[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Egy tollvonás, egy nép sorsa – a felvidéki magyarok sagája

szerző: Kovács Ágnes 2014-05-20

 

Egy tollvonás, egy nép sorsa – a felvidéki magyarok sagája

 

     Bartók Csaba rendező és Bodnár Ottó operatőr filmje, Egy tollvonás, egy nép sorsa címmel korábban a Duna World csatornán került bemutatásra a felvidéki kitelepítettekről. A dokumentumfilm  az 1946. február 27-én aláírt csehszlovák-magyar lakosságcserének állít emléket. A történet a Kassa-vidéki járásban található Perényben kezdődik, ahonnan a lakosság 75%-át telepítették ki. A film készítői több dél-magyarországi településen kutatták fel a felvidéki kitelepítetteket és  felkeresték azokat a helyszíneket is, ahonnan a hatalom elűzte őket. 

 

     A film után az alkotókkal való beszélgetéssel folytatódott az este.  Bartók Csaba néhány háttérinformációt árult el a film készítése kapcsán. Az anyagi háttér nélkülözése már meg sem lepte a hallgatóságot, hiszen ez a téma nemcsak Szlovákiában szerepel tabuként, hanem úgy tűnik, Magyarország sem tartja elég súlyosnak ahhoz, hogy akárcsak egy film állítson emléket a hányattatott emberi sorsoknak. Azoknak, akik kitelepítettként elvesztették a biztonságot jelentő szülőfalut, a közösséget, betelepítettként kaptak ugyan jóval kevesebb földet, de ott már nem tudtak, mert nem engedték, hogy beilleszkedjenek a közösségbe, s folyton „nem közülünk valók, hanem emezek közül“ megkülönböztetésben volt részük. A filmben megszólalók közül többen már nincsenek az élők sorában, hiszen a film 2006–2013 között készült. 

 

     A filmben megkérdezték a szakértőket, a történészeket, mint Szarka Lászlót, Vadkerty Katalint, de visszaemlékezik Skultéty Csaba is, az akkori Pozsonyi Magyar Külképviselet tagjaként az utolsó élő hivatalnok azok közül, akik az áttelepítést „lepapírozták“, lebonyolították. 

 

     Talán még megrendítőbb volt hallani azt a háttérinformációt, amely az egyik megszólaló idősebb hölgy élettörténete volt: akit szülei feleségül adtak ahhoz a jóval idősebb sváb emberhez, akinek a házába kénytelenek voltak betelepülni. Hogy így némi jogot nyerjenek ahhoz a házhoz és birtokhoz. Vagy az a történet, amikor a hadifogságból hazatérő német már idegeneket talált az otthonában, s a felvidékről abba betelepült magyarok befogadták őt és együtt éltek vele. Ennek szöges ellentéte a Magyarországra gyerekkorukban kitelepítetteknek későbbi, már idősebb korukban tett látogatása alkalmával tapasztalt ellenszenv, amikor a valamikori otthonuknak az udvarára sem – jó esetben csak az udvarra engedték be őket a betelepült szlovákok...

 

     Valahány filmben szereplő sors egy-egy „Felvidéki saga“. Az ezen a címen megjelent könyv egy csallóközi család több generációjának sorsát követi figyelemmel a történelem során, s nem hiányozhat belőle a kitelepítés sem. Szomolai Tibor egykötetes szerző műve arra a kérdésre próbál választ adni, hogy nehéz-e a Felvidéken magyarnak lenni? Ám erre nem adható egyszavas válasz. De talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató regényből, amelyet a szerző személyesen mutatott be a Rovás Akadémián, közelebb juthatunk a válaszhoz.

 

     „A Felvidéki saga családregény, de több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az ő utódainak sorsa által a felvidéki magyarság hányattatásait mutatja be. Angyal Mária története az ezeréves magyar királyság végnapjaiban, a XX. század elején kezdődik. Átéli és megszenvedi az I. világháborút, Trianont, a II. világháború borzalmait és a csehországi deportálást. A kommunizmus éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat, Csehszlovákia szétválását és Szlovákiának az Európai Unióba való belépését már az utódai élik meg“ – áll a könyv hátlapján. 

 

     Ennél az alkotásnál sem meglepő, hogy kiadási gondokkal küzdött, mert még a hazai magyar politikai párt képviselői sem tartották támogatásra érdemesnek. De a szerzőt kemény fából faragták, mint Angyal Máriát és leszármazottait, és saját pénzéből adta ki az egyébként nagyon szép és szalaggal fűzött gerince miatt különleges kiállítású könyvet. 

 

     Reményeink szerint júniusban folytatódik a felvidéki kitelepítések témájával foglalkozó programunk: terveink között szintén filmek és könyvek bemutatása szerepel.

   


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :