[kapcsolat]   husken

Sándy

 

Borvacsora

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Egy tündér 60 éves

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2006-05-20

Magda anyóegy tündér, aki itt él közöttünk, aki csodálatos lényén kívül csodálatos írásokkal is megajándékozott minket. Az Õ polgári neve Kovács Magda.  Üzenem neki, hogy szeretem! De ami alább következik, az nem köszöntõ lesz, hanem a Topolya úr csodálatos átváltozása címû könyvének dicsérete.


Szekeres Éva: Topolya úr, Kvatty és a többiek

Madárkezû

író- olvasó találkozó Rimaszombatban

ugyanakkor ugyanott

A „Topolya úr“: lélekszirmok bölcsességbõl serkenõ száron.

Mesét írni úgy, hogy az az életet példabeszéddé alakítsa és ne túlozzon, ne legyen gyermeteg, didaktikus tanmese, vagy pátosz-ráncigálta féligazság, csak kevesen tudnak. Andersen, Exupéry, Lázár Ervin....és Kovács Magda, egy ember, aki itt él köztünk, Gömörben.

A Topolya úr csodálatos átváltozása a Csincsa-patak partján (valamikor tényleg álló, azóta tényleg lebontott), „bogárhátú házban“ megélt „Remek Napokról“ szól. „Az udvar felõli utolsó szobát tengerzöld színûre festettük. Mert hûvösebb volt, mint a többi, s alatta mélyen ott feküdt az udvar...“. Tessék, egy mondatnyi ízelítõ a hangnembõl, amit a szerzõ végig megtartani képes.

A történet pedig? A történet végül is egészen egyszerû és megrázó!
Egy nõ kicsi gyereket nevel. Vasal, fõz, barátnõit kávéztatja, „tejszínû fényben“ ringat és ringatózik a „világmindenségben“ és mesél. A „mészillatú“ szobában megnyílik a lelke. Meglátja a hol a fal felõl, hol az almáriumból érkezõ cikkanó hangok gazdáit, akik - tévedés ne essék - nem egerek; õk Kék Hangon Kaparászó és Zöld Hangon Kaparászó, a Kaparászók Nemzetségébe tartozó manók. Az ihletettség csodás állapotában életének szereplõi  is meselényekké lesznek. Színre lép Kvatty. A folyton zsörtölõdõ, a nehezen elviselhetõ csóka, az ember, akirõl csak a nehéz pillanatokban derül ki, milyen mélyen érez. Késõbb Topolya úr, a király, az almafáival beszélgetõ beteg öregember. Az õ átváltozása a  halála. Olyan egyértelmû. Olyan szomorúan szép. Szépen szomorú: „Sorra eléje léptünk és megsimogattuk a törzsét. Így búcsúztunk tõle. Topolya úrtól, a titokzatos tündérkert királyától. Az embertõl, aki fává változott. Amikor elindult hátra sem nézve, a nyomába szegõdtünk...“
Szipirty Mami, a fõbérlõ, maga a ráció. Habarcsos vödrébõl csapkodja a malterfoltokat a csodákra. Az önéletrajzi ihletésû mese beavat a szerzõ világszemléletébe, és világhoz való viszonyába. Nem tudom, kinek az alteregója Kvatty, a csóka, de biztos vagyok benne, hogy Kovács Magda egy életszakaszában tényleg ott ült mindig a konyhájában, mindenbe belebeszélt, és szeretve volt. Topolya úrhoz fûzõdõ kapcsolata egészen más minõségû. A zárkózott, bölcs öregember néhány rövid látogatása stigma. A szûkszavú király a múltat, Gömör lelkét adja örökül. Tornalja, és a hely szellemének, „múltjának“ megörökítése nagyon fontos része a könyvnek. Az elporladt világ tudása átszövi a történetet.Transzcendens idill teremtõdik. A lélek teljes nyitottságának állapotában koncentrálódik a jóság és a szépség, ami aztán magához vonzza a gonoszt. A legendabeli sárkány, aki elérhetetlen szerelme után vízbevetette magát, él. „Megjegyzett magának“- írja a szerzõ. „Fölötted nincs hatalma, átjáró vagy ne feledd“- válaszolnak neki a manók. A jó és a rossz küzdelmébõl egyértelmûen gyõztesen nem kerül ki senki. A rossz a földi idõszámításnak ezen a részén túlerõben van, az õ akaratuk jut érvényre, de sem Kék Hangon kaparászó, sem Zöld Hangon Kaparászó, se a kicsi szilvafa nem esik áldozatul. Bizonyos értelemben érinthetetlenek. Igen, Topolya úr gyümölcsfáit kivágják, és tanulandó méltósággal „elmegy“ velük a kérges kis öregember is, lebontják a bogárhátú házat, de a meselények még a pusztítás elõtt eltûnnek abba a láthatatlan világba, ahol másképpen mérik az idõt.

A mese cselekményének vége és az utóhang között sok-sok évnyi, mindennapi gondokkal való varázstalan küzdelem feszül megíratlanul, ez a csönd a dráma! A XX. század emberének posztmodern kínja. A racionalitás mérlegére helyezett veszteségnek nincs súlya. Végül is, nem történik semmi tragikus. Egy ember meghal, egy család elköltözik, a csoda véget ér. Bezárul egy lélek. Az utóhang viszont a történet újraindítása. A tündérlábakon tipegõ unoka újra megnyitja az idõ mélyének kapuit.

Én ezt a könyvet a gyerekeimnek olvastam föl. Egy négy évesnek, és egy nyolc évesnek. Mást jelent mindhármunknak. A négyévesnek például Szipirty Mami ténykedése olyannyira bántotta az igazságérzetét, hogy még a róla készült illusztrációt is meg akarta semmisíteni. A nyolcévesnek szinte materializálódtak a manók, a csóka meg a király, érzelmi szálakkal hurkolta õket magához, sokáig játszotta azt, hogy velük beszélget. Én meg végigbõgtem a hétvégét, merthogy a történet az én történetem is. De nem csak az enyém. Mindannyiunké. Gyõzõdjenek meg róla! És gyõzõdjenek meg arról is, hogy nem vagyok elfogult a szerzõvel.

Kovács Magda: Topolya úr csodálatos átváltozása címû mesekönyve 2004-ben, a Méry Ratio Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: rebeka e-mail: kokenyrebeka@aZET.SK dátum: 2011-12-19
   nagyon joa a kiskigyo mese orulok hogy irhattam maganak   
név: rebeka e-mail: kokenyrebeka@azet.sk dátum: 2011-12-19
   nagyon jo a kiskigyo mese orulok hogy irhatam maganak   
név: lettike e-mail: sereslettike@centrum.sk dátum: 2011-12-19
szeretem a maga verset mert nagyon szep meseket ir es jo olvasgatni oket koszonjuk seresva letticia   
név: tandem e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-05-25
Ez a könyv tényleg nagyszerû. Tõled kaptam rá gusztust viszont, e nem kevésbé nagyszerû elemzésbõl. Köszi