[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Drive

szerző: Samuelis László 2011-10-24

 

Drive

 

A Drive-ról egyszerre könnyű is, meg nehéz is írni. Aki megnézi a filmet, megtudja, miért. Semmihez sem hasonlítható, és egy külön fogalomtár kéne ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő szavakat a leírásához. 

A Drive leginkább eredeti mozi. Ez az írás pedig egy közvetett buzdítás kíván lenni arra, hogy megnézzék.

 

A főszereplője Ryan Gosling – a filmbeli neve az egész idő alatt nem derül ki –, aki hármas életet él. Nappal egy kétes kapcsolatokkal rendelkező autószerelő tulajnak az alkalmazottja, és kisebb-nagyobb időközönként kaszkadőr-sofőrként is dolgozik, de az igazán  izgalmas része az életének éjszaka történik, amikor bérbe adja sofőri szolgálatait bűnözőknek. Ezt úgy kell érteni, hogy rablás után Gosling sikerrel segít meglógni a tetteseknek egy feltuningolt, lopott sportkocsiban. Mindezt a legnagyobb nyugalommal és profizmussal hajtja végre – amikor egy közönséges emberben tombol az adrenalin, ő óramű pontossággal, rezzenéstelen arccal játssza ki a rendőröket.

 

Az nagyon jót tesz a filmnek, hogy – némi képzavarral szólva – a súlypont nem a gázpedálon van, hanem egy érzéki világ felfedezésén, ami részben a sofőr perspektívája. Hogy hol vannak még a súlypontok, azt nem könnyű meghatározni, és szándékosan kerülöm az olyan szavakat, mint a „formabontó”, pláne az „audiovizuális orgia” mint kifejezés előtt...

Az egyébként hangsúlyos zenehasználat is eléggé alárendelt ahhoz, hogy művészkedésnek lehessen nevezni, ugyanakkor a film fölényes könnyűséggel birkózik meg a „gyorsan hajtó izmos fiúk pisztollyal” kategóriával. Így mondhatjuk, hogy formailag éppen elég merész ahhoz, hogy tökéletesen kendőzze történetének egyöntetűen a noir-ból táplálkozó vonásait: hogy a félig törvényen kívüli Goslingnak beköszönt az életébe a szerelem Irene (Carey Mulligan) személyében, és ezzel együtt minden, amit egy börtönviselt férj felesége kínál, pl. egy olyan meló, amit egyébként nem vállalna be, és egy kisgyerek, akivel az első perctől összenőnek.

 

Hogy vannak-e a filmben padlóig nyomott gázpedálos jelenetek? Igen, vannak. Meg ütközések is. Ezenfelül a Drive elég erőszakos film, Christina Hendricks pépessé lőtt fejét például még Tarantino is megirigyelhetné. Így a Drive nem egy családi mozi, és elképzelhető, hogy lesznek olyanok is, akiknek nem fog tetszeni. Bár hozzá kell tenni, hogy ezek nélkül az elemek nélkül csak egy hangosan vagánykodó film lenne, amit tesztoszteron kiegészítőként árulhatnának a patikákban. Amit viszont mindezek ellenére kapunk tőle, az leírhatatlan. Egy érzéki költeményt, egy szűkszavú főhőssel. És bár hihetetlenül hangozhat, de a Drive romantikus mozi, a minden nemiséget kerülő jellegével együtt.

Eredeti anyag, aminek a megnézését luxus volna kihagyni. 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :