[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Egy működő szlovákiai magyar jogi-közigazgatási nyelv és terminológia kialakításának lehetőségei (1. rész)

szerző: Szabómihály Gizella 2016-05-04

 

Egy működő szlovákiai magyar jogi-közigazgatási nyelv és terminológia kialakításának lehetőségei (1. rész)

 

A Rovart folytatja a Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való leközlését, amelyet 2015-ben indítottunk. A 47. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat Kolár Péter bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

 

 

Bevezetés 

 

A kisebbségi nyelv korlátozott mértékű hivatali/hivatalos használatát lehetővé tevő kisebbségi nyelvhasználati törvény már 15 éve hatályos, a hivatali magyarnyelv-használatra irányuló felmérések azonban folyamatosan azt mutatják, hogy ezen a területen lassan vagy alig javul a helyzet: a magyar nyelv a hivatalokban inkább csak szóban, semmint írásban használatos, s elsősorban a települési önkormányzatok törekednek erre, az államigazgatás e tekintetben passzív (l. pl. Mrva–Szilvássy 2011, ill. a kisebbségi kormánybiztosi hivatal jelentései). 

 

A nem kielégítő helyzet egyik oka egyértelműen maga a kisebbségi nyelvhasználati törvény, amelynek még a legutóbbi, 2011-es módosításában is inkább csak lehetőségként, semmint kötelességként fogalmazódik meg a kisebbségi nyelvhasználat, s amely a szlovák melletti afféle segédnyelvvé „degradálja” a magyart, hiszen az ügyfél és a hivatal között kétnyelvű írásbeli kommunikációt ír elő /1/   Továbbá nyilvánvaló, hogy az állam minimális segítséget nyújt a kisebbségi lakosságnak nyelvi jogai érvényesítéséhez, ez a feladat elsősorban a települési önkormányzatokra  és a  kisebbségi, esetünkben magyar civil szervezetekre hárul. 

 

A helyzet javítására tett lépések

 

Nyelvi jogaink érvényesítésének valószínűsíthető nyelvi korlátaira már a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását követően rámutattunk (Lanstyák – Szabómihály 2000), elsősorban is arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az írásbeli hivatalos/hivatali érintkezésben a magyar nyelv évtizedek óta csak korlátozottan volt használatos, s ezért hiányzik az érintett szakterületek terminológiája, a hivatalnokok nem ismerik a magyar(országi) jogi-hivatalos stílust és szakkifejezéseket. Véleményünk szerint ezzel a problémával nem szabad magukra hagyni az érintett hivatalokat és hivatalnokokat, hanem szakmai segítséget kell számukra nyújtani. A magyar nyelvű hivatalos érintkezés elősegítésével és támogatásával kapcsolatban az alábbi feladatokat fogalmaztuk meg: 

1. Egységesíteni kell a terminológiát és létre kell hozni a hiányzó szaknyelveket, továbbá meg kell oldani, hogy a szlovákiai magyar hivatalnokok (valamint a nyelvhasználati jogukkal élni kívánó szlovákiai magyar ügyfelek) használni is tudják őket. Vagyis szójegyzékeket, mintaszövegeket tartalmazó kiadványokat (ún. példatárakat) kell megjelentetni, s ezeket eljuttatni a hivatalokba, valamint más érdeklődőkhöz. A két fő terület, melynek szlovákiai magyar terminológiáját ki kell alakítani, a közigazgatási és a jogi szaknyelv, de számos más szakterület is érintve van (közgazdaság, tűzoltóság, oktatás stb.). (l. még Szabómihály 2005)

 

2. A szakterminológia kialakítása, kodifikálása és elterjesztése, valamint az országos hatókörű dokumentumok (törvények, rendeletek, az állampolgároknak szóló közérdekű tájékoztató szövegek) és típusfeliratok magyar változatának elkészítése egyetlen központban szakemberek közreműködésével kell, hogy történjék. 

 

Az említett írásban fel is vázoltuk egy központi nyelvtervező, tanácsadó és fordító iroda tevékenységét, majd a tervezetet az akkori kisebbségi tanács egyik magyar tagja segítségével eljuttattuk a belügyminisztériumba, ahol az ötletet jónak találták, de pénz hiányában nem tartották megvalósíthatónak. 

 

Mivel az iroda azóta sem valósult meg, e téren csak részmegoldások születtek. A Gramma Egyesület és Nyelvi Iroda megalakulásának (2001) egyik célja éppen az volt, hogy lehetősége szerint ellássa a tervezett központi iroda tevékenységeinek egy részét. A 2000-es évek elején szemináriumsorozatot szerveztünk a települési önkormányzatok számára, valamint elkészítettünk egy CD-t az önkormányzatoknál használatos iratmintákkal (összesen 5 törvény fordítása és 78 kétnyelvű iratminta van a CD-n), ezt a későbbiekben tovább bővítettük. Mivel a projektet részben a Csallóközi Falvak és Városok Társulása finanszírozta, a társulás minden tagja megkapta a CD-t, de más önkormányzatokhoz is eljuttattuk az anyagokat, a szövegek a mai napig rajta vannak a Gramma honlapján. Sajnos, az évek során sok helyütt kicserélődött a hivatali apparátus, és nem nagyon ismerik ezeket a dokumentumokat. 

 

A Gramma egyébként e területen folyamatos ingyenes tanácsadást nyújt az érdeklődőknek, és kérésre szintén ingyen elkészítettünk számos kétnyelvű nyomtatványt. Az anyagot a Pro Civis is megkapta, egyes részeit (pl. a munkabiztonsági feliratok szövegét, a szójegyzéket) fel is használták. 

 

A kormányhivatal felkérésére 2001-ben elkészítettem az akkor járási hivatalokban használt nyomtatványok és iratminták magyar változatát (összesen 62 db), ezeket azonban sajnos sohasem használták. Amíg az MKP a kormánykoalíció tagja volt, a Gramma számos intézmény, hivatali szervezeti egység magyar nevét állapította meg. 

 

E téren kétségkívül a legnagyobb vállalkozás a kormányhivatal megbízásából és finanszírozásával 2011-ben elkészített és több mint 6000 lexikai egységet tartalmazó szlovák–magyar jogi terminológiai szószedet volt, a munka azonban gyakorlatilag félbemaradt, s kérdéses, hogy valaha folytatódik-e.

 

Újabban  a legnagyobb munkát e téren a Pro Civis Polgári Társulás végzi, amely folyamatosan készít és publikál magyar nyelvű fordításokat, pl. jogszabályok, kérelemminták magyar fordítása (l. az www.onkormanyzas.sk honlapot), valamint a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatálya alá tartozó községi és városi hivatalba, települési önkormányzati képviselő-testülethez eljuttatja az Önkormányzati Szemle című szaklapot. 

 

Végül meg kell említeni az egyéb szereplők, elsősorban egyes, főleg városi önkormányzatok ez irányú tevékenységét: sok helyütt magyarra is lefordították a statútumot, valamint számos önkormányzati rendeletet. 

 

Láthatjuk tehát, sok helyen készültek/készülnek a közigazgatásban használatos szlovák szövegekhez magyar fordítások, ezek a kezdeményezések azonban teljesen koordinálatlanok, bizonytalan, milyen szótárakat, forrásokat használnak a fordítók, és milyen elvek mentén fordítanak. A Pro Civis által fordított törvények szakszóhasználata sem egységes (és sok esetben eltér a fent említett és egyeztetett jogi terminológiai szószedettől), a helyi fordítások pedig sem egyiket, sem másikat nem veszik figyelembe. Így például a települési önkormányzatokról szóló törvény (a Pro Civis fordítása) és egyes városi önkormányzatok statútumainak elemzése azt mutatja, hogy a fordítók egy része a szlovák szöveghez alkalmazkodik és tükörfordításokat használ, más részük magyarországi mintákat is felhasznál, így pl. a prednosta (mestského úradu) magyar megfelelője a vizsgált szövegekben elöljáró, jegyző, illetve hivatalvezető, de egyéb terminusok esetében is nagyfokú variabilitás mutatható ki. 

 

Nem egységes a törvények idézésének módja sem, így pl. a szlovák 138/1991 Zb. rövidítésű törvényre egy magyar szövegben az alábbi módon történhet utalás: 138/1991 Tt.; 138/1991 T.t.; Tt. 138/1991; 1991. évi 138. számú törvény, 138/1991. számú törvény. Nagyfokú változatosság mutatható ki az intézménynevek körében is, pl. rendőrkapitányság : rendőrparancsnokság, oktatási minisztérium : iskolaügyi minisztérium stb.

 

A magyar jogi-közigazgatási terminológia írásbeli használatára irányuló saját, a 2000-es évek elején végzett kutatásaim  óta (Szabómihály 2002a, Szabómihály 2002b) e téren javult némileg a helyzet, de amint fentebb rámutattam, a  terminológiai és stílusbeli problémák, bizonytalanságok továbbra is fennállnak.

 

 

/1/ A nyelvhasználati törvény végrehajtását szabályozó 535/2011. számú kormányrendelet értelmében a kisebbségi nyelvű szöveget általában az államnyelvű (szlovák) szöveg alatt vagy után kell elhelyezni, s mivel a szlovák és a magyar mondat szórendi viszonyai eltérőek, a két szöveg soronként párhuzamos elrendezése magyar szempontból nem mindig kifogástalan mondatot eredményez.  

 

 

 /2/ A dél-szlovákiai önkormányzatok nyelvhasználatát felmérő 2010-es vizsgálat (l. Mrva–Szilvássy 2011) arra is rámutatott, hogy az önkormányzatok szempontjából a nyelvhasználati jogok érvényesítése idő és pénz kérdése is, hiszen  a megkérdezett önkormányzatok 90%-a nem költ fordításra; a magyar nyelv használatát továbbá korlátozza az is, hogy sem a hivatalnokok, sem az ügyfelek nem ismerik a magyar jogi és hivatali terminológiát (Mrva–Szilvássy 2011: 56; ill. Cúth 2011: 83).

 

Kapcsolódó cikkek:

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-2-resz_3463

https://www.rovart.com/hu/egy-mkod-szlovakiai-magyar-jogi-kozigazgatasi-nyelv-es-terminologia-kialakitasanak-lehetsegei-1-resz_3462

https://www.rovart.com/hu/anyanyelv-hasznalati-jogok-a-karpat-medenceben-1-resz_3447

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-1-resz_3415

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-2-resz_3416

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-1-resz_3430

https://www.rovart.com/hu/a-nemzethalal-vizioja-2-resz_3431

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :