[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

természet

 

MMA irodalmi

 

Hadifogoly

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Egy költemény

szerkesztette: Giotto, 2006-03-09

Tandori Dezsõ"A tréfa ott van, hogy én ezt komolyan gondolom" - írta egyik kötetének ajánlásában. Életmûve, ez a non-stop performance, abból csinál nagy költészetet, amibõl nem lehet. Aligha van az elmúlt harminc év magyar irodalmának nagyobb hatású alakja, mint Tandori Dezsõ


alkony a határon

Kovács Ágnes

... most van a nap lemenõben

napnyugta

Kovács Ági

naplemente a magyar-magyar határon

6-ár

Kovács Ágnes felvételei

Russell Square, Tavistock Place

Tandori Dezsõ:

In memoriam Virginia Woolf

És társai. Nem „a falka”, mely csaholhat
- „barátok, írótársak, kritikusok” -, nem érheti utol,
írta, legálabb – írta – szabad vagyok. Nem.
De társai, mindazonáltal.
1986 õszén majdnem ott laktam négy hétig a Bloomsbury-negyedben,
az õ körük holt kõ por-elevene közt.
Kofferokkal, táskákkal megrakodva, a legolcsóbb szállodák egyikében,
közel a Museumhoz és az impresszionisták
Gyûjteményéhez. Az utolsó öt perc döntött, az úgynevezett szív.
A szárnyak; maradjak a földön.

Fekszem
a földön, itt a szobában, köles és por és száraz
füvek és tollak közt, és ez lesz az üres öl, és
egyedül leszek, mire megjön Õ, de nem megyek elébe.
Köveket nem kabátzsebembe teszek, és nem akarok már
kiúszni a nagy Tengerbe, melynek Hullámai felett
még a világítótoronytól is tartok, az elemektõl,
a földtõl, elég, hogy oda kerülnek a társak, itt,
messze minden elutazástól.

A szoba
üres lesz, Õ pedig, aki Jön, érintés lesz, mint Szpéró
- „fel nem idézheti stb.”, ez u. a. kb., etc. – lába
a csuklómon – „ütõerem”: nyugodj, felháborult szellem,
nyugodj, Öreg Lény, mondom neki. Aki Eljössz Értem. De
addig, hidd el, maradnom kell. Maradok. Ég veled.
Holt úszó, kavicsaim sírjaik elcsitultára hordom; szó: élek.

Russell Square, Tavistock Place

translated by Edwin Morgan

i.m. Virginia Woolf

And associates. Not the baying pack, you know,
‘friends, writers, critics’ – none of them can
catch him up, you see – he wrote – I am free. No.
But still, his associates. Autumn 1986 found me
almost living for four weeks in Bloomsbury,
in the living dust of their dead stone Circle. Laden
with bags and cases, in one of the cheapest hotels,
next to the Museum and the Impressionists.
The last five minutes saw the cut-off point;
it is called the heart. The wings; I should stay earthbound.

I am lying
on the ground, here in the room, it is thick with dust,
millet, dry grasses, feathers, it will be the empty pen, and
I shall be alone when He cometh, but give him no greeting.
I shall not fill my pockets with stones, I reject
swimming out into the Main, I am wary
even of the lighthouse over the Waves, of the elements,
of the earth itself, well, let the associates end up there
or here, far from all farewells.

The room
will be empty, and He who cometh will be a touch, like Spero –
‘I cannot remember, etc.’, this is i.e. circa, etc. – his foot
on my wrist – ‘my artery’ – calm down, unquiet spirit,
calm down, Old One, I tell him. Who Cometh for Me. But
till then, believe me, I must stay. I stay. Farewell.
Dead swimmer, I wear my stones to redeem their gravestones; word; I live.


* az életrajzi adatai itt találhatók



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: xx e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-03-10
Tetszenek a fotók a határon. Hol van ez a vidék? Bergengóciában? Esetleg az Üveghegy Köztársaságban?