[kapcsolat]   husken

100

 

sympozium

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Diktatúra?

szerző: Kiss László 2020-04-21

 

Diktatúra?

 

Volt itt Magyarországon az a "Felhatalmazási törvény" mizéria. Ugye emlékszünk még? Amit az Orbán-kormány nagy sürgősen akart megszavaztatni magának a parlamenttel. A koronavírussal kapcsolatos gyors teendők miatt. Mert csak emiatt, a felhatalmazás csak ezen ügyekre vonatkozott volna. Így szólt a kommüniké. Az ellenzék - talán éppen ezért ellenzék; talán éppen ezért ellenzék? - első körben, a különlegesben, leszavazta, így a kormány a szokott, hosszabb eljárásban szerezte meg, támaszkodva parlamenti többségére.

 

Aztán egy alkalommal telefonon beszélgetek huszonöt éves Pesten rekedt (csak így magyarosan Pest, a Budapest túl hosszú, fene ezt a Széchenyit) nagylányommal. Mondja, képzeld apa XY-n, olasz barátom azt írja, hallom, hogy nálatok már diktatúra van. Hát erre felszaladt a szemöldököm. Hogyan? Először. Egy húszegynehány éves majdnem felnőtt nem foglalkozik politikával. Ha már ilyet ír, akkor ott ez eléggé be lett ÍGY harangozva, mondhatni nagy publicitást nyert. Vonom le a nem teljesen tudományos következtetést. Másodszor. Miért kell ezt így, a valóságnak nem megfelelően tálalni? Két válasz jut az eszembe. Magyarországot valakik, valamiért szándékosan le akarják járatni, vagy csak a nagyvonalú, slendriánság megnyilvánulása ez egy kicsi, sehol sem jegyzett országgal szemben.

 

Másik ominózus eset, amikor külügyminiszterünknek egy neves tv társaság neves hírműsorának neves vezetője azt a kérdést szegezte, hogy miért nem működik nálunk a parlament? Ez is csak hányaveti slendriánság? Felkészületlen újságíró? Na jó, de ennyire? Ha nem tiszteli a szakmáját, s a meghívott felet, akkor minek hívja meg? Rosszabb, hogy szerintem a műsor nézőinek nagyobb része a műsorvezetőnek hitt, nem a piti, sosem hallott országocska madárfejű akárkijének... Nem zörög a haraszt...

 

Tény, hogy Magyarországnak, a magyar kormánynak a külföldi, de inkább a "nyugati" vagy/és "demokratikus"-nak nevezett világban nem túl jó a sajtóvisszhangja. Hogy miért? Ezt egyelőre hagyjuk. Van vélemény. Később. Máskor.

 

Rögtön szerencsétlen egyébként az áthallás. "Felhatalmazási törvény". Érdekes, hogy olyan nagy tiltakozást nem hallottam hazai politikai körökből a kifejezés ellen. Talán jobban kellett volna anno figyelniük történelem órán. Hitler, miután megszerezte a hatalmat, állítólag az első kormányülésen azt firtatta, hogyan tudná megszavaztatni a "felhatalmazási törvényt". A kommunistákra leadott szavazatok törlése után - már ez is törvénytelen volt - megszerezte az ehhez szükséges parlamenti többséget, és megszavaztatta. Mit jelentett? Hogy a kormány - itt Hitler - a parlament megkerülésével is hozhatott törvényeket, irányíthatta az országot. Aztán vezérré nyilvánította magát, diktátor lett, s tudjuk, mibe döntötte a világot. A parlamentet jelentéktelen, dekorációs elemmé silányította.

 

Magyarországon, 2020-ban erről lenne szó? És ezt van, aki komolyan veszi?

 

Van egy alapszituáció. A koronavírus-járvány. A ma élő emberek nem álltak még ilyen helyzettel szemben. Legutóbb a spanyolnátha teremtett talán hasonlót. Döbbenet egyébként, hogy akkor, Miskolc város vezetése milyen plakátokat nyomtatott. Pontokba szedve, mit tegyenek, mit ne az emberek. Újra lehetne nyomtatni, mai dátummal, tökéletes lenne. De hát ez az első világégés után volt, száz éve, tapasztalat, forgatókönyv tehát ma nincs. Egyetlen dolgot állíthatunk biztosan csak, hogy cselekedni gyorsan kell. Lehet az Európai Parlamentben, a nemzeti parlamentekben véget és véget nem érő vitákat folytatni agrárkérdésekről, támogatásokról, környezetvédelemről, energetikáról, migrációról, oktatásról stb. És ez nagyon helyes. A viták tüzében (ÓH!) forrjon ki a döntés, hallgattassanak meg az érvek, ellenérvek (mert ugye ez a lényege, nem a pártállás). De ezek a kérdések, melyekhez nehéz szüléseken keresztül jutnak el a válaszok, nem égetően szükségesek, legalábbis nem annyira, mint a helyzet, amiben ma vagyunk. Churchill mondta ugyebár, a demokrácia nem jó dolog, de nem tudok jobbat kitalálni. A parlamentáris demokráciát két dolog jellemzi. Egy: megakadályozza a diktatúra létrejöttét, bár, ritkán előfordult, hogy nem sikerült. De többnyire igen, s ez is a célja. Kettő: lassú, gyors döntésekre nem képes. Ez utóbbiról eszembe jut a "brexit", ez az angol bohózat. Én legalábbis, mint laikus, így éltem meg. Népszavazás, megszavazták. Tehetetlen kormány, lemondások, parlamenti tárgyalások, szerződéssel, vagy anélkül lépjenek-e ki. Őszintén? Egy idő után elvesztettem a szálat, ma sem tudom, kiléptek-e már, vagy még nem. Azt hiszem, kiléptek.

 

Szóval különleges, egyedi - reméljük az is marad - eset. De tényleg nincs forgatókönyv? Ha jól kinyitjuk a fülünket, a rómaiak úgy szűk 2500 év távlatából súgnak valamit. Miután lerázták az etruszk királyok uralmát, a rómaiak köztársaságot teremtettek. Tudjuk, az nem olyan volt, csak az arisztokraták..., ez most nem lényeges. De volt szenátus (parlament), ez irányította a szárnyait bontogató Rómát. Két, a szenátus által évente választott consul vitte a napi ügyeket (kormány). Tehát, a felvilágosodás alkotta terminusokat használva, volt törvényhozó és végrehajtó hatalom. Ez akkortájt volt, mikor Róma poliszból országgá terebélyesedett (italicus háborúk). Még nem volt birodalom, akitől rettegett az egész akkor ismert világ. Még érték kemény csapások, az ellenség időnként Róma ekkor még nem létező falaiig is eljutott. A szenátus hasonlóan működött, mint ma egy parlament. Érvek, ellenérvek, politikai álláspont (igen, 2500 éve is volt, néppárti, optimata). Képzeljük el, ellenség közeledik Rómához. A szenátus arról szavaz, a felállítandó légiót ki szerelje fel, s ki lássa el élelemmel? Mondjuk volt egy optimata, akinek rengeteg gabonája volt, s volt egy néppárti szenátor, akinek szintén. A néppárti megszavazta az optimatát seregszállítónak? És viszont? Szarkasztikus a példa? Nem hiszem.

 

De miért hozakodtam elő a rómaiakkal? Mert ez az egymásra féltékeny, gyűlölködő társaság (politikusok), a szenátus volt olyan bölcs, 2500 éve, hogy belátták, vészhelyzetben az ő intézményük nem jó. Illetve biztos bukás. Ezért hoztak egy törvényt, miszerint vészhelyzetben dictatort választanak. Ismerős a szó, ugye? Innen ered. Mindent egy lapra tettek fel. Úgy tűnik? Igen. De miért is? Mert úgy gondolták, hogy a szokott, biztos rendszer csak a bukást hozhatja különleges helyzetben. Ettől jobb a dictator, vagy bejön, vagy nem. Garancia nincs, de több az esély. A dictator tejhatalmat kapott, meg kellett védenie Rómát, bárhogy, bármi áron. Bármit megtehetett, akár ki is végeztethetett bárkit. Volt viszont egy fék: fél évig tartott a mandátuma. Semmilyen tettéért nem volt felelősségre vonható. (Mindig motoszkált bennem a kérdés, fél év után mi garantálta, hogy lemond? Fene tudja, valószínűleg a közösség.) Nem tudom, hányan kapták meg a dictator státuszt, de nem ez a lényeg. Hanem a törvény. (Caesar más szituációban, másként viselte, de az már nem is a klasszikus köztársaság ideje, ne keverjük a kettőt.)

 

Merész párhuzam napjaink és az ókori rómaiak közötti párhuzam? Nem hiszem. Persze nem kell soha semmit százszázalékosan lemásolni, nem is lehet. De mégis van üzenet értéke, hogy 2500 éve már rájöttek politikusok arra, hogy fölül emelkedjenek bizonyos esetekben kicsinyes érdekeiken, mert fölül kell emelkedni, hiszen a megszokott rendszer nem működik megfelelően. S bár ez teljesen irreális, a köztársaság diktátort választott.

 

Itt Magyarországon erről szó sincs. A "felhatalmazási törvény" csak a vírussal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik, s működik most is a parlament, természetesen. Hogy nincs határidő? Tudjuk, meddig fog tartani a járvány? Mivel a felhatalmazás nem általános, hanem egy konkrét dologra vonatkozik, mihelyst az megszűnik, okafogyottá válik a törvény is.

 

Vagy a másik változat híveinek forgatókönyve valósul meg? Az a kis ember feloszlatja az országgyűlést, lovon (mondjuk fehér) bevonul a várba, királlyá koronázza magát...

Mert olvastam már ilyet a net-en. 

    

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :