[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

EGYHÁZ ÉS KINYILATKOZTATÁS II.

szerkesztette: krónikás, 2007-01-16

Salvador DalíAz isteni kinyilatkoztatásról elmélkedhetünk ismét. Zsóka János elõzõ jegyzetében Avery Dulles elméletével foglalkozik, aki nem a fogalom teljes körû vizsgálatát taglalta, hanem 5 modellben vázolta fel a kinyilatkoztatás fajtáit. Az alapmodellt az elsõ részben elemeztük.


Georgia O'keeffe

Georgia O'keeffe

Georgia O'keeffe

Vassily Kandinsky

Salvador Dalí

salvador Dalí




AVERY DULLES: AZ EGYHÁZ MODELLJEI CÍMÛ MÛVE XI. FEJEZETÉNEK REFERÁTUMA


II. RÉSZ


A 2. modell:
Az egyházat nem annyira a kinyilatkoztatás közvetítõjének vagy átadójának tekinti, hanem inkább azok gyülekezetének, akik a kinyilatkoztatásban részesültek. Kegyelme által Isten közvetlenül mûködik minden hívõ lelkében. Ahogy az emberek felismerik egymásan, hogy ugyanazt a kegyelmet kapják, összegyûlnek, hogy megalkossák az egyházat. A keresztény közösség különösképpen a megváltás misztériumának azt a megtestesülését, kinyilatkoztatását ünnepli, amely Jézus Krisztusban történt meg.

A kinyilatkoztatásnak ez a második modellje nagyon vonzó olyan idõben, amikor sokakat nyomasztanak a modern élet intézményi struktúrái, s közvetlen személyes kapcsolatra szomjaznak a transzcendenssel.
Azokat szólítja meg, akik olyan emberi közösségre vágynak, amelyben a szeretet és a bizalom is helyet kap. Veszélyei, hogy kis kommunák kialakítására ösztönöz, amelyekben az emberek jól érzik magukat egymás társaságában, ritka és csodálatos élményekben van részük, de az emberi társadalom egészének fejlõdéséhez nem járulnak hozzá felelõsen.
 
3. modell:
A kinyilatkoztatásnak szentségi megközelítése azokból a törekvésekbõl származik, amelyek megpróbálják áthidalni a szakadékot a látható és láthatatlan között. A kinyilatkoztatásnak két szintjét ismerik el: az implicitet és explicitet.

Az elsõ szinten a kinyilatkoztatás szavakkal kifejezhetetlen találkozás, a kegyelem tiszta megtapasztalása. Ez a találkozás azonban valamiféle látható szimbólumon keresztül valósul meg. Az ember úgy eszmél magára, hogy szavakban vagy cselekedetekben, hitvallásban vagy szentségekben megjelenõ szimbólumok révén fejezi ki azt a tudását, amivel rendelkezik.

Karl Rahner szerint Isten önközlése az ember felé két síkban valósul meg: a láthatóban és a láthatatlanban. Belülrõl a kinyilatkoztatás átformálja az emberi tudat horizontjait, az embert „lelkivé” formálva. Külsõleg a kinyilatkoztatás annak a kifejezése vagy kimondása, amit nem tárgyként fogunk fel. A kinyilatkoztatás e nézõpontból tehát lényegénél fogva krisztológiai és egyházi. Krisztológiai, mert Krisztus, mint a megtestesült Ige kifejezi és közvetíti Isten felülmúlhatatlan önajándékozását. Egyházi, mert az egyház tartja életben Krisztus szentségi jelenlétét a világban, s ezért maga is valamiképpen a kinyilatkoztatás folytatásává válik.
 
Krisztus: Isten szimbolikus kinyilatkoztatása - ennek az elgondolásnak biztos alapjai vannak a Szentírásban. A Zsidóknak írt levél úgy beszél róla, mint „ Isten dicsõségének fénye és lényegének képmása.”  A II. Vatikáni Zsinat konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról kijelentette: „ Ezért Õ - akit, ha valaki lát, az Atyát is látja - egész jelenlétével és minden megnyilvánulásával, szavaival és tetteivel, jeleivel és csodáival, fõként pedig halálával és a halálból való dicsõséges föltámadásával, végül az igazság Lelkének elküldésével beteljesítvén tökéletessé teszi a kinyilatkoztatást.”

Ha Krisztus, mint szentség Isten önkinyilatkoztatásának csúcspontja, ebbõl következik, hogy az egyház, amennyiben az Krisztus szentsége, szintén az Isteninek egyfajta konkrét kinyilatkoztatása. A kinyilatkoztatásnak ez a megközelítése hasonlítható az esztétika által elemzett közlésmódokkal. A mûvész saját versének, zenéjének, mûvészi alkotásának elgondolásával, és létrehozásával teljesíti ki egyéni tapasztalatát, a mûben gyönyörködõk pedig felfrissítik és fölerõsítik a tapasztalatukat. A kinyilatkoztatásnak ez a szentségi megközelítése korunkban nagyon népszerû, mert sokan úgy érzik, hogy helytelen az elsõ modell jogászkodó megközelítése, amely a kinyilatkoztatást elõterjesztésnek fogja fel; ugyanakkor azonban nem kívánnak elszállni abba az amorf miszticizmusba, amely a második modellt fenyegeti. Itt a fõ gyengeség, hogy bizonyos esztéticizmusba hajolhat.


Zsóka János



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: kistesó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-20
szép jó reggelt mindenkinek!Bocsi hogy nem irogatok mostanában,de vizsgaidõszakom van még keményen és van mit megtanulni egy-egy vizsgára!jövõ 7en már végzek aztán irány haza egy kicsit pihenni!nem tudok most válaszolni,mert másfele vagyok beállítva per pillanat,de igyekszem majd:-)!tesótok,jancsi
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-18
Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölõ volt kezdettõl fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen õ benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.



45. Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.

46. Ki vádol engem közületek bûnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti

nékem?

47. A ki az Istentõl van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem

vagytok az Istentõl valók.

48. Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te

Samaritánus vagy, és ördög van benned?

49. Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti

gyaláztok engem.

50. Pedig én nem keresem az én dicsõségemet: van a ki keresi és megítéli.

51. Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát

halált soha örökké.

52. Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned.

Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én

beszédemet, nem kóstol halált örökké.

53. Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is

meghaltak: kinek állítod te magadat?

54. Felele Jézus: Ha én dicsõítem magamat, az én dicsõségem semmi: az én Atyám az, a

ki dicsõít engem, a kirõl ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,

55. És nem ismeritek õt: de én ismerem õt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem õt,

hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem õt, és az õ beszédét megtartom.

56. Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.

57. Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendõs nem vagy, és Ábrahámot

láttad?

58. Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielõtt Ábrahám lett, én

vagyok.

59. Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtõzködék, és kiméne

a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.



Jézus így szólt a magukfajtáihoz, akik nem voltak a magafajtái.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-18
Jézus nem az egyházhoz jött, sosem beszél csoportról. Õ értem jött. Meg érted... És érted... Érted?
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-18
Jézus nem az egyházhoz jött, sosem beszél csoportról. Õ értem jött. Meg érted... És érted... Érted?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-17
....és így szólt az úr:Testvéreim mondjátok ki vagyok én?Te vagy létünk alapjának eszkatológiai manifesztációja,a kerigma melyben interperszonális kapcsolataink legvégsõ értelme tárúl fel...mi?????...az a baj hogy a mai lelkészeknek az agyát a II.Vatikáni Zsinattal meg Karl Rahner-félékkel mossák.Pedig nekünk magyaroknak nincs szükségünk a magyarázataikra a mi hitünknek meg erkölcsünknek sokkak mélyebb gyökerei vannak mint a ,,nyugati " ,,kereszténységnek"...a Kárpát medence hanyatlik és ebbõl adódik hogy az egész európai keresztény vallás hanyatlik.Ha ezt sikerül végre felfogni az egyházgóréknak is akkor talán van remény....
név: meginténkisnaiv e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-17
Ha Isten a szeretet, akkor a szeretet megtapasztalása és gyakorlása valósz9nûleg a kegyelem megtapasztalását is jelentik. Vagy ha tévedek, akkor az egész rendszerrel nem tudok tovább mit kezdeni. Annonem volt intézményes egyháaz, csak szereteközösségek. Ma ez azért nem megy, mert mammoniták lettünk. Talán még én is? Pedig de szeretném ezt kikerülni...
név: @ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-17
A Szabad Kreativitás rovatban anno egy jó kis vita alakult ki egy bizonyos Megyesi képei körül. Hasonlítsátok csak össze az itt illusztrációként szereplõ O'keeffe alkotásokkal...
név: kérdezõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-17
Kistesó, nem válaszoltál az elõzõ alkalommal az egyik felvetésemre. Az itt leírtak tetszenek, érdekesnek tartom, de az elõzõ részben taglalt alapmodellt nem tudom elfogadni. Az egyház meghasonult önmagával, maga Jézus pusztítja el és létre fog hozni egy újabb szerzõdést. Én ezt így érzem.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-17
Ez a rész olyan, mintha rólatok, a Rovásról szólna: "...amikor sokakat nyomasztanak a modern élet intézményi struktúrái, s közvetlen személyes kapcsolatra szomjaznak a transzcendenssel.
Azokat szólítja meg, akik olyan emberi közösségre vágynak, amelyben a szeretet és a bizalom is helyet kap". Errõl ír Hamvas is a Vízöntõben. A kiválasztott kevesek jutnak csak be Noé bárkájára. Az özönvíz ugyanis már itt van!