[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Canossa-járás

szerkesztette: krónikás, 2008-01-15

IV. Henrik...miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek... A kereszténység egyik alappilére, amely benne foglaltatik az Úr imájában. Amit nem tud betartani senki. Még egyszer mondom: senki. Sem az egyház legfõbb méltósága, sem a vallás elkötelezett védelmezõje.


Canossa vára, Észak-Itália

Canossa

Canossa

Canossa

Canossa várának romjai

1077. január 28-án  IV. Henrik német-római császár egy szál csuhában, mezítláb vezekelt Canossa várának bezárt kapui elõtt, kérve VII. Gergely pápától bebocsáttatást. Ezen a napon, három nap vezeklést követõen megnyílt a kapu és õfelsége bocsánatot kérhetett õszentségétõl. A pápa kénytelen volt megbocsátani, a vérig sértett császár viszont nem felejtett.

1073-ban választották pápává VII. Gergelyt, aki határozott elszántsággal rögtön hozzálátott az egyház és intézményei gyökeres reformjához. Eltiltotta a szolgálattól a nõs papokat, rendeletben tiltotta meg, hogy világi hatalmasságok egyházi hivatalokat adományozzanak, és azt is, hogy a német-római császár az invesztitúrát gyakorolja, vagyis az egyházi vezetõket beiktassa. Különben a német-római császárnak a kezdetektõl jogában állott az invesztitúra: a 10. századtól a püspökök kinevezése az uralkodó jogkörébe tartozott. Mivel minden egyházi hivatal egyben világi birtokot is jelentett, az egyes keresztény uralkodók maguk kívánták eldönteni ezek adományozását.

IV. Henrik is a régi törvény értelmében nevezte ki a kölni és a milánói érseket, sõt, a pápai rendelet miatt felbõszült uralkodó Wormsban birodalmi gyûlést hívott össze, ahol a német püspökök trónfosztottnak nyilvánították VII. Gergelyt.

A pápa válaszul a legocsmányabb és leghatásosabb ideológiai fegyverét vetette be: kiátkozta a császárt és mindenkit, aki hûségesküt tett IV. Henriknek, felmentett esküje alól. A német fejedelmek az alkalmat megragadva úgy döntöttek, hogy ha Henrik a kiátkozás évfordulóján sem lesz tagja az egyháznak, a trónt üresnek tekintik, a császárnak meg kellett hát alázkodnia. Így történt, hogy a nyugati világ legnagyobb uralkodójának el kellett zarándokolnia Canossa várába, ahol éppen tartózkodott a pápa és meg kellett alázkodnia. Egy fegyvertelen pap elõtt, akit nem sokkal korábban pusztán egy ravasz barátnak titulált.
A német választófejedelmek közben mégis új császárt választottak Rudolf von Rheinfeld személyében.
IV. Henrik fegyverrel vette vissza jogát a címhez, 1080-ban, az elsteri csatában maga Rudolf is elesett. Ezután 1084-ben betört Rómába és egy általa kineveztetett "ellenpápával" újra császárrá koronáztatta magát. VII. Gergely sem tagadta meg magát, valóban egy ravasz és fondorlatos vezetõ volt. Olyan, amilyennek lennie kellett ahhoz, hogy az egyház függetlenségét megóvja, hogy ne legyen alárendeltje semmilyen világi hatalomnak. Hiába, ha valakinek nincs kardja, az a szellemére kell, hogy hagyatkozzon. A pápa mögött pedig nem is akármilyen szellem állott.
A veszélyben behívta szövetségeseit, a normannokat, akik 1085-re kiszorították a németeket Rómából...

Tovább fokozódott azonban a drámai feszültség, nézzetek utána, mi minden történt a késõbbiek során... A Canossa-járásról akartam írni, nem a kora-középkor történéseirõl. 1077-ben Magyarországon a halott I. Géza király helyére I. (Szent) László király kerül...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: csók e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-26
Igen, aztán a pápa jól bevásárolt a normannokkal. Az hiszem nem elõször fordult elõ az invesztitúra háborúval a történelem során (s talán nem utószor), hogy vallási jelszavakat politikai célokra használtak. Érthetõ, hiszen nagy volt a tét: Isten után ki az elsõ: a pápa, vagy a császár. Korábban, az erõs császárok alatt ez egyértelmû volt, de a népvándorlás eltörölte a Nyugat-római birodalmat, megszünt a világi hatalom, a pápa függetlenítette magát. És ennek a megerõsödõ Német-római császárral szemben is érvényt kívánt szerezni. Nem így alakult keleten, a bizánci császár uralta (1453-ig) az ortodox egyházat. Talán innen eredõ hagyomány, megfigyeltem, hogy a görögkatolikusok misén ma is gyakran imádkoznak politikusokért, polgármesterekért. Érdekes megjegyezni talán, hogy volt fordított canossa járás is: a mi kalapos királyunkhoz (II.József) látogatott el egy alkalommal a pápa, hogy rábírja a császárt, oldja fel a pápai bullák kihirdetésének uralkodói engedélyhez kötését. Nem sikerült neki.
név: cs e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-24
én eddig komojan azt hittem, hogy ez valami népszokás