[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Egy mûvész visszatér

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2005-11-09

midinetteAkár már közhely is lehet, de sajnos igaz, nem ismerjük eléggé szûkebb pátriánk  múltban élt, figyelemreméltó mûvészeit, s amink van még a jelenben, azt is csak kevesen becsülik.


bábjátékos

bigézõk

fázom

focista

menekülõ nimfa

Kiállítás A megbecsülés, az odafigyelés kiemelkedõ példája az a vándorkiállítás, amely A.Tóth Sándor festõmûvész születésének centenáriuma alkalmából lett megszervezve Losoncon és Rimaszombatban.
A 100 évvel ezelõtt az egykori megyeközpontban, Rimaszombatban született A. Tóth Sándor a magyar kubista festészet és a bábmûvészet kiemelkedõ alakja. Munkái Londontól, Párizson keresztül megtalálhatóak szerte Európában, kéznyoma, szellemi hagyatéka, mûvészpedagógusi munkájának nyoma ma is érzékelhetõ és a szakma nagyrabecsülésének örvend. A mûvész 1904-ben született Rimaszombatban, Tóth Béla építõmûvész és Schulek Vilma iparmûvész gyermekeként. Aki ismeri Rimaszombatot, az ma is megtalálhatja szülõházát, egy csodálatos szecessziós stukkókal díszített villát a mostani Kereskedelmi Akadémia és a Tompa Mihály Református Gimnázium között vezetõ utcán. A gimnázium épületének pompás díszítésû homlokzatát egyébként édesanyja tervei alapján készítették el, pontosan száz évvel ezelõtt. A. Tóth Sándort gyerekkora és ifjúkora köti Rimaszombathoz, 1922-ben már Budapesten kezdte meg tanulmányait, olyan mesterek keze alatt, mint Glatz Oszkár, a szintén gömöri származású Rudnay Gyula és a világszerte ismert és elismert mûvészettörténész, Lyka Károly tanítványaként. Megjárta Bécset, majd a Teleki gróféknál betöltött házitanítói fizetésébõl megtakarított pénzbõl Londonba ment, ahol portréfestészetbõl tartotta fent magát. 1929-ben elindult hazafelé, ám útközben megállt Párizsban, hogy meglátogassa unokanõvérét, aki Blattner Géza expresszionista festõmûvész feleségeként élt Párizsban. A rövidnek szánt látogatásból  három év párizsi tartózkodás kerekedett ki. Ezalatt az idõ alatt ismerkedett meg és szeretett bele a bábszínházba, a bábtervezésbe és készítésbe. Bábjainak formái leegyszerûsítettek, a kubizmus, a kor vezetõ mûvészeti irányzatának minden jegyét magukon hordozóak. A Théatre Arc-en-Ciel vagyis a Szivárvány Színház alapító tagjaként olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Eizenstein, Paul Jeanne, André Kertész és Fried Tivadar. 1937-ben a párizsi Világkiállításon elismerést nyertek munkájukkal a színház alapítói. A mostani kiállításon A. Tóth Sándor alkotó korszakának 1925-tõl 1946-ig tartó szakaszából kap keresztmetszetet a nézõ. Aki eddig nem szerette, vagy nem ismerte a kubizmust, az most valószínûleg másképpen fogja figyelni a stílust. A. Tóth Sándor humoros, élettel teli, élénk színvarázslást hozó, máig lenyûgözõen ható munkái garantálják ezt a hatást. A jól felépített kiállítás, amely Szabó Kinga munkája, idõrendi sorrendben vezeti be az érdeklõdõt egy mûvészi alkotómunka folyamatába, a szellem formálódásának minden mozzanatát tükrözve. Olyan képek ezek, amelyeknek társasága bárki számára kellemes érzést okoznak. Kidolgozottságuk, gazdag témaviláguk, formáik, színeik odafigyelést igényelnek de mindemellett lelki és szellemi felüdülést is nyújtanak. Sajnos a mester bábjait csak fotókon lehet megszemlélni, de Verj Elek és Üst Ubul, vagy a katona báb még így fotókon is élõek és meglódítják a nézõ képzeletét. A. Tóth Sándor alkotásainak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria, számos neves gyûjtemény és Pápa városa õrzi. Losoncra és Rimaszombatba a Magyar Köztársaság Kultúrális Intézetének jóvoltából és az Illyés Közalapítvány segítségével kerültek el. Hogy látva láthassuk,voltak és vannak e tájnak messzeföldön híres, ugyancsak figyelemreméltó mûvészei. Olyanok, mint A. Tóth Sándor!


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :