[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Egy kassai származású történész kukorékolt

szerző: Balassa Zoltán 2018-03-27

 

Egy kassai származású történész kukorékolt

 

Thallóczy Lajos történészt nem sokan tartják számon. Igaz, 1945 után egy ideig nem emlegették. Akik foglalkoznak II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalával, azok ismerik, hiszen Thaly Kálmán munkatársai közé tartozott. Az ötös bizottság tagja volt Forster Gyula jogi és művészeti szakíró, Thaly Fraknói Vilmos, ürményi születésű történész, püspök és a pozsonyi származású Ponori Török Aurél orvos mellett, aki az antropológia első professzora lett Magyarországon. Ők találták meg, azonosították és hozták haza a bujdosók hamvait. A kassai főszékesegyház északi falán a Dudits Andor festette triptichonon ő is szerepel társaival együtt.

 

Fraknóiról még érdemes megjegyeznünk, hogy ő írta A Kassán fennállott nemesi convictus c. munkát (Budapest, 1882).

 

Azt Thallóczyról még kevesebben tartják számon, hogy Kassán született. 164 évvel ezelőtt. Erről viszont maga is tehet. Ha felütöm az Új Idők Lexikonát, akkor ott olvasom, hogy 1854-ben született (i.m. 23—24. kötet, Singer és Wolfner 1943, 5826. old.) A Révai Nagy Lexikonában az szerepel, hogy Budán született 1854. december 8-án (i.m. 18. kötet, Bp., é.n., 224. old.). Ha megtekintjük a kassai születési anyakönyvi bejegyzést, ott viszont a következő szerepel: Benedictus Ludovicus, apja neve Benedictus Strommel. Anyja neve: Margaretha Uhl. Született 1857. december 8-án. Egy napra rá keresztelték.

 

Viszont érdekes, hogy édesanyja halotti értesítésén Thallóczy Benedekné, szül. Van der Well Margit szerepel. És leánytestvére a Thallóczy Szerafin nevet használja.

Tragikus halálakor a család által kiadott gyászjelentésen az szerepel, hogy 58 éves korában hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémia halotti értesítője szerint, viszont 62 évesen távozott.

 

Apja a budai Helytartótanács tisztviselője volt, anyja bajorországi származású, fiatalon Budára került tanítónő. Az apa akkor vette feleségül, amikor Kassára helyezték. Thallóczy, azaz akkor még Strommel, születési évét önkényesen megváltoztatta. Apja halála után egy ösztöndíj elnyerése érdekében öregbítenie kellett magát. Nem voltak skrupulusai. Így három évvel lett idősebb. Ezért szerepelnek egymásnak ellentmondó adatok különböző helyeken.

 

Iskolába Kassán kezdett járni, ahol megismerkedett iskolatársai révén a szlovák nyelvvel. Anyanyelve német volt, de apja magyarul beszélt vele és ő volt segítségére a latin elsajátításánál. Tanulmányait Budán folytatta. Még érettségi előtt ingyen vállalta a Vár belügyminisztériumi iratanyagának rendezését, ami bővítette tudását. Közben 13 évesen elveszítette apját, így cikkeket írt, hogy családján segítsen. Kitűnő magyarsággal írja azokat. Szépirodalommal később is foglalkozott. Deli néven tette azokat részben közzé. Egyetemi tanulmányai után az Országos Levéltárban kapott állást.

 

A Századokat Thaly Kálmán szerkesztette, aki a 16 évvel fiatalabb Strommel példaképe lett. Úgyannyira, hogy a nevét szerette volna fölvenni. Thaly ezért nem lelkesedett. Azt tanácsolta neki, hogy „mint történetíró előzze meg őt egy lóhosszal". Egy „lóhosszal” hosszabb nevet választott. Így lett 1877-ben belőle Thallóczy. Vélhetőleg családtagjai is ekkor vették föl ezt a nevet, így édesanyja halotti értesítésén ezért Thallóczy Benedekné szerepel.

 

A pályája is szépen ívelt fölfelé. 1877-ben levéltári fogalmazó, 1884-ben a bécsi közös pénzügyminisztérium levéltárának igazgatója. A Thereziánumban és a Konzuli Akadémián a magyar történelem tanára. 

 

1904-ben és 1906-ban lelkesen kapcsolódott be Thaly törökországi útjainak szervezésébe, melyek Rákóczi s a bujdosók hamvainak felkutatását vették célba.

Bécsben Thallóczy kegyelmes úr lett, kapcsolatban állt a közös miniszterekkel, de a királlyal is. I. Ferenc József többször is magához kérette, elbeszélgetett vele, tanácsait kikérte. Naplójában ezeket a beszélgetéseket feljegyezte. 

 

Szerteágazó ismeretei, gazdag nyelvtudása miatt Kállay Benjamin, Bosznia-Hercegovina kormányzója munkatársául választotta. Thallóczy a Balkán szakértőjének számított. Az akkori politikai vezéregyéniségekkel ismeretségben állt és a velük folytatott beszélgetésekről feljegyzéseket készített. Állandó kapcsolatot tartott fönn a mindenkori közös külügyminiszterekkel, diplomatákkal, tanítványaival. Az albánoknak különös figyelmet szentelt.

 

Bécsi tanyáján a barátai nála laktak. Reggel korán kelt, kukorékolt, így ébresztette barátait.

Ő adta át Szegfű Gyulának azt a Rákóczi anyagot, amelyből igen rövid idő alatt megírta a Száműzött Rákóczit (1913). Ez a kötet botrányt okozott és Kassán is tiltakozásul elégették az egyik példányt. 

 

1916-ban a megszállt Bosznia polgári kormányzója lett. Látva a déli hadsereg parancsnokságának felfogását, gyakorlatát, elfogult, helytelen működését, kihallgatást kért az uralkodótól. Ennek következtében I. Ferenc József leváltotta a főparancsnokot és helyettesét.

 

A császár-király 1916. november 24-én meghalt. Az ő temetéséről jött túlzsúfolt vonaton Bécsből. Az Ostbahnhofról 19 óra 20 perckor Budapest felé induló 3-as számú túlterhelt gyorsvonat 1916. december 1-jén 0:24-kor Herceghalom állomás végponti fő váltókörzetében frontálisan összeütközött az 1308. számú grazi személyvonattal. Thallóczy közvetlenül a mozdony után csatolt szalonkocsiban utazott. Halálát az okozta, hogy koponyáját összezúzta a vonat fűtőcsöve. Holttestét reggel 7 órakor emelték ki a roncsok alól. 

 

Ez volt a magyar vasút történetének legtöbb halálos áldozattal járó balesete: hetvenkét halott és 180 sebesült. A mentés még napokkal a katasztrófa után is tartott, holttesteket december 3-ig találtak. A temetésről haza igyekvő gyászolók, szabadságos katonák, szerb hadifoglyok és egyszerű parasztok voltak az áldozatok. Ezek egy harmada maradandó károsodást szenvedett. Az áldozatok emlékére hetvenkét gesztenyefát ültettek az állomás mögött.

 

Munkái foglalkoztak I. Apafi Mihály udvarával, Vasvári Pállal, Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitánnyal, a Blagay családdal, Kállay Benjáminnal, a Frangepán családdal. De a balkáni népek történetével, a bosnyákokkal és szerbekkel. Megírta Jajca történetét is. Számos dokumentumot gyűjtött össze és azokat sajtó alá rendezte. Munkáit az utóbbi években lefordították bolgárra is. 

 

A Bécsben működő Thallóczy történetírói jelentőségével foglalkozó tanulmány még várat magára. Pedig a Magyar Történeti Társulat elnöke volt (1913—16).

 

Síremlékét a 20-as évek végén a „Thallóczy Társaság" tagjai emeltették, s a baráti körhöz tartozó neves szobrászművész, Horvay János tervezte s alkotta meg. A szarkofágon két férfi búslakodik. Egy magyar és egy turbános bosnyák.

 

Horvayval kapcsolatosan érdemes megemlítenünk, hogy Szamovolszky Ödönnel ő volt a kassai Honvédemlékmű (1906) alkotója, melyet 1919-ben leromboltak.

 

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :