[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

EGYHÁZ ÉS KINYILATKOZTATÁS

szerkesztette: krónikás, 2006-12-30

a Szent Péter bazilika kupolájaAz Egri Hittudományi Fõiskola hallgatója barátunk, Zsóka János. Sok érdekes dolog foglalkoztatja és sok érdekes dologgal kapcsolatban foglalkoztatják tanárai. Ki tudja, mit jelent a kinyilatkoztatás fogalma? Ajánlom minden keresõ ember figyelmébe


a bazilika


3


4


5


Immaculata


7


Szent Pál a Szent Péter bazilika elõtt


Szent Péter sírja

AVERY DULLES: AZ EGYHÁZ MODELLJEI CÍMÛ MÛVE XI. FEJEZETÉNEK REFERÁTUMA


I. RÉSZ


Minden keresztény egyháztan szerint az egyház bensõséges kapcsolatban áll az isteni kinyilatkoztatással. Ha nem lenne kinyilatkoztatás, nem lehetne sem bibliai és keresztény értelemben vett hit, sem bármilyen istentisztelet, sem bármilyen egyház.
A kinyilatkoztatás fogalma napjainkban igen problematikus. Némelyek úgy érzik, hogy a kinyilatkoztatás hagyományos megjelenítései mitikusak, primitív gondolkodási módokra alapozottak, amelyek a modern ember számára már nem elfogadhatóak. Mások szerint a kinyilatkoztatás olyasmi, amit õk nem tapasztalnak. A Biblia és az egyház szerintük beszél ugyan kinyilatkoztatásról, de ezek a beszámolók a kinyilatkoztatásról magukban nem azonosak a kinyilatkoztatással. Harmadsorban pedig néhányan úgy érzik, hogy a kinyilatkoztatás elfogadása egyfajta gettóba börtönzi az embert. Önelégültséghez és mások megvetéséhez vezet, s így megakadályozza a párbeszédet az emberi család többi tagjával. A kinyilatkoztatás elfogadása mintha elválasztana a „kívül levõktõl” – azoktól, akik nem ugyanezt a kinyilatkoztatást fogadják el, vagy éppen semmilyet sem. Mi több, a kinyilatkoztatás pártfogói nemritkán magukba fordulnak, elveszítik érdeklõdésüket a világi tevékenységek iránt. Ezért úgy érzik, hogy a kinyilatkoztatásban való hit elemberteleníti az embert.
A szerzõ nem tartja célszerûnek, hogy a kinyilatkoztatás fogalmának teljes körû vizsgálatába belekezdjen, e helyett 5 modellben vázolja fel a kinyilatkoztatás fajtáit.

Az alap a következõ:
a kinyilatkoztatás egyik aspektusa annak, hogy Isten titokzatos módon közli magát az emberekkel. A kinyilatkoztatást legalkalmasabban több modell felhasználásával közelíthetjük meg. A római katolikus teológiában az ellenreformáció óta a kinyilatkoztatásról alkotott uralkodó nézetet nagyban az Egyház intézményi nézete határozta meg. Az egyházat a kinyilatkoztatás õrének és megtartójának tekintik. Mint ellentmondást nem tûrõ tanító, az egyház iskolamesterhez hasonlítható – leszámítva azt, hogy az egyház a hivatal hatalmával tanít anélkül, hogy érvekkel bizonyítaná mondanivalóját, ahogy a legtöbb tanár teszi az iskolában. Az ebben az idõszakban keletkezett római dokumentumok szerint a kinyilatkoztatás az egyház hivatali tekintélyével elõadott tanok rendszere, amely az apostoloktól származik, akik viszont „magának Krisztusnak a szájából” kapták azt. Ezt a tant teljességében tartalmazzák az „írott könyvek és íratlan hagyományok” , amelyek az apostoli idõkbõl maradtak fenn. Következésképpen az I. Vatikáni Zsinat szavaival szólva: „Az isteni és katolikus hit követelménye, hogy higgyük mindazt, amit Isten írott vagy hagyományozott igéje tartalmaz, és az egyház által akár ünnepélyes határozat, akár az õ rendes és egyetemes Tanítóhivatala útján Istentõl kinyilatkoztatott hitigazság gyanánt elénk lett adva.”
A katolikus hitet a tanítóhivatalba vetett feltétlen bizalomként értelmezték, s az ortodoxia kritériuma az volt hogy az illetõ kész-e elhinni bármit, amit az egyház tanít, csupán azért, mert azt az egyház tanítja.

Azok a teológusok, akik a Titokzatos Test képét népszerûsítették, kidolgozták azt a szemléletet, amely a kinyilatkoztatást Istennel való személyes közösségnek tekintik. Emile Mersch pl. a kinyilatkoztatást az isteni kegyelem megvilágosító hatásával azonosította. Körülbelül ezzel egy idõben a francia domonkos, M. D. Chenu rámutatott, hogy a kinyilatkoztatásnak azt a szemléletét, miszerint az bizonyos tanok elõterjesztése, alá kell rendelni annak, hogy a kinyilatkoztatás személyes közösséget hoz létre Istennel.
A kinyilatkoztatást ez az elmélet gyakorlatilag a kegyelemmel azonosítja, a hitet pedig a kegyelem elfogadásával. Amikor valaki megnyílik az isteni megvilágosodásra, hívõ emberré válik. Ebben az életben a kinyilatkoztatás inkább Isten végsõ látásának megelõlegezése. Önmagáért értékes, mert az emberi és az isteni lélek közti egység egyik aspektusa.
 
Ennek az elméletnek alapján Krisztus lesz a kinyilatkoztatás elsõdleges befogadója. Az, ahogyan Õ fogadja a kinyilatkoztatást forrássá és mintává válik számunkra.





1 Denzinger H. , Hünermann P., Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Örökmécs kiadó, Szekszárd, 2003, 372. o.
2  I. m. 583. o.



fotók: internet





Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: 1 senki a tömegbõl e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16
helyesirásért bocsi :)))) 48as elhunytakéra :)) bocsii :)))
név: 1 senki a tömegbõl e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16
kérdezõ *ezzel a dátummal 09.01.2007 * nekem hozzád lenne kérdésem v. is gondolkodj el ezen léci :) ... Szent István elvette az õsi hitvilágunkat de ugy , h. már semmit se tudunk róla *de ha vkinek mégis lenne róla anyaga lécives szóljon ... adok elérhetõséget :)))* ... és mégis folyton folyvást viszatérünk : Mert az õseink szelleme !! *és verjük az asztalt mint az õrültek :))) *... ienkor konkrétan kikre v. mien szellemekre gondolunk ??? 1848as forradalomban elunytakéra ??? v. a 45ösökre *45ös-ÖKRE :D bocsi de szeretem a szójátékokat * ill. a világháborúban életét vesztett dédapáinkra , nagyapáinkra ??? de õk már keresztények voltak ... mégis õk lennének azok az ÕSI szellemek ???
ennyi :)
név: kérdezõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-09
Azt írod, "reálisan, hittel, az Istenbe vetett feltétlen bizalommal nézni mindenre, ami csak körülvesz bennünket..." Szerintem így nézni a világba, az eleve nem reális. A valós világ ugyanis hihetetlenül buta, ostoba, önzõ, kegyetlen és ésszerû. Reális ugyanis az lenne, hogy a rajtam élõsködõt lerázom, a veszélyeztetõt megtámadom és legyõzöm... És még mindig nem azt írom, hogy az erõsebb jogán a szolgámmá teszem a gyengébbet... Pedig az ész ezt diktálja. Minket a kereszténység gyengévé és siránkozóvá tett egy ködös mese reményében. Hagyjuk, hogy idegenek üljenek le asztalainkhoz, akik majd kirúgnak minket saját házainkból, hagyjuk, hogy elrabolják történelmünket és meggyalázzák õseink emlékét. Az örök élet reményében már nem csoportban gondolkodik az elvakított keresztény - bár az egyház nyájban beszél - hanem individuálisan. Az én megváltásom, az én üdvösségem miatt válok ugyanis megbízhatatlanná. Az én örök életem miatt nem számíthatnak rám az õseim. Mi ez, ha nem ellentmondás?
név: kistesó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-08
homo est capax Dei..vagyis az ember Isten-képes...sok vélemény gyülemlett itt fel,ahol voltak nagyon jó meglátások,és kissé elvakult és egysíkú megközelítések is...tudom azt,hogy nagyon nehéz emberek véleményét megváltoztani,fõleg ha csak érveket hoz egymás után mintha tényleg neki lenne igaza,és mondhatok én akármit,õt az nem fogja meghatni,mert õ máshogy gondolkodik...aszerint,hogy mit lát maga körül...és ebbõl implikálja azt az egész valóságra...ez fáj a legjobban talán,hogy nem vagyunk képesek átlátni a dolgokon,hogy megmaradunk a magunk kis világában,magunkba zárva és mások véleményét megvetve...pedig az ember természeténél fogva nyitott a valóságra, a végtelenre...akkor miért nem képes megtenni az elsõ lépést...2000éve egy csoda történt a világban.a 2.isteni személy inkarnálódott,megtestesült,és itt élt közöttünk...kinyilatkozatta nekünk a Szentháromság belsõ életét,hogy az Atya öröktõl fogva létezett,öröktõl fogva szüli a Fiút és öröktõl fogva tõle származik a Szentlélek...Ebbe a szeretet-kpacsolatba kaptunk meghívást azáltal,hogy mi is megpróbálunk erkölcsösen élni,és elfogadjuk azt,hogy a minket szeretõ Isten ilyen kicsivé lett értünk,hogy akár meg is érinthetjük,de el is lökhetjük magunktól...csak rajtunk áll,hova állunk be,melyik csportba...azok közé,akik hirdetik az ész,az értelem, az ego felsõbbrendûségét a világban tapasztalható természetfeletti ellenében,vagy elkezdünk reálisan,hittel,az Istenbe vetett feltétlen bizalommal nézni mindenre ami csak körülvesz bennünket a teremtett valóságban,amely azért teremtettett,hogy otthont találjunk benne...miért is kell nekünk meghatározni mindent és ítéletet mondani minden felett?...mintha mink lennék a legnagyobb hatalom az univerzumban...erre nem kaptunk engedélyt...avagy ítéljünk csak bátran,de majd akkor minket is megítélnek majd,és annak egy egész örökkévalóság lesz a következménye...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-08
Cölibátusban élnek a buddhista szerzetesek is. A hindu remeték is... Mindenki, aki feláldozza életét az útkeresésnek... A cölibátus és a hormonok túltengése még nem magyarázza a homoszexualitást és a pedofíliát. Az egyháznak meg kellene tisztulnia. El kellene ítélnie azokat, akikkel ez elõfordult. Meg kellene köveznie õket. Ehelyett meghagyja õket tisztségükben, maximum áthelyezi õket valahová, az Úr háta mögé...
A Jancsi által megfogalmazott dolog éppen olyan, mint amilyennek lennie kell a helyes hozzáállásnak. Tiszta és õszinte. Kívánom neki a legjobbakat, erõt, hogy megõrizhesse értékeit.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-08
...az egyház azért haldoklik mert olyanná tettük amilyen.. ha minden gyülekezet minden gyülekezet bottal verné ki a faluból a luxuskocsis aranyláncos csajozós vagy pedofil buzi papot akkor nem volna ez a jelenség...de azt mondjak hogy ez nekik jár...csak nem találom a Bibliában hogy miért is?
név: kistesó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-07
a cölibátus így explicit nincs benne a Szentírásban,az egyházban a X.századtól van bevezetve...a teológia is azért 6-7éves,hogy kellõen felkészítsen a papi életre,hogy egy egész életen keresztül tudjuk szolgálni a Jó Istent felebarátainkban...a protestánsokat se irigyelem(mármint a lelkészeiket),mert bár van feleségük és gyermekeik,de így két irányba is kell figyelniük,mert a családja is ott van + a gyülekezetre is gondjának kell lenni...nem lehet az sem könnyû!Sokan mondják,hogy hogy lehet kibírni feleség,gyerekek nélkül a római kat. papoknak...és a legtöbb ember fel sem bírja fogni,hogy ez lehetséges,és épp ezért mindent kitalálnak(persze vannak félrecsúszások is,ami emberi gyengeségre vall),hogy biztos minden római papnak van szeretõje titotban...az emberi fantázia nagyon színes,és sokan csak az orrukig látnak,mert beszûkült világképük van...azt mondják hogy ez természetellenes,pedig helyesen természetfölötti,amit nem ért meg senki sem...titok ez,ahogy már írtam,és én sem tudom szavakba önteni azt,hogy mi is van a szívemben...a mennyországban majd világosan fogunk látni,addig marad még egy darabig ez a világnak nevezett homályos tükör...amúgy ha az ember a házasság útjára lép,ott sem könnyebb...ott is hûségesnek kell lenni egy életen keresztül...a világon hány és hány tönkrement házasság van,de ez mintha a kulisszák mögött maradna,de ha papok elesésérõl van szó,azt a média egybõl felkapja,és azon lovagol...nem ért meg minket ez a világ,tudod,és a gonosz is ezt táplálja ezt...minden oldalról támad ahogy csak,de azért az Egyház 2000év óta még fennáll,és bár bûnöktõl nem mentes,mert gyarló emberekbõl áll,mégis az hogy isteni alapítású,és hogy a Szentlélek állandóan vezeti,adja a stabilitását a sok nehézség ellenére is:-)!remélem segíthettem...írjál még nyugodtan...lehet hogy most kevesebb idõm lesz majd írni,mert vizsgára készülök kedden,és nem lesz könnyû...de igyekszem majd válaszolni
jancsi kistesó
név: pilota e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-07
orulok, hogy nem vetted sértonek a kérdést. bátorkodom még némit kérdezni a témához: a colibátust elrendeli valahol a szent írás? - mert ha nem, akkor ez inkább valamiféle onsanyargatásnak tunik. nem kételkedem a boldogságodban, viszont sajnálom ebbol fakado gyotrodéseid. a protestans egyhazakban (persze vannak kivételek- a nemrégiben torténo fiatal lelkészek vállóperei) példás családi életet folytatnak a lelkipásztorok és lelkipásztornok.
név: kistesó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-07
Szia,pilóta:-)örülök a kérdésednek,mert ez nagyon sokakat foglalkoztat,bár a legtöbben csak piszkálódni akarnak,és nem az igazság érdekli,sajnos!megosztom az én véleményemet,amit elfogadhatsz is vagy sem...bár én még csak harmadéves vagyok a teológián,és tapasztalatom sincs ezen a téren,de így nagyon boldog vagyok:-)!Szavakkal ezt nehéz kifejeznem,mert titok a hivatás de ajándék is...mérhetetlen nagy ajándék,amit nem mindenki fog fel,ért meg...nekem sem könnyû,de úgy próbálom megélni a mindennapjaimat,mint Istentõl kapott ajándékot!Világ életemben pap akartam lenni,és ez nem rábeszélés útján jött,hanem nagyon mélyrõl...már kisgyermek korom óta ministráltam,és valahol ez volt a kulcsa annak az egy életre elhivatott döntésnek,amelyet immáron nagyon rég meghoztam:-)!A plébániánkról én vagyok a 4. hivatás 15éven belül,és ez nagyon boldoggá tesz!Bár félárva vagyok,ráadásul testvérkéim is már a mennyben vannak,Édesanyám mindig mellettem állt és teljes mértékben elfogadta a döntésemet:-)!Mindig is érdekelt a teológia,a vallás,és Isten is központi helyet foglal el családi életünkben...Az emberekkel való kapcsolatom sokat változott az évek alatt...általános iskolában visszahúzódó voltam,talán azért is mert a közösség nem fogadott be,és ezért nagyon rosszul éreztem magam szinte minden nap...nem volt könnyû kibírni,de mindig istenre támaszkodtam a nehézségek idején!A gimnáziumban 180fokban megváltozott minden körülöttem...életem legszebb 4évét töltöttem itt,ahol egy életre szólü barátságok születtek...minden nap visszaemlékszem azokra az évekre!a lányokkal való viszonyom itt kezdett alakulni...32es osztály voltunk,9en voltunk fiúk...nem mondom hogy nem fordult meg a fejemben egyszer sem,hogy talán én is kezdeményezhetnék,és "kipróbálhatnám" azt,mirõl is mondok le,de valahol éreztem,hogy nem ez adja meg a teljes boldoságomat..nehéz ezt megérteni,tudom,de a hivatás már akkor is nagyon erõs volt a szívemben,és ez boldoggá tett...a lányokban megpróbáltam a jövõ édesanyáit látni,és nem tárgyat látni bennük(csúnyán fogalmazva),akiket egy ideig "élvezek",aztán másfele irányíto lépteimet...emberbõl vagyok én is,és bennem is megvan az érdeklõdés õirántuk,de ez csak egy bizonyos határig terjed...nem mindig könnyû nekem sem kordában tartani az érzéseimet,de ha az ember elhivatottságot érez,és tudja azt,hogy amit éppen tesz,az õt boldoggá teszi,akkor önkéntelenülsem fog másfele kacsingatni...én örülök annak hogy itt lehetek,hogy készülhetek arra az élethivatásra,amire a Jó Isten kiválasztott,és ez megnyugvást jelent számomra:-)!A cölibátus az apostolok korában igaz hogy nem volt,de Jézus is azt mondta,hogy aki az eke szarvára tette a kezét és hátratekint,az nem érdemes az Isten országára!És hiszem azt,hogy jézus ezt százszorosan vissza fogja adni,más formában:-)!remélem segíthettem,és ha volna még kérdésed,szívesen válaszolok...jancsi kistestvér
név: pilota e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-06
véleményedre vagyok kíváncsi, Kistestvér (Big Brother) a colibátussal kapcsolatban. Nem nagyon látom értelmét- persze nekem konnyu, nem vagyok katolikus. Tudtommal szent Pál javasolta a lelkipásztorok notlen életét, aki egyébként is elég pejoratív véleménnyel volt a gyengébb nemrol. Halotam olyan véleményt is, miszerint az egyház nem akarja orokoltetni a vagyonát...- mindenesetre van benne logika. úgy látom, s kíváncsi vagyok, osztod- e, hogy a colibátus a katolikus teológiai egyetemektol jelentos menyiségu rátermett diákot rettent el. Nem nagy onmegtartóztatást igényel viszont olyanoktól, akik nem szeretik a noket...
név: kistestvér e-mail: zsokaj85@c2.hu dátum: 2007-01-06
kedves Kérdezõ!Köszönöm,hogy megosztottad a véleményedet...amit leírtál,és ahogy látod,az sajnos mind igaz,és bár még én csak az elsõ lépéseimet teszem a hivatásom alakulásában,nekem is nehéz megérteni,hogy bizony van ilyen:-(!A világ nem egyszerû,nem úgy múködik mint ahogy azt mi szeretnénk!Sok tényezõ befolyásolja világnézetünket és világképünket is!Az Egyház mechanizmusát is nehéz felfognunk,amikor homoszexuális papokról és egyéb undorító és elég megdõbbentõ tényekrõl hallunk a sajtóban hallva!Sajnos,ez mindig így van,vagyis a világ mindig az ilyen botrányokat kedveli,ezeken rágcsálódik és így szinte már a vízcsapból is ez folyik!Az Úr Jézus is szerintem fûjóan nézi ezen eseményeket,amelyek itt játszódnak le a szemünk elõtt!valahol elveszett az evangéliumi szegénység gondolata,helyébe a fogyasztói társadalom és élvezetek tengere lépett,és ez nem kíméli sajnos az Egyházi hierarchia képviselõit sem...bár ez sok helyen így van,de azért nem jellemzõ az egész Egyházra...akik alól kicsúszott a talaj,azokat tényleg csak sajnálni tudom,mert valahol ez annak a jele,hogy a hivatásuk nem elég erõs,és ezért máshol próbálnak keresni megnyugvást...elfelejtik azt az érzést,hogy miként is indult ez a sok szépséggel de nehézséggel is tarkított út a papságban!nem találják örömüket a szolgálatban,és ezért a viláûg felé fordulva önmagukba forduló emberekké válnak!A közösség lenne talán a legfontosabb közege annak,hogy nincsenek egyedül,hogy van értelme annak a tevékenységnek,amit Isten Országának megerõsítéséért tesznek,de ha ez nincs,szintén elmagányosodott és reményvesztett embereket kapunk!Látom a problémát én is,és ezért minden erõmmel azon vagyok,hogy segítsek az ilyen embereknek!A fiatalokat szeretném megszólítani,azokat,akik a jövõ várományosai,hogy felhívjam az olyan emberi értékekre a figyalmüket,mint szeretet,hûség,jóság,kitartás,áldozatkészség,hogy célt találjanak ebben a bonyolult világban!Bár tudom,hogy kielégítõ választ nem adtam kérdésedre,remélem,hogy tudtam segíteni...írjál bármikor,amikor csak tudsz,és egyéb elfoglaltságaim mellett igyekszek majd idõt szakítani,hogy válaszoljak is...
név: kérdezõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-05
Érdekelne, mit szólsz a kinyilatkoztatás bitorlóinak magatartás-zavaraihoz? Az isteni kegyelemmel kereskedik a katolikus egyház, miközben fõpásztorai és papjainak többsége felsõbbrendûnek, ínyencnek, finomnak képzeli magát, de hatalomsóvár és korrupt, nacionalista, uszító, szószátyár és hazug szélhámos... homoszexuális, kéjenc, ényeskedõ és pöffeszkedõ... Felfújt hólyag. Sorolhatnám, de nem sorolom. Nem szamárháton, hanem luxusautókon jár, méregdrága italokat kortyolgat titokban és dagadtra zabálja magát. Lehet, hogy nem mindenki ilyen, de a rossz példa miatt egyre kevesebben járnak templomba. Vénasszonyok vallásává vált a kereszténység. A szlovák fõpap pedig dicsõíti a Hitlerrel szövetséges Tiso-t és azt állítja, hogy akkor volt Szlovákiában blahobit, vagyis jólét, amikor Tiso volt hatalmon. Az a baj, hogy amelyik papra nem a fentiekben tárgyalt bûnök jellemzõk, azok soviniszták és fasiszták. Vagy olyanok, mintha idegen bolygóról kerültek volna ide. Úgy is néznek ki, mint az ufók. Úgy látom, sõt, biztos vagyok benne, hogy Isten nem általuk nyilatkoztatja ki magát. Érdekelne, hogy te, mint elhivatott, látod-e ezeket vagy elvakult és befelé forduló vagy, aki valamilyen mesevilágban él. Véleményem szerint Isten most egyenként szedegeti össze a világban szétszóródott híveit, hogy egy új nyájat hozzon létre. A katolikus egyház nem képes megójulni. Haldoklik. Fõpásztorai nem mehetnek be az Úr dicsõségébe, õk viszont mások elõl elrejtik a bejáratot. Az az intézmény, amelynek ilyen vezetõi vannak, pusztulásra van ítélve.