[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Csallóköz, Mátyusföld

szerkesztette: tigris, 2006-01-11

réti iszalagA szlovák-magyar határon 7 eurorégió terül el, Csallóköz Mátyusföld köztük a a legnyugatibb. A Csallóköz - Mátyusföldi Regionális Társulás Gyõr - Moson - Sopron megyével alkotja a Hármas Duna - vidék Eurorégiót.


a Tõkési-patak


mocsári nõszõfû


térkép


Kis-Duna


a Kis-Duna


Politikailag a Nagyszombati kerület része, földrajzi és idegenforgalmi szempontból a Dunamenti síksághoz tartozik, de a társulás tagja néhány település, más járásokból. Ilyen például Deáki vagy Pered a vágsellyei járásból.
Területe 1 716 km2, lakosai száma 206 917. Az itt élõk 63%-a magyar, 34%-a szlovák, 3%-a roma, cseh, ill. más nemzetiségû (a 2001-es népszámlálás szerint). A járásokban hat város található – Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, Nagymegyer, Szered és Diószeg, melyekben a lakosság 41%-a él (még mindig 2001-es adat), viszont 30 évvel korábban a lakosok alig 28%-a élt városban, ami egyúttal a régió mezõgazdasági jellegére is utal. A legtöbb településnek ma 500-2000 lakosa van.
Területének nagy részét a Csallóköz teszi ki, ahol Közép-Európa legnagyobb föld alatti ivóvízkészlete rejlik – 10 milliárd m3–re becsülik. A galántai járás és az említett két település földrajzilag és néprajzilag (is) már Mátyusföldhöz tartozik; a határvonalat a két régió között a Kis-Duna képezi. A társulás területén több védett terület, nemzeti természeti rezervátum található, melyek közül a legjelentõsebbek a Csicsói holt-ág, eredeti ártéri erdõivel, növény- és állatvilágával; valamint a Tõkési-ág, ritka hal-, madár és növényfajokkal. A régióban több ritka vízi növénnyel és állattal találkozhatunk: szürke gém, kis kócsag, fehér és feketególya, kárókatona, barna kánya, jégmadár, az ártéri    erdõket alkotó fafajták (mocsári tölgy, nyárfa, kõrisfa, fûzfélék, a Feketevíz árterén még fekete nyárfát és mocsári ciprust is találni), tündérrózsa, édesvízi szivacs, és egyre gyakrabban látni vidrát a terület vizeiben.
A kedvezõ éghajlat és a meleg vizû források (magas oldottanyag-tartalomú, gyógyhatású termálvizek) jelenléte lehetõséget adtak több termál-, illentve gyógy(hatású)fürdõ létrejöttéhez. Ezek közül a legjelentõsebbek a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri, a  nyárasdi és a bõsi, melyek mellett több  nyári strand szabadstrand és uszoda nyújt felfrissülést nem csak a nyári hónapokban. A termálforrások nagyobb mértékû kihasználása (nem csak fürdõ-célra), a megfelelõ létesítmények kiépítése, a meglévõk fejlesztése, tökéletesítése, a termálfürdõk egész éves üzemeltetése a fürdõturizmus további fellendülését eredményezné a régióban. A megvalósításhoz szükséges tõke azonban még hiányzik.
A természetes vízfelületek közül kiemelkedõ terület a Kis-Csallóköz, ahol fürdésre, vízisportokra, halászatra alkalmas üdülõközpont kiépítését tervezik. A helybéliek és Szlovákia más területeirõl idelátogatók mellett a legtöbb turista Németországból, Ausztriából, Csehországból és Magyarországról érkezik.
Idegenforgalomban a legkeresettebbek a víz melletti üdülõhelyek, termálfürdõk. Jelentõs a kerékpár-turisztika, vízisportok, falusi turizmus, ill. a mûemlékek látogatása. Utóbbiak közül említésre méltóak a régió templomai, kastélyai, népi építészeti emlékei. Kiemelkedõ  a somorjai református templom 14-15. századi freskóival, román kori templomok Csütörtökön, Gellén, Gombán, Nagyszarván, Gútoron, Kismácsédon, Deákiban, ahova 1002-ben István király telepített bencés szerzeteseket (a mai templom elõdjébe, amely a 13. századból való). Gótikus templomok Dunaszerdahelyen, Alistálon, Nyékvárkonyban tekinthetõk meg.
E területen voltak birtokai az Esterházy, a Pálffy, a Zichy és Forgách fõúri családoknak. Említést érdemel a Csallóközi Múzeumnak otthont adó dunaszerdahelyi barokk stílusú Sárga kastély, a bõsi és diószegi, eredetileg reneszánsz, késõbb barokk elemekkel gazdagított kastélyok, a csákányi és békei barokk kasélyok, a barokk-klasszicista stílusú tallósi kastély, a galántai Esterházy-kastélyok, a klasszicista stílusban épült gombai Nagy- és Kiskastély a hozzátartozó parkkal.
A régióban zajlott 1849 júniusában a szabdságharc két ütközete, Pered és Zsigárd községeknél, ahol az elesettek tiszteletére emlékmûvet állítottak.
Jellemzõ mûszaki mûemlék a vízimalom, melyek valószínûleg már a 11. században jelen voltak; az elsõ írásos említés 1379-bõl származik. A legismertebbek a tallósi, eredetileg hajómalom, majd késõbb átépített cölöpös malom, a jókai és a pozsonyeperjesi cölöpös malmok a Kis-Dunán, valamint a dunatõkési a Tõkési-ágon.
Közkedvelt a kerékpártúra, melyre a legjobb lehetõséget kínálja a Dunai kerékpárút – nemzetközi kerékpárút része, mely Bergtõl a Duna mentén egészen Párkányig folytatódik. Sokak szerint viszont hiányzik egy kimondottan a kerékpárosoknak ill. a görkorcsolyásoknak épült út. A gyalogtúra kedvelõinek a Kis-Csallóközben a Dunajské Luhy tájvédelmi körzet ajánlott, ahol a Dunacsúnytól Bõsig jelölt túraösvényen megtekinthõ az eredeti formájában megmaradt ártéri élõvilág.
A vízi turisztika leginkább csónakázás és vízitúrák formájában van jelen. Erre a legalkalmasabb vízfelületek a Duna, a Vág, a Kis-Duna, a Bösi vízmû. 
A többnyire mezõgazdasági jellegû táj és az adott feltételek ellenére a falusi és agroturizmus, sajnos, kevésbé kihasznált területe az idegenforgalomnak. Megoldást kínál(hat)nak a kihasználatlan mezõgazdasági épületek, kastélyok, és más objektumok, amelyek átépítve-alakítva új színt hoz(ná)nak a régió idegenforgalmába. Látogató-csalogatóként pedig a hagyományos falusi tevékenységek: kézmûvesség - régi mesterségek ápolása, tájházak, búcsúk, disznóölések, lótenyésztés (somorjai lovarda, Dunatõkés, ahol minden évben megrendezik a Tõkési kupa nemzetközi lóversenyt). Nádfedeles parasztházak mint a népi épetészet jellemzõi többek közt Királyfiakarcsán, Várkonyon, Alistálon is megtekinthetõk.
Dunaszerdahelyen született Vámbéry Ármin, híres Ázsia-utazó, nyelvtudós; bõsi születésû Amadé László, 18. századi költõ, a szerelmi líra jeles képviselõje. A régió kétségkívül leghíresebb szülötte a galántai születésû Kodály Zoltán, kinek nevét a Kodály - napok, zenei fesztivál õrzi.
Ízelítõnek elég is ennyi. Látni kell, hallani és átélni, hogy élmény legyen...


Felhasznált irodalom:
Bogoly János és szerzõtársai: Barangoló, Terra Könyvkiadó, Pozsony, 1995
Internet:
www.euroaktiv.sk, www.euroregio.sk, www.euregio.sk, www.dunstreda.sk, , www.agroturistika.sk

Szerzõ: -Bennszülött-
bennszulott@gmail.com 

képanyag: internet


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: emike e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-01-31
jó az áttekintés, csak ki kéne igazítani:
Vámbéry Szentgyörgyön született, Kodály meg Kecskeméten!
név: Mezei István e-mail: mezeii@chello.hu dátum: 2006-11-09
A Csallóköz szlovákul Dunajské luhy? Ha nem, mi a magyar megfelelõje a Dunajské luhy-nak?