[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Derenk

szerző: Kovács Ágnes 2017-09-16

 

Derenk

 

Kapcsolata a szomszédos településekkel, 

Jabloncával, Szilicével, Szögligettel

 

Idén 300 éve annak, hogy az Észak-Magyarországon található, goralok által lakott Derenk község létesült. Ám a falu ma már csak romközségként szerepel a térképen, mert a 40-es években kiteleptették. De ezúttal nem politikai okokból, hanem azért, mert a kataszterében Horthy Miklós által létrehozott vadasparkból a falu lakói orvvadászattal egészítették ki az étlapjukat. 

Az évforduló kapcsán a magyar Parlamentben emlékező konferenciát tartottak. Az alábbi tanulmányra azért kértek fel a szervezők, mert a Derenk szomszédságában lévő Jabloncán születtem és korábban muzeológusként már foglalkoztam a témával.  

 

Elöljáróban gyermekkori emlékemről számolnék be, amely végsősoron kötődik Derenkhez. Ez volt az első és sokáig az egyetlen Derenkkel kapcsolatos ismeretem. Amikor édesanyámnak valahol a faluban akadt dolga és én feltétlenül meg akartam tudni, hová megy – ő viszont nem akarta feltétlenül elárulni, – olyankor azt felelte, hogy „hát hová mennék, Derenkre!” Persze, akkor még fogalmam sem volt arról, hogy hol van az a hely. 

 

Jóval később kerültem kapcsolatba a helyszínnel, amikor a Rozsnyói Bányászati Múzeumban néprajzos-dokumentátorként dolgoztam. És mivel a rozsnyói múzeum jó kapcsolatot ápolt a miskolci Herman Ottó Múzeummal, ahol Rémiás Tibor akkor történészként dolgozott, gyakran voltak közös találkozások, és ő hívott meg egyszer a derenki búcsúba. Erről a nem mindennapi eseményről tudósítottam is az Új Szóban /2/, amelynek 2000-től tíz éven át voltam a rozsnyói járásbeli tudósítója. Lenyűgözött ugyanis az a törekvés, amellyel a Derenk emlékét fenntartók életet leheltek a romközségbe – és teszik ezt azóta is. Figyelemre méltó az a fáradozásuk, hogy tulajdonképpen a semmi közepén igazi búcsúi hangulatot teremtenek, kifőzdékkel, árusokkal, muzsikával és természetesen misével. Ez az akadályokat nem ismerő lelkesedés adott erőt aztán nekünk is Jabloncán ahhoz, hogy belekezdjünk a búcsúi kézműves vásárokba és fesztiválokba, amelyeknek az volt a célja, hogy megmentsük a jabloncai katolikus templomot – azt a templomot, amelynek építésében a derenkieknek is részük volt és ahová vasárnapról vasárnapra eljártak misére. A cél sikerült: a templom megújult, (azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a 2006-os, nem túl minőségi felújítást követően, 10 év elteltével sajnos már ismét mutatkoznak a beázás jelei). 

 

Azért tartottam fontosnak megemlíteni a jabloncai katolikus templomot, mert ez fontos kapcsolódási pont Derenk és Jablonca között – de erről majd a későbbiekben. 

 

Derenkkel szomszédos települések

 

Derenk 7 településsel határos. Északról három olyan falu a szomszédja, amely jelenleg Szlovákiához tartozik: Jablonca (Silická Jablonica), Körtvélyes (Hrušov), Szádalmás (Jablonov nad Turňou). Keletről Bódvaszilas, dél felől Szögliget és Szin, nyugati irányból pedig Szilice (Silica) – ez utóbbi is már Szlovákia része.

 

Mivel Derenk egy erdős, hegyvidékkel körülvett völgyben fekszik, kiépített út a faluba nem vezetett és távol esett a főbb közlekedési utaktól is. Más vidékről származó emberek igen ritkán jutottak fel a faluba (legföljebb akik rövid ideig vállaltak ott munkát, mint a pásztorok, kovácsok vagy a 2–3 évenként egymást váltó tanítók, akik mindig magyarok voltak és nem értették a derenkiek nyelvét). Mindez a falunak bizonyos mérvű elszigetelődését eredményezte. 

 

Viszonylagos zárt helyzetén csak az 1877-ben létrehozott bódvaszilasi posta, valamint az 1896-ban megépült bódva völgyi helyi érdekű vasút változtatott, melynek szini állomása alig hét kilométerre feküdt a településtől. Ez az állomás 1938 és 1944 között a jabloncaiak számára is kiemelt fontosságúvá vált, hiszen áruikat itt tudták vonatra tenni, hogy azzal a régió régi és új piacközpontjait elérhessék. /3/

 

Derenktől 5 kilométerre feküdt a legközelebbi település, Szögliget. A derenkiek számára Szögliget volt a kereskedelmi-gazdasági központ. Oda jártak a malomba, a postára, s ott, a helyi boltban végezték a nagyobb bevásárlásokat is. Ugyanakkor Szin volt a közigazgatási központ, itt intézték hivatalos ügyeiket. 

 

A Derenktől északra fekvő települések közül a legközelebbi és leggyakrabban felkeresett település Jablonca volt, hiszen – miután felépült a jabloncai katolikus templom ide jártak rendszeresen misére. A templom felépültéig kéthetente járt fel Jabloncáról a pap Derenkre. Emellett gyakran utaztak Rozsnyóra is. Már a 18. századi források is említik, hogy a derenkiek a régió jelentősebb piacain, így főleg északon Rozsnyón, valamint az ország belsejében, Szikszón és Miskolcon voltak jelen áruikkal. 

 

Itt szeretném megjegyezni, hogy a két közösség, tehát Derenk és Jablonca 300 éves története és kapcsolata több szempontból is egyedülálló. Először is azért, mert a ma fennálló politikai határoktól függetlenül, tényleges fizikális kontaktus már több mint 70 éve nincs közöttük, hiszen Derenk község 1943-as megszüntetésével a közösségi kapcsolatok megszakadtak és egészen az 1900-as évek elejéig nem is éledtek újjá. A rendszerváltás éveitől kezdve azonban a társas érintkezés egészen egyedi, szimbolikus formában született újjá, mégpedig a derenki templombúcsú intézményén keresztül. /4/ Azóta minden évben ez a nap jelenti a tényleges kapcsolatot az egykori szomszédok között – akik közül már talán csak páran élnek. Mégis, az egykori közösség leszármazottai – függetlenül attól, hogy semmilyen kapcsolatuk már nem lehetett Derenkkel, s csak hallomásból, az idősebbek elbeszéléséből szerezhettek tudomást a falu létéről –, a mai napig elmennek a derenki búcsúba. 

 

A másik különleges alaphelyzetet nyelvi és vallási másságuk képezte. Földrajzi zártsága miatt Derenk nyelvi és etnikai szigetnek számított. Ennek köszönhetően közel két évszázados fennállása során mindig mint kisebbség létezett, s ezen a huszadik század politikai határmódosításai sem változtattak. Ezzel szemben Jablonca 1920-ig mint az államalkotó nemzet része, többségben élt, így az ő esetükben a határ megvonása egészen más impulzusokat eredményezett  identitásukban.  Többségből kisebbségbe kerültek, s különösen jellemző volt ez az identitáskrízis közvetlenül a határ mellett maradt magyar közösségekben, így Jablonca esetében is, akiket csak pár száz méter választott el anyanemzetüktől. /5/

 

Trianonig az északi településekkel a derenkieknek főleg gazdasági jellegű kapcsolataik voltak. Gyakran megfordultak ezen falvak vásáraiban, illetve az ottani üzletekben szerezték be a különböző ipari termékeket. Egyes gazdáknak ezeken a vidékeken is voltak erdőterületeik. A határ felállításának pillanatában a derenkiek számára megszűntek ezek az utazási lehetőségek, csupán az erdőtulajdonosoknak volt joguk – gazdasági okokból – a határ átlépésére. Így a derenkiek a magyarországi települések – Bódvaszilas, Tornaszentandrás, Szendrő – vásárait látogatták. /6/

 

A derenkiek 1943-ig, áttelepülésükig nem asszimilálódtak a szomszédos magyar lakossághoz. Ebből az is következik, hogy kapcsolatuk a környező települések lakosságával nem lehetett túl intenzív. Önfenntartásra rendezkedtek be, hiszen a természeti viszonyok erre predesztinálták őket: erdőkkel, hegyekkel övezett és használhatatlan, meredek, sziklás útjaikon szinte megközelíthetetlen volt a településük. A zárt, homogén közösségük és identitásuk megőrzéséhez a falun belüli házasodási szokások és az elzártságuk révén megőrződött, 18. századi, különleges, archaikus nyelvjárásuk is hozzájárult. /7/ 

 

 

/1/ A szerző Jabloncán született, abban a  faluban, amely északi irányból szomszédos Derekkel. Ez a település ma Szlovákiához tartozik, a 203 lakosból 195 magyar anyanyelvű. 

/2/ Új Szó 2004. július 28., Szülőföldünk melléklet, 22. o. 

/3/ Szűts István Gergely: Államhatáron innen és túl. In.: Határlét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, Miskolc, 2008, 75-76. o.

/4/ Uo.:  70. o.

/5/ Szűts István Gergely: Államhatáron innen és túl. In.: Határlét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, Miskolc, 2008,  70. o.

/6/ Szűts István Gergely: Államhatáron innen és túl. In.: Határlét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, Miskolc, 2008,  10. o.

/7/ Rémiás Tibor: A som hazájában a csend uralkodik, avagy amit Derenkről tudni kell. (szórólap)

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :