[kapcsolat]   husken

Hoppál

 

Berlin

 

BistRovásHU

 

jelet hagyni

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

CSEREHÁT, BUZITA

szerző: Papp Zoltán 2019-04-07

 

CSEREHÁT, BUZITA

 

 

Népirtás a Felvidéken (27. rész)

 

35 éve Buzitán lakunk, itt építettük házunkat, itt nőtt fel három gyerekünk. Annyira határfalu, hogy egy határkiigazításnál a falu határából többszáz hektár került a mai Magyarországhoz. Jellemző a kommunista felfogásra, hogy ezt a tulajdonosok megkérdezése, kárpótlása nélkül tették. Lehet, hogy valahol, többszáz kilométerre innen, visszaigazították. Sokan foglalkoztak, foglalkoznak ezzel, egyezmény is született, de eddig még semmi érdemleges lépés nem történt ezügyben. 

 

A Csereháti dombvidék északi lejtőjén épült a falu, egy völgyben. Történelméből felsorolok néhány adatot: 

Abaúj megyében 38 kőhalmot fedeztek fel, mind kimagasló ponton van, egy a buzitai Királyhegyen. A falu határában rengeteg kőkorszaki leletet találtak, id. Kali- nács Istvánnál több szép kőbaltát láttam. Pongrácz Sebestyén 3 nádlevél formájú bronzkardot talált (70 cm hosszú, a markolat 10 cm), egy eltörött, egy pedig a felső-magyarországi múzeumba, egy a Graffenried-féle gyűjteménybe került. A mai temető területén vannak a régi Árpád-kori templom maradványai. 

1038: Abaújvár építése. 1046: Endre, későbbi király a kijevi fejedelemségből szeptemberben Abaújvárra érkezik. 1217: Makranc említése. 1219: Perény említése. 1243: A jászói prépostság alapítása, kovácsokat, kocsigyártókat, vargákat, pékeket, mészárosokat, szűcsöket kapnak a királytól. Megkapják a ”Ius regale minerale” jogot, azelőtt királyi kiváltság volt. Ezután telepítettek német iparosokat, bányászokat, ún. mántákat, Stószba, Mecenzéfre, Szomolnokra. A szepességi németeket 1160 után telepítette II. Géza király.  1262: Buzita említése. V. István a buzitai hospesek földjét gyarapítja a jászói káptalan Precha (Perecse) birtokával. 1275: Endre egri püspök a neki dézsmát fizető faluk közt említi Buzitát. 1279:  a káptalan lemond a tornai plébánia javára a buzitai Szt. Márton egyházról. 1314: VIII. 6 - IX. 3. megyegyűlés Buzitán. 1318: Csoma J. ATV nemes családjai 32.oldal ”...a dolog annyira elmérgesedett, hogy talán 1318-ban Mihály mester Marhard fia, Simon és László, János fiai, János, Pál fia ki Mihálynak testvére, megtámadták buzitai Kardos Jánosnak, Miklós fiának buzitai házát, azt szétrombolták, őt és szüleit bántalmazták, kincseit 4000 márka értékben elvitték, szolgáját Mihályt, Lukács testvérét, Hektor fiát megölték. A székesfehérvári kanonok vezetésével összeálló békebíróság az elmérgesedett ügyet következőképpen intézte el békés úton. János lemondott minden kártérítésről, melyet háza lerombolásáért, kincsei elrablásáért, szolgája meggyilkolásáért követelt, viszont Mihály szintén lemondott a maga s testvérei nevében minden, bármelyik királytól adományozott jogokról és igényekről a buzitai Kardos János 6 falujára nézve, s hogy ezen esküvel s békecsókkal pecsételt egyesség maradandóbb legyen köztük, elhatározták, hogy Péter, Imre fia, néhai Marhard unokája vegye feleségül János unokatestvérét Anythot, Endre lányát. A 6 falu Buzita, Reste, Kácsik, Cseb, Kány és Lyuba.” 1329: Buzita és Poszpeh közt határjárás, kijelölik a határt Cséccsel is. 1332: BuzitaBosica említése a pápai tizedjegyzékben, vámja volt. 1332-35: Buzita papja István.


1402: Restei Egyed fia Miklós elzálogosítja csebi birtokát visszaváltási joggal. A zálogbirtokosok, és restei, buzitai (Bozytha) jobbágyai szabadon vihetnek fát, de nem adhatják el. 1402. IX. 13-án kelt Zsigmond király oklevele szerint, Dobi Mihály fia Péter mester szolgálataiért új adományul adja Abaúj vármegyében nyugat felől Buzita-Bozyta szomszédságában az Ida folyó mellett fekvő Pozpehfölde birtokot, amely Hegesd Gergely fiúutódok nélküli halálával háramlottak kezére (Perényi család levéltára). 1407:  Mályusz Elemér: Zsigmond kori oklevelek, II. 1956 Budapest. II/83. I. 5718 sorszám.... 1407. IX. 6.  (f. III. a. nat. virg.) A jászói konvent előtt Bozythai Cordos (dictus) István leánya Krisztina elismeri, hogy Rechethei Egyed fia Miklóstól de centum et quinquaginta florenis computi Cassouinesis a konvent vételi és kötelező oklevele értelmében 50 forintot átvett. 1427: A Kardos családé 19 porta, 1 a plébánosé. 1428: Kardos István 5 jobbágytelke említve, 3 lakott: Mészáros Gergely, Végh László, Mészáros Antal és György. 1459: Buzitán a Bachkai, Bécz, Kardos család birtokosok. Kardosék birtokát hűtlenség miatt Magyar Balázs és testvérei kapják. 1486: Buzitai birtokát Magyar Balázs, eladja Thurzó Teofilnak. 1489: Buzitai Ercsi János apró birtokait Thurzó Teofilnak adja el. 1490: Buzitai Magyar Balázs az Ulászló és Albert király közti harcokban elesik, mint Albert híve. 1495: A lőcsei polgárok a kassai vám miatt Jászó felé viszik kilenc szekerüket tokaji borral, azt Bodollón a kassai fegyveresek elkobozzák. Panaszukra 1497: ben Buzitai Cherubin és 3 társa Kassa város képviselőit a király parancsára törvény elé idézi. A tokaji borokat a szepsi szekeresek szállították Lengyelországba, az út Buzitán keresztül vezetett, „Nagy út”-nak hívták. Szepsi alatti pincerendszerben tárolták és vitték tovább). 1497: Buzita Kardos Cherubin királyi emberé.

1532: Buzitának (Bozitha) 3,5 porta az adóalapja. 1565: Buzita Horváthy Györgyé, és 10 porta nagyságú.

 

1590: IV. 24 körül Restét tatárok égetik fel, leég Semsey Miklós udvarháza is. 1592: A Kardos család utolsó sarja Erzse, Kovácsi Jánosné törvény útján követelte vissza Bojnicsics Horváth János özvegyétől Kéri Erzsébettől és gyermekeitől a mohácsi vész után jogtalanul elfoglalt buzitai birtkát, Berencsi Imre, Miklós és Katától buzitai portióját, Cseb praediumot és kácsiki birtokát. 1610-ben végrendelkezett, vagyonát és buzitai, restei, szemerei, csebi, kácsiki birtokait és a buzitai vámot, Kovácsi Jánostól származott fiaira és lányaira hagyta. 1599: Ellenben a Szepsitől nem messze fekvő Buzitán a férfias lelkű Bécz (a nevet Bécs, Béch-nek is írták), másutt Perényi Ferencné megoltalmazá tőlük kastélyát, mert ez asszony megbátorítva magát, vett egy szakálost, mellyel nagy erősen és bátorságosan lőtt a tatárokra, és látván az ellenség a benne való merészséget, odahagyá. Jó asszony volt ez is akkori időben, sok kellene olyan. A tatárok Zombornál, és Buda alatt teleltek és kora tavasszal támadtak. A Sárospataki Krónika szerint. 

 

1612: Bécz Miklós meghal Buzitán. A család a XVI. sz. közepétől van itt. Basta császári generálistól és Thurzó György nádortól birtokokat és 4 udvarházat kapnak nemzet- ellenességükért. Fia Miklós, 1679-ben hal meg. 1629. XII. 14-én gyűlés Garadnán. A törökök be-betörése ellen a vármegye 100 lovasnak folyamatos tartását határozta el azzal, hogy ezek a határszélen cirkáljanak. Kapuszám szerint 1- 1 gyalog részint Ónodra, kiknek vezére vitézlő Kováczy János, részint Diósgyőrbe kiknek vezére nemes Veres Péter küldettek ki. 1641: megyegyűlés Garadnán. A török hódoltsági területre (Buzitától délre, néhány km-re már hódoltsági terület volt, az egri pasának adóztak, Buzita csak pár évig). Elhatározták, hogy a hódoltsági területre szolgabírákat küldenek a helyzetet felmérni, köztül volt Buzithay Kovács András is. 1642: Vitézlő bozitai Kovaczy András helyébe, ki az aligmúlt napokban 1642. V. 30-án szerencsétlen halállal múlt ki és eltemettetett, az összes megyei főnemesség és nemességének közakaratával szolgabíróul megválasztatott vitézlő Fay János. 1648: Buzita a törököknek adózik. 1670: A vármegye Göncön viharos gyűlést tart... a nagy izgalmak között lefolyó gyűlés szervezi a katonaságot s a lovasság élére Fráter Istvánt választja meg, míg a jobbágyporták után állítandó gyalogpuskások élére Buzitai Kovács Istvánt helyezi, akinek két ló tartására 4 és saját személyére 10 forintot rendel. 1672: Előbb Keczer András, később Szemere László Buzita földesura. 1696: Buzitán, Szemere telkein 9 jobbágy.

 

1720: Buzitán, Szemere telkein 5 jobbágy. 1780: körül a Szentimrey család a pestistől való megmenekülésük emékére szoborcsoportot faragtat. (ma is megvan, javítani kellene, mert homokkőből van és rohamosan romlik) 1780: körül a pestisjárvány pusztítása rengeteg ember életébe került, helyükre sok ruszin családot telepítettek be, akik görögkeleti vallásukat cca. 100 évig megtartották, aztán beolvadtak a római katolikusba. 1796: Vályi András Magyarországnak leírásában: Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak lakosai katolikusok, fekszik Kassától egy és negyed mérföldnyire, minden elegendő javai révén, első Osztálybéli.

 

1800: III. 20. Lőrincz János és fia István buzitai lakosok kérelme a királyhoz hogy maradhassanak református vallásukban, amiben nevelkedtek. 1848: IV. 31-ről 13. sz. alatti miniszterelnöki rendelet folytán a 22. t. c. értelmében hagyatott meg a megyének a nemzetőrsereg járásonkénti összeírása, melynek száma a hivatalos összeírások nyomán 6 915 gyalog két zászlóaljra volt osztva ... a nagy számmennyiség csak arra szolgálhatott, hogy az mindenkor teljes erőben kelhetett volna ki ... az I. Nemzetőri (gyalog) zászlóalj Buzitai IX. század százados, Gelley Antal, főhadnagy Vadász József buzitai, alhadnagyok Ónody András restei, Hubay Ágoston... 1857: pontos összeírás Buzita lakosságáról, állatállományáról. 1866: a megye nagyobb gazdászai közt említi özv. Szentimrey Györgyné, Pongrátz Sebestyén Reguly András, Zeldmayer Hugót.

 

1914-18: a világháborúban 34 férfi esett el. 1919: VI. 2-án a megszálló csehszlovák hadsereg 12 ártatlan buzitai lakost gyilkolt meg, az esküvői menetbe kézigránátot dobtak. Az állami anyakönyvbe hamis halálokokat írtak. Az áldozatok:
Bacskai János, rk. 35 éves Gyuricsko János, gk. 39 éves, Kapalló Gyula, rk. 17 éves
Kmeczko Gyula, rk. 28 éves, Kundrát József, gk. 71 éves, Kis Mihály, ref. 71 éves, Lukács István, rk. 43 éves, Puskás Gyuláné Hriczo Borbála, rk. 48 éves Simko János, rk. 32 éves , Sirilo Jánosné Kovács Katalin, rk., Vajányi József, ref. 38 éves, Varga Galajda István, rk. 71 éves. 1941-44: a második világháború 36 hősi halottat követelt. 1944: decemberében a front áthaladásakor 11 lakos halt meg. Az oroszok az első vonalba román egységeket küldtek. Az állami anyakönyveket meghamisították. 

 

Két falum történelmének rövid bemutatását (lásd az előző részt: Bodrogköz, Szentes) azért tartom fontosnak, mert több mint 800, Csehszlovákiának adott település története ugyanilyen. Ezeket a helységeket a magyarság alapította, lakta, fejlesztette. 

 

Kapcsolódó cikkek:

www.rovart.com/hu/bodrogkoz-szentes_3964

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-24-resz_3932

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-23-resz_3899

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-22-resz_3898

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-21-resz_3897

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-20-resz_3896

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-19-resz_3895

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-18-resz_3894

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-17-resz_3893

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-15-resz_3891

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-14-resz_3890

www.rovart.com/hu/nepiras-a-felvideken-13-resz_3786

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-12-resz_3785

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-11-resz_3628

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-10-resz_3611

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-9-resz_3584

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-8-resz_3551

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-7-resz_3537

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-6-resz_3515

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-5-resz_3489

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-4-resz_3470

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-3-resz_3449

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-2-resz_3442

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-1-resz_3407

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :