[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Czakó Gábor előadása a Rovásban

szerző: Kovács Ágnes 2014-04-01

 

Czakó Gábor előadása a Rovásban

 

     Mi a kapcsolat a kalap–kalács–kalapács között? Miért van oly sok Nobel-díjas tudósunk? Miért értjük a többszáz éve elszigetelten élő csángókat? Ehhez hasonló kérdések magyarázatára kaphattak választ az érdeklődők Czakó Gábor író előadását hallgatva a Rovás Akadémián. 

 

     Nyelvünk szerkezete befolyásolja a magyar észjárást. Ezt a sommás végkövetkeztetést vonhatta le magának a hallgató. 

A magyar nyelv szókincsének hihetetlen gazdagságáról már sokan értekeztek. Czakó Gábor is felhívta a figyelmet például arra, hogy a helyváltoztatással kapcsolatos igéből 1300-at sikerült összegyűjtenie. Szerinte a magyar nyelv szókincse gyakorlatilag megszámlálhatatlan. A magyar nyelv szókincsbeli gazdagságát a gyökszóknak (is) köszönheti, azoknak a 3-4 betűs szavaknak, amelyek nem tartalmaznak szóképző elemet. Ilyen gyökszóból 2305 darabot gyűjtött össze Czuczor Gergely bencés szerzetes, nyelvtudós és Fogarasi János nyelvtudós, akik hatalmas munkát végeztek, amikor összeállították a magyar nyelv szótárát. A gyökök révén lehetséges az, hogy a látszatra egymástól teljesen független szavaknak is közük van egymáshoz, mint pl. kalap–kalapács–kalács. 

 

     A nyelvújítás azért volt sikeres, mert a magyar gyökrendszerre építették és azonnal érthetővé váltak az újonnan alkotott szavak. Az is kiderült, hogy a Czuczor-Fogarasi-szótár 150 olyan gyökszót talált, amelyek közösek a szanszkrit nyelvvel. Ám kutatásaikat nem folytatták tovább, mivel a finnugor elméletet erőltették, s azóta a másik irányba történő kutatás nem jöhetet szóba. Ám újdonságnak számít a hír, hogy április 1-ével megalakul a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, amely ezeket a kutatásokat is fölkarolhatja. 

 

     Megtudhattunk olyan megállapításokat is, hogy a magyar szavak 60%-a tartalmaz képiséget. Példának okáért a kertel (mellébeszél), eső (az eső susogó hangja is benne van), csűrdöngölő (a szó jelentése szinte már egy egész történetet elmesél). További érdekességeket is megtudhattunk a nyelvünkről, mint például azt, hogy a magyarban minden európai versforma előállítható, holott számos nyelvben a görög versformákat nem lehet alkalmazni. Nyelvünknek másik sajátossága, hogy nem bomlott egymást nem értő nyelvjárásokra vagy a magyar az egyetlen olyan nyelv, amelynek beszélői minden szót ismernek. Julianus barát 1235-ben a Káma mentén találta meg a magyarokat, akiktől Árpád népe több száz évvel korábban elvált. Julianus nem ütközött megértési nehézségekbe. A többszáz éve elszigetelten élő csángókat is megértjük. De mivel a nyelvújítás nem érintette őket, ezért a románból kölcsönözték a szükséges szavakat. 

Czakó Gábor elmondta azt is, hogy kitűnő barátja, a matematikus–népzenész Juhász Zoltán a népzenét hasonlította össze a magyar nyelvvel. Működésében a hanglejtés, a tánc és a zene egyforma természetűek.

 

     Az sem véletlen, hogy annyi magyar Nobel-díjasunk van, hiszen ahogy Teller Ede vallotta, ha nem Ady nyelvén tanult volna gondolkodni, közepesnél jobb fizika tanár lett volna csupán. „Mi is ugyanazt látjuk mint maguk, csak mást is észreveszünk” – mondta Szentgyörgyi Albert, a másik Nobel-díjas tudósunk.

 

     Az előadás a hallgatókban megerősítette azt a felismerést, hogy a magyar nyelv beható ismerete behozhatatlan előnyt jelenthet akár a nemzetközi tudomány területén is.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :