy kis székre le ülhessen akkor alá egy fazekat mellybe égett bor gyújtatik meg kell tenni de az edényt úgy be kell borítani hogy a betegnek a feje kívül legyen és a gőz ki ne jöhessen ilyen módon a beteg nagy izzadásba jön a mellyet elő kell segíteni mind addig fojtatván ezen munkát míg tsak a beteg alhatja a kit végre okosan hogy t.i. az izzadás vissza ne verettessen a már előre melegített agyba kell vinni. 

7. Hogy ha a test eléggé így sem melegíttetne fel és izzadásba sem hozattatna a hideg tagokat melegített égett borral, ha készen van kámfor is tevén belé töltvén ehez olyan bor etzetet is a mellybe elébb foghagyma bors vagy paprika foraltatott fel takaródzó alatt egy vagy két óráig szüntelen és erősen dörsölni kell mind addig amig nem izzadásba jő, ugyanazon idő alatt Székfűből fodormentából vagy Polaj füből készített herbetét több ízben adván a betegnek. A lába alá azonba meleg fövenyet vagy (hamlinkával fel eresztett) hamvat rakván szorgalmatosan, a gyomor tájékára pedig igen gyakran etzettel és pálinkával fel eresztett lisztből vagy korpából készült flastromokat tevén. 

8. Ha a gyomornak nyomásával és fájdalmával egybe kötött hányás tovább is tartana, etzettel fel eresztett liszté tört mustárból tészta tsináltasson, vagy ha nem volna reszelt torma tétessen a mejj gödrébe és mind addig ott hagyattasson míg érezhető sütést nem okoz. Ugyan ezen tzélból Szekfűből fodormentából Poloj fűből vagy kakukkfűből készített Herbate kevesenként és gyakran is adattasson a betegnek. (A lába alá azomba meleg fövenyet). Használ az illyen esetbe vékony tehén hús levét vagy tsirke levest is etetni a beteggel, valami kevés sáfrányt szeretsendio viragot reszelt szeretsenydiot, vagy gyömbért tévén a levesbe. Jó lesz fris ürmöt levendulával kakukfűvel zsájával öszve törni és ezeket borral vagy palyinkával meg lotsolva s melegen a gyomor tájékára rakni. 

9. Ha a betegnek a hasa igen fáj, öszve tört és tejel fel eresztett lenmagbol vagy ha len mag nints közönséges lisztből tévén ehez olajat vagy más egyebb zsírt flastromokat kell készíteni és azokat elég melegen a gyomorra rakni. 

10. Ha a has menés tovább is tart a következő orvosságokkal kell élni (A) Végy hájat adj ahoz meg tört foghagymát, és ha van egy kis terpentin olajat, tsináld ezt kenőtsé ezt egy darabb bőrre vagy vaszonyra vastagon kend tedd az egész hasra erre felül ismét meg ismét melenges meleg darab posztokat. (b) Hus lévbe eleg sárgára pergelt fejer lisztet főz meg annyira hogy sürüve legyen tegy ehez egy kevés kemény magot vagy más egyebb fű szerszámot és abból kevesenként minden órában a betegnek, hasznos végre az árpa darából riskásából vagy zsemlyével készült leves is. (c) Itala legyen a betegnek meg főzött árpa lév vagy pirított kenyerrel fel melegített víz mellybe lehet egy keves bort is tölteni. (d) Ha a betegnek a hasa még is menne, élj a következő Házi  

orvossággal: három fő fejer vagy ha nints fekete makfejeket törj öszve a magjával edjüt, fél óráig főzd ezt egy meszely vizbe, ennek levét szürd és nyomd által tiszta ruhán, tegy ehez egy közepszerü nagyságú dionyi kemenyitőt tedd ismét a tűzhöz és forrald fel tegy ehez vagy negy kanálnyi jó bort es eből minden órában adj egy vagy két kanállal a betegnek. (e) A keményebb has menés és tsikarás esetében meg főzött len magból vagy korpából (melyhez mákot keményitővel vagy enyvvel és tojás sárgájával edjüt tégy) keszített kristelyal gyakran kristelyoztasson a beteg. Ha a beteget a has menésre való erőltetés kinozza meg főzött székfű virág gőzire üllyön úgy azomba hogy meg ne fázlaltasson. Ámbár gyakran meg történik hogy az elő adott orvosságokkal való szorgalmatos élés gyakran meg enyhíti sőtt egeszen is megszünteti ezen nyavalyát mind azon által szükséges hogy ez ellen tapasztalt és rendes orvos által rendelt gyógyszerek rendeltesenek mellyekhez kepest kinek kinek kötelessége ha módjába van hogy ezeknél keressen jó eleve segedelmet. A kik a betegségből fel gyógyultak szükség hogy a fellyebb elő adott regulakat mind addig míg egeszen meg gyógyulnak annál szorgalmatosabban meg tartsák, mert külömben ha valaki már ki állotta és azt annál nagyobb veszedelemmel egybe kötve szokott vissza jönni.

1835-harangláb építése Szentesben. Körlevél Szentesben: A S. Pataki A. Oskolában tanuló ifjuság között nagyon el hatalmazott pénzre való kártyázás á kissebb Város és  

Helységbeli kivált nőtlen Tanítókkal ellátott Oskoláinkra is elhatván kivált az Innepek és Vacatiok idején, a Deákok s nagyobb Pataki Classisták által, ezen Oskolák á pénzre való játékok műhelyeivé tétetnek mellynél fogva meg határoztatott hogy ha az Oskola Tanító, az illyen kártyázóknak Házában helyt adánd, azonnal Hivatalától el fog mozdíttatni. Ezen pontot az Oskola könyvébe is bé kell írni. 1836: Bacskában született Geöcze István Garibaldi főhadnagya, aki 1864-66-ban beutazza Brazíliát. Á N. MMKH Tanátsnak azon rendelését mellyben elő adatik hogy Oláh Országban Bukarest városában a Helvét v. Követő, s Magyar eredetű lakosoknak Prédikátora Sükei Imre meg nyerte ugyan az engedelmet leg felsőbb helyen, á nevezett Városban épitendő Oskolára segedelmet gyűjteni, mivel azonba Sükei Imre miután némelly vétkes tetteket el követett volna onnan el távozott innen f. tehető levénn hogy az érintett szín alatt öszve gyűjtött pénzt saját hasznára fordítja rendeltetik hogy áhol meg találtatik le tartóztassék á neki adatott s általa hitetlenül ki munkált útilevél-valamint á N. MMKH Tanátsnak 1833 Sept. 17-dikén 25/64 szám alatti hát írásával fel készült engedő levele is tőle el vétessenek, nem különben á mondott Ekklesia fel segéllésének színe alatt öszve gyűjtött pénz is Bírói zár alá tétessék, s késedelem nélkül elküldessék-Őmaga pedig az Erdélyi Kir. Gubernium eleve tudósítása utánn szorosan meg határozott útilevéllel hazájába vissza utasíttassék-Melly is azért közöltetik hogy  ezen ember tsalárd vakmerősége eránt vigyázókká tétessenek az Ekklesiák. 1838: adakozások Szentesben. A földindulás rongálta temlomra Almásra, Beretkére, Nyírbe tűzkár miatt, Palkonya földidulásban megrontott épületeire, Kazsu földindulás által megrongált épületekre, Hangátsra temlom, iskola építésére, Vajányba leégett épületek helyrehozására, Pestre templomépítésre. 1848: meghal a püspök Szatmáry Jósef.

III. 15-én Somosy János esperes kéri a szentesi járás szavazatait az új püspökre IV. 17-re Szomotorra ifj. Nagy Jósefnek küldeni. Gömöri esperes, Terhes Sámuel. Közoktatás és cultusmin. b. Eötvös Jósef, Földmívelés, ipar és kereskedés min. Klauzál Gábor. 

Körlevél Szentesben: Szomorúan esett értésemre hogy á bodrogközön több helységek lakói, meg azok a kik hit feleinkhez tartoznak, á parantsolt nemzetőri esküt letenni vonakodtak-s ennek hallására az az aggasztó gondolat villant fel elmémbe, eleget tettek é á lelki pásztorok hivatások- nak teljesítik é több miniszteri rendeletek által elejekbe írt kötelességüket, oktattá é á gondjok alá bízott népet, meg magyarázzák é nékik az új törvényeket? Tisztelendő urak! nagy hibának tartom hogy sokan á lelkipásztorok közül, el hagyják a népet, velek az eskü tételére ki tűzött helyen meg nem jelentek s így lehetett az, hogy az izgatók, gonosz merényleteik meg kisértésébe a magára hagyott együgyü, de jó szivű népet ki sákmányolák. Kérem a: o: és intem  

tisztelendő urakat mindenre ami szent, á köz anyának a hazának szeretetére, hogy mind a Szószékből, mind a magány társalkodásaikba á gondjok alá bízott nyájat oda utasítsák hogy a törvény teljesítése minden polgárnak, már mint ... nnek is fel tétlen kötelessége. Így fog bé számolhatni nyugodtan Istennek, lelki esmeretöknek, és a felelős polgári hatóságnak. Igyekezzenek kedves atyámfiai az úrban! á népet fel világosítani. s a cél eszközlésére e. m. közgyűlésünk á Népbarát című hírlap hordatását minden községeknek, mind oltsósága, mind népszerű előadásánál fogva s ezt leginkább a lelki pásztorok buzgóságok közbevetések által véli e. megyénk eszközölhetőnek. 1849: ablakunkból látszott az Imregi minorita zárda. Ott élt teljes elzártságban 1849-től 8 évig Sujánszky Eusztách, az aradi vértanúk gyóntatója, aki 1875. XII. 7- én halt meg, és ott is van eltemetve. A gyónási titkot, és a Szent Korona rejtekhelyét, haláláig megőrizte. 1856: kérvény Szentesből: Ádám György szentesi gazdának egyetlen lányát nőül vevén, s mint hogy semmi más örökös nincs a háznál mint vő hozzá lakni menvén, darab ideig nőmmel békességben éltem, de minthogy nőm othon érezvén magát rajtam hatalmaskodni sőt méltatlankodni kezdett öszve kotzódtunk, s én mérgemben Kis Géresben szolgálatba áltam, sőt mint férfé szégyenelvén nőm kedve után járni, s arra várván, hogy ő tettét megbánja, á következő évre is a K. Helmetzi mészároshoz újra szolgálatba áltam most  azomban nőm egészen meg bánva tettét, és engemet apjokommal együtt minden úton-módon haza kíván, hogy házassági életünkre is valami homály ne vonuljon magam is szivesen haza mennék, de a K. Helmetzi mészáros adott felpénzét vissza venni nem akarja. Follyamodom azért á Ttes CS. K. Szbírói hivatalhoz, hogy mint illyen nős és nőm házánál elkerülhetetlen gazdálkodó egyént, á szolgálati kötelezetség alól fel oldozni kegyesen méltóztassék. Kegyességébe zárt vagyok Szentesben 1856. 28 Decz alázatos szolgája Juhász Jósef Szentesi lakos. 

Szentes 700 lélek, Véke 50, Boly 100, Zéteny 75, Szinyér 80. 

1859: adakozás Szentesben az Alamisnák könyvéből. Cséts leégett templomra, Kenyézlő romos templomra, M. Isép, S. Kazintz, Borsod, Hejtze-Abauj, F. Czétz-Abauj, V. Ujfalu, S. Keszi-Gömör, Körtvélyes-Torna, Solymos-Ung, Darotz-Borsod, Nagy detény-Somogy, MORVA-Ratibor, Tiplic, Ambrózfalva, Agtelek-leégett templom, Makó-Békés, Csanád templpm építésre, Sulyó-Trencsén templom építésre, Nagy Magyaros-Hont, Ó Arad-ágost. KARINTHIA-Wolfsberg, Nagy Sajó-Erdély, MORVA-Lofiall, Zarada-Nógrád, Csikos Töröts-Baranya, CSEH-Opatovitz ágost. Ulyfalu-Erdély-ágost. 1861: Consistoriumi gyűlések jegyzőkönyvei Szentesben. Martz 17 A pap lakon az Egyház tanáts öszve gyűlvén a Lelkész elöl álése alatt az Úri Szent Vatsorához meg kivántató  kenyérről és borról tétetett rendelés. Ugyan ez alkalommal fel jelentetett hogy Abaházi István Gondnok Németi János Consistoriális Egyénnel öszve tzivódván egymást illetlen káromló szavakkal illetvén békéltetnének meg. Szőnyegre jövén a dolog a veszekedő felek magok ki jelentették hogy ők egymással ki békültek, s tettüket el ismervén meg bánták a az Egyház Tanáts ezen egymáson el követett káromló szidalmakért Abaházi István Gondnokot 50 o. e. Frtokra Németi Jánost 30 o. e. Frtokra büntete egyéb elő nem adódván az egyház tanáts szélyel oszlott Jelen voltak Feke István, Abaházi István, Szűts András, Németi János. 

24 Martz. A paplakon Consistorialis gyűlés tartatván a Lelkész elől ülése alatt, az Uri Szent vatsorához meg kivántató kenyérről és borról tetetett rendelés. Ugyan ekkor panaszra jött Özvegy Kendi Jósefné azzal az utálatos panaszal járult, hogy Kóltsár István rajta a Maga házánál erőszakot akarván elkövetni, ezen rajta elkövetett tettéért büntettessék meg. A felek öszve hivattak úgy tünt ki hogy mind kettő a szeszes italoktól le verve lévén mind ketten bűnösöknek találtattak, Kóltsár István két órás vasra 12 páltzára, Szinte Öz Kendi Jósefné két órai lántzra 1 frt o. e. frtokra büntettetek. Jelen voltak Abaházi István Gondnok Kóltsár János bíró Szatmári Sándor fő hites Németi János Szűts György kendi János kendi Pál Szűts András. 

Ebben az évben más figyelemreméltó esemény nem történt. 

1874: az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon.  1879: adakozások Szentesben. Buzita, Vilmány, szakáts, meszes, Jablontza, Szilas, B. Vendégi, Csíz, Sajókeszi, Szelmentz, Minaj, Harditsa, Gertsely, Monok, Zombor, Bénye. 1881: az ország nem magyar népességének mindössze 23%-a tudott magyarul. 1885: adakozás Szentesben: GarbóczBogdány, Reste, Beszter, Újfalu, Vajdátska, Vámosújfalu, Meszes, Zsarnó, Torna Újfalu, Szádellő, Áj, Legenye, Szalók, Szkáros, Luka, Látza. 1892: adatok Szentesről a Magyar Korona Országainak helységnévtárából. 849 lakosból 831 magyar, 1 tót, 4 oláh, 13 más nyelvű. 87 rk., 46 gk., 636 ref., 80 izr., 165 lakott ház, 1 765 kat. hold terület. A királyhelmeci járásban: 41 995 lakosból 40 832 magyar, 697 német, 364 tót, 4 oláh, 30 rutén, 1 horvát, 2 szerb, 65 egyéb nyelvű. 10 059 rk., 7 461 gk., 17 görög, 85 ev., 20 856 ref., 2 unit., 3 515 izr., 6 345 ház, 137 907 kat. hold. 

 

1907: a szentesi templom javítása és bővítése. A XIX. század harmadik negyedének gazdasági fejlődése Magyarországon példátlan. Utak, vasutak, folyószabályozások, középületek, olyan mértékű beruházásokat jelentettek, amikre talán IV. Béla óta nem volt példa. Akkor sem jutott azért mindenre, mert a szentesi templom szükséges újjáépítése a korabeli leírások szerint elképesztő nehézségekkel indult. Nagynehezen mégis megkezdték a meszesgödör ásásával, amit egyedüli segítségként Szabó István kovácssegéd kezdett. Emlékeztetett erre az 1964-es helyzet, mikor a templom kerítésének alapját két  gyülekezeti tag ásta. Édesapám és én. Ásás közben több kis koponyamaradványt ástunk ki, mert régen a meg nem keresztelt csecsemők holttesteit a templom mellett földelték el. 907-ben a lelkész Miskolczy Endre volt. Ezt írja az építkezés előtt: 1794-től, a mikor mennyezetét s a karokat újították talán meszelve sem volt. Az eső s hótól becsorgott s piszkos barázdákat hagyott a falon. A repedések még fenyegetőbbek mint ott künn. A fal több helyen kifúrva, egy-egy gally beledugva: a legénység kalapjainak fogasa. A székek alatt több száz éves s térdig érő georgina, boldogasszony, sárgarózsa stb. törmelék. A szószék felett egy az imádság által tartott hangfogó, a mely ezen a célon és rendeltetésen kívül praktikus célra is szolgált. (Egyetlen bizonyos historiai adat, hogy a néhai boldogemlékű Lábos Menyhértné tiszteletesasszonyom elveszettnek hitt tyúkja abban költött ki 19 csirkét). Három szepesváraljai kőműves dolgozott a templomon. Az ablakok faragott kövei és a csigalépcső Erdőbényéről, a feljáró lépcsők Kiskövesdről, az ablak katedrális üvegei, a vaspántok és a karzat vasgerendái Budapestről származtak. A csigalépcső alapjának ásásakor kb. 30 csonváz került elő nagy összevisszaságban. Ilyen tömegsír csak a tatárjáráskor keletkezhetett. Ilyet más nem indokol, sem háború sem járvány. IX. 29-én volt a templomszentelés. 1941: a szentesi temlom javítása. Pala cserélte a cserepet a tetőn. 1967: a templom javítása Szentesben. Átépült a templomhoz vezető lépcső 1962-ben, 1964-ben kerítés is épült a templom köré. Ezeket az építkezéseket édesapám vezette. A műemlékvédő hivatal ellenőrizte és felügyelte a javításokat. Érdekes volt az újjáépítés engedélyének elintézése. Erre az engedélyt a terebesi járáshivatal adhatta ki, az egyházügyi titkár javaslatára. Egy nap, nekem ismeretlen férfi jött hozzánk, apu megkért, hogy tolmácsoljak. Az ismeretlen az egy- házügyi titkár volt, az építési engedélyről volt szó, aminek szükségességét apám nagyjából így indokolta. Sok ember, kutató, történész, jön megnézni templomunkat Prágából, Pozsonyból, Pestről, sőt Hollandiából is. Érdeklődnek, miért van elhanyagolt állapotban ilyen értékes műemlék. Mondok mindenfélét, mert azt csak nem mondhatom, hogy azért, mert a járáshivatal nem engedélyezi. Néhány napon belül megvolt az engedély. Ezt a jól bevált módszert még néhányszor sikerrel alkalmazta édesapám, ha valami nehezen ment a szervekkel. Az is ritkaságszámba ment, hogy a szentesi gyülekezet a környező egyházközségeknek visszaküldött a javításra gyűjtött pénzből, mert nem volt a teljes összegre szükség. 

 

Azért írtam le ezt a néhány adatot Bodrogközről és Szentesről, mert ugyanezek jellemezték apró különbségekkel a többi települést is. Azért is, mert, ha valakinek bármikor kétségei támadnának a vidék nemzetiségi összetételéről, nézze meg falunk lakosságát. Magyar neveken kívül, elvétve sem akad más. Sem a birtokosok, sem a lakosok, sem a papok, sem a tanítók közt, idegen nem volt. A betelepültek közt ugyanolyan arányban, mint az ország nagy részében, csak zsidókat és cigányokat találunk. Ők már a XIX. század elején ugyanolyan arányban laktak a faluban, mint 1938-ban. Az oroszokként feltüntetett lakosok (láttam már teljesen félreértve), görögkatolikus magyarok voltak. 

 

Felvidéki vagyok, itt éltem le életem. Nekünk ez a határok nélküli terület a hazánk, otthonunk. Nekünk igenis itt vannak a gyökereink, mi nem vagyunk bevándorlók. Aki a Felvidéken nem magyar, az a bevándorló. Szűkebb hazám a Bodrogköz. Őseim a honfoglalás óta élnek, dolgoznak ezen a tájon, egy 100 km-nél kisebb átmérőjű területen. Ez a vidék nem volt török hódoltsági terület, ha fogyatkozva is, de megmaradt a népesség. Ide nem kellett németeket és szlávokat telepíteni. Kiskövesden születtem, Szentesben nevelkedtem, ahol édesapám 1947-től 1987-ig lelkész volt. Az Árpádkori műemlék temploma mintha kicsikét fáradtan, de azért nagyon nyugodtan üldögélne a hegyoldalon. Fölötte van a sziklakoszorús Lingó hegy, amelyet hegynek nevezni csak azért lehet, mert meredeken emelkedik ki a mocsaras Bodrogközi síkból. Vulkanikus eredetű trahit alkotja, az egykori tűzhányó vulkáni bombáit megtalálni köröskörül. Amióta ember él a vidéken, itt mindig lakott. Szinte bárhol egy ásónyomnyi mélységben pattintott obszidiándarabokat, cserépmaradványokat, kagylókat, halcsigolyákat, csonteszközöket, kőbaltákat, bronztárgyakat találni. Öcséim ezekből szép kis gyűjteményt raktak össze. A trahit palaszerűen hasad, ebből épült a faluban minden ház és kerítés, kockakövet is faragtak belőle. Régen a követ siklóvasút vitte a kb. 4 km-re levő nagygéresi állomásra, majd az üres csilléket kis dieselmozdony húzta vissza. Szentesben a bányát, „bánnyának” hívják. A másik hegy a Pilis, amelynek tetejét emberkéz formálta laposra, erődítmény lehetett ott valaha. A hegytetőkről észak felé látszik a Vihorlát, kelet felé a Kárpátok, sürvedés után Ungvár fényei, nyugatra az Imregi-hegy, a Zempléni hegység előtte az Újhelyi-hegyekkel, délnyugatnak a Nagy-Kopasz. Dél felé a Vajdaságig, háborítatlan a síkság. A közelben folyik a Latorca, Bodrog, Laborc, Ondava, Ung és a Tisza. A medreket, amelyeket minden tavasszal megtöltött a víz, Ticcének és Karcsának hívják. A honfoglaló magyarság ezen a vidéken telepedett meg először, ezen a tájon találták a legtöbb és legszebb korabeli leletet. Családom és falvaim története olyan, mint a legtöbb felvidéki családé és településé. Egy a kultúránk, egyforma a sorsunk. 

 

Kapcsolódó cikkek:

www.rovart.com/hu/egy-hazaban-regota-a-rutenek_3963

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-24-resz_3932

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-23-resz_3899

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-22-resz_3898

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-21-resz_3897

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-20-resz_3896

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-19-resz_3895

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-18-resz_3894

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-17-resz_3893

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-15-resz_3891

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-14-resz_3890

www.rovart.com/hu/nepiras-a-felvideken-13-resz_3786

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-12-resz_3785

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-11-resz_3628

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-10-resz_3611

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-9-resz_3584

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-8-resz_3551

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-7-resz_3537

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-6-resz_3515

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-5-resz_3489

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-4-resz_3470

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-3-resz_3449

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-2-resz_3442

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-1-resz_3407

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :