[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

természet

 

MMA irodalmi

 

Hadifogoly

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Desiré - látástól vakulásig

szerző: Veress Zsuzsa 2010-05-05

 

Desiré - látástól vakulásig

 

Szabad egy versről ennyit beszélni?!

Ugyanis Kosztolányi Hajnali részegségéről volt szó három napig egyfolytában: Szabadkán és Újvidéken, április 23-tól 25-ig.

 

De ez még semmi! Hiszen efféle „túlzás” már hatodszor fordult elő. Az elkövető Fűzfa Balázs (ez nem vicc, tényleg ez a neve), aki a szombathelyi egyetemen tanít, én pedig egyetemista korunk óta ismerem. Nos, összeállított egy listát, hogy szerinte melyik a tizenkét legszebb magyar vers – és évek óta nagyszabású programokat szervez mind a tizenkettőhöz.

Tehát, a Szeptember végén, az Apokrif, a Szondi két apródja, az Esti kérdés és a Levél a hitveshez után így került sor a Hajnali részegségre.
A szabadkai városháza előtt ötszáz diák – nem lángsírba ment, hanem – kórusban szavalta a verset Jordán Tamás vezényletével. Felemelő, de egyben bizarr is volt a dolog, hiszen egy ilyen intim vallomást tömegben harsogni: felér egy szentségtöréssel. Fűzfa Balázs vállalkozása azonban ezúttal is átsétált a szakadék felett, ugyanis a furaságot diadalmasan legyőzte a katarzis.

Kosztolányi szülővárosa elbűvölő. Először jártam ott, és mondhatom, nagy élmény volt. (A „magyar – magyar csúcstalálkozó” kedvéért megjegyzem, hogy Márai szülővárosa ugyanígy elvarázsol, valahányszor ott járok.) A főtéren tombol a szecesszió, és egyebekben is olyan a város, mint mondjuk Nagyvárad, vagy talán Szeged. De jó lett volna Szabadkán maradni! –  de hát szervezési nehézségek miatt át kellett költöznie a Hajnali részegség konferenciának Újvidékre.
Péntek délutántól vasárnap délig negyven előadás hangzott el a versről. Az ember (például az olyan ember, mint én) azt hinné, hogy ez elviselhetetlen. De nem!! Egy percig sem unatkoztam – ha hiszitek, ha nem. Ez persze az előadók kvalitásainak köszönhető. Mit mondjak, szerepeltek a szakma legnagyobbjai. A konferencia abszolút sztárja Szegedy-Maszák Mihály volt, akinek frissen megjelent Kosztolányi-monográfiáját is bemutatták a második nap estéjén. De nem kevésbé nagy név a pécsi Bókay Antalé, vagy a szegedi Odorics Ferencé.
Adott elő az újvidéki egyetem doyenje, Bányai János is, valamint a helybeli és a magyarországi egyetemek neves tanárai. De tartottak előadást fiatal tanársegédek, sőt – a harmadik napon – egyetemisták és gimnáziumi tanárok is.

A Hajnali részegség szinte minden aspektusát érintette ez a sok előadás: Hajnali részegség összevetve Valery Tengerparti temetőjével; összevetve József Attilával; Hamvas Bélával; az egzisztencialista filozófiával; - Hajnali részegség a nyelv, a rímek szempontjából - Hajnali részegség angol, olasz és finn fordításban – egyszóval: Hajnali részegség elölről, hátulról, átlósan, felülről, alulról, és egyéb, elképzelhetetlennek tűnő szempontokból…

Én a harmadik nap vége felé kerültem sorra – mint gimnáziumi tanár. Tekintettel arra, hogy a „nagyok” már meghallgatták egymást, továbbá arra, hogy az előző nap vége az „irodalmárok éjszakája” program keretében némelyek számára talán közelített szépségesen agyonelemzett versünk címéhez… nos, eléggé elcsüggedtem: azt hittem, senki nem fog meghallgatni. (És akkor még be se számítottam, hogy vasárnap nálunk, ugye, sokak még választani is siethettek haza.) Ámde legnagyobb meglepetésemre – és örömömre – mind ott ültek, korrektül, és végighallgatták az egyetemistákat és középiskolai tanárokat is!

Nagy élmény volt az egész.
Talán nem mindenki ismeri Karinthy és Kosztolányi intarzia-játékát. Kosztolányi ezt találta ki barátja nevére: „Önt egy égi KAR INTI, FRIGYE Sikerülni fog”. Viszonzásul ezt találta ki az Így írtok ti szerzője, egy vendég elégedetlen mondataként, a vendéglőben, a pincérnőhöz: „Rossz itt a KOSZT, Ó LÁNY, IDE ZSÖrtölődni jár csak az ember.”
Nos, én a végén ezt a – nyelvi okokból enyhén feministára sikerült – poént kockáztattam meg: „Jó itt a szellemi KOSZT, Ó LÁNYID, EZ, SŐt fiaid érdeme.”

 



(Az első fotón szabadkai gimnazisták harsogják a városháza előtt a verset. A másodikon Jordán Tamás vezénylésre készül. A hatodikon - az utolsó előttin - a városháza homlokzata, egy kicsit messzebbről. A többi: szabadkai utcaképek.)
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: jeah e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-05-12