[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Eltelt másfél év

szerkesztette: krónikás, 2008-11-17

Pólos Árpád és Petrik SzilárdAzt írta nemrég a mi „Pixelünk“ – egy megjegyzésre válaszolva –, hogy „az igazat megvallva, a Tháliában se történnek nagy események“, meg hogy számára az utolsó jó darab a Tóték volt, „leszámítva azt a felesleges aktuálpolitikai hercehurcát“, ami a bemutatót kísérte...


Elgondolkodtatott nagyon. Hogy hogy is van ez a dolog a Tháliával, a színházzal és az aktuálpolitikával? Mi volt a Tóték kapcsán „a nagy esemény“; és hogy mi van most, illetve hogy mi az, ami nincs most, legalábbis szerintem, a Tháliában. Se.

Ha valaki nem emlékezne rá, vagy nem értesült volna róla akkoriban, tájékoztatásul elmesélem, hogy 2007 márciusában a Kassai Thália Színház Vas Zoltán Iván rendezésében bemutatta Örkény István Tótékját.
Ez az elõadás színháztörténeti esemény volt. A rendkívüli kvalitása miatt és jogán is az lehetett volna, ám ami miatt elhíresült, az az volt, hogy a színház vezetése, „társadalmi nyomásra“, megváltoztattatta a rendezõvel az utolsó színpadi jelenetet, amelyben egyenruhás, kopaszranyírt fickók árpádsávos lobogót lengetnek, s közben egy olyan dal szól, amit 1944 végén állandóan játszott a rádió: „Ha visszajöttök majd...“ (Amikor a II. magyar hadsereg már rég nem létezett, a németek pedig körülzárták Budapestet...)
A rendezõi szándék tiszta és jó olvasható volt. Örkény Tótékja az emberben lappangó és bármelyik történelmi idõben – akár itt és most is – feltámadni képes veszélyes eszmék és gyilkos reflexek groteszk tükre, amelynek – ahogy Juhász Kata interjújában fogalmazott Vas Zoltán Iván – „... csak a kulisszája a második világháború. A  társadalomellenes, emberiségellenes, közösségbomlasztó, önjelölt próféták, ideológusok, führerek kártékonyságáról szól. Ma is tele vagyunk ilyen önjelölt nemzetmentõkkel, akik borzalmas pusztításokat végeznek a lelkekben.“
  A magyar társadalomban már akkor jelen voltak, és azóta is gombamód szaporodnak azok a félkatonai szervezetek, amelyek adott pillanatban bármikor kommandóként vethetõk be, illletve hadseregként kezdhetnek el funkcionálni. Egyelõre még beérik parádézással, nemzeti ünepeken való óbégatással, randalírozással...

Sokféle vád érte akkoriban Vas Zoltán Ivánt. Többek közt olyan, hogy miért hozott be egy kassai színházba egy magyar belügyi problémát, miért olyan hangsúlyos a rendezésében a Cipriáni professzoros jelenet (voltak, akik azt is kétségbevonták, hogy azt Örkény írta és nem õ), vagy hogy hogyan csinálhatott a „Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország“ kezdetû operett dallamára egy holokauszt példázatot. Még azt is megkérdezték egyesek, hogy egyáltalán mi keresnivalója van aktuálpolitikai kérdéseknek egy színházban.

Szóval, nem értették, tehát félreértették. Valószínûleg félre is akarták érteni.
A sok kérdésnek és méltatlankodásnak a vége pedig az lett, hogy a színház igazgatója beavatkozott a rendezõ munkájába, és arra kérte vagy utasította(?) õt, hogy hagyja ki a zárójelenetbõl az árpádsávos zászlót és a Kossuth téri történésekre való közvetlen utalást, merthogy az politikai érzékenységeket sérthet.

„A színháznak – írja Nádas Péter – hatalmában áll, hogy akadémikus és öngörcsökben vergõdõ korszakokat robbantson szét.“
A színházat ugyanõ „a rituális összelelégeztetés mûvészetének“ nevezi, majd így folytatja: „Ha ez az összelélegeztetés soha nem sikerül, akkor talán arról is gondolkodni kell, hogy a társadalom miért nem érzi elég erõsnek és egészségesnek magát ahhoz, hogy látvánnyá tegye, és látvánnyá engedje önmaga nevetségességeit és rémeit. És ha nem engedi, ha nem teszi, akkor rosszak a játékszabályok, akkor az is természetes, hogy a színház inkább süketnek, vaknak és némának tetteti magát – a megmaradásért eljátssza a színházat. Majdnem biztos vagyok vagyok benne, hogy olyan szellemi légkörben, amelyben természetes gesztussá vált minden egészséges és egészségtelen végletet letompítani, lefojtani, ott jó színházat csinálni nem lehet. Verset írni, regényt, vagy képet festeni talán. Az ha jó, eláll. Ha rossz, akkor meg mindegy. De a színpadon nem lehet sekélyes kis lelki kompenzációkkal drámát helyettesíteni. Hétszáz ember alszik el. És a színházat máról holnapra sem lehet eltenni, mert ma kell. És a színház a körülményekkel sem mentheti magát, mert tudjuk, hatalmában van, hogy akadémikus és öngörcsökben vergõdõ korszakokat robbantson szét. Hatalmában van, hogy az ellen lázadjon fel, amivel meg akarják fojtani.“  

Azóta eltelt másfél év. A közélet még botrányosabb, kaotikusabb és még félelmetesebben sötét.
Azóta már nemcsak a Kossuth téren parádéznak félkatonai bandériumok, hanem a szülõvárosomban is. A minap átruccant hozzánk egy kb. negyvenfõs csapat, közülük huszonnyolcan szép jelmezben, egész pontosan Szálasi-féle ill. arra emlékeztetõ katonai egyenruhában, karszalagosan, árpádsávos lobogóval – igaz, egyelõre(!) még fegyvertelenül –, hogy segítsenek nekünk (kinek?!) megünnepelni az elsõ bécsi döntés hetvenedik évfordulóját. (Mit?!)
Persze, nem maguktól jöttek. Mint ahogy az a vámpírlegendákból is tudható, be kell hívni a nos(ter)feratut ahhoz, hogy bejöhessen. És akadt Királyhelmecen ilyen vámpírpotentát. (Érdekes, ilyen mindig mindenütt akad.)
Utóbb azt állították magukról, hogy eszük ágában se volt senkit provokálni, õk csak hagyományt õriznek. (Szép kis hagyomány az, mondhatom, amit õriznek: üldöztetéssel, tömegmészárlással, gázkamrával, végsõsoron egy nemzet megnyomorításával járó csodaszép hagyomány!) Ja! Meg még azt is mondták, hogy õk csupán a jelenlegi magyar kormány ellen kívántak tüntetni a szlovákiai Királyhelmecen.
No comment.

Szóval, nem vádolni akartam én a Tháliát. Pláne nem így, másfél év késéssel.
Viszont figyelmeztetném mindannyiunkat, hogy akkor, azzal a Tótékkal – amit a színház különben tavaly õsszel levett mûsoráról (!) – találkoztunk a mûvészi, emberi tisztánlátással és felelõsségtudattal, láthattuk azt mûködés közben – és méltatlanok voltunk hozzá. Könnyûnek találtattunk.
Persze, elhangozhat ellenérvként, hogy ki tudja, ilyen helyzetben, hogy tulajdonképpen kinek van igaza. Nehéz manapság eligazodni.
Nem, nem az. Amíg az ember különbséget tud tenni Jó és Rossz között – és hát miért ne tudna –, addig nem olyan nehéz. De ha elbizonytalanodik, gondoljon csak a tízparancsolatra.
Az nagyon világos, bár – és ezt is mindnyájan tudhatjuk – igen súlyos beszéd.

Lovasné Leczo Enikõ



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-08
A színház - mint a mûvészet egyik eszköze - az önkifejezés színtere, ahol megfogalmazhatók magvas gondolatok, szavak és képek formájában. A darab írója, a rendezõ és a színész(ek) közössé vált gondolatai adják a mondanivalót, a nézõk meg ... vagy azt értik, vagy mást ... vagy félre ...
Hogy a mondandó aztán megalkuvás eredménye vagy tényleges meggyõzõdés, azt csak a bennfentesek tudják, mi találgatjuk ... legtöbbször!!!
A színész nekünk játszik, ez tuti. Hogy mennyire érzékel bennünket és mennyire érdekli, mit élünk meg: ez szerintem egyénenként más, de ... eljátszani és elmondani az elsõdleges ... és ehhez közönség kell!!! Üres nézõtérnek nem lehet semmit elmondani!!!
A kritikus (elvileg) vájtabb fülû és szemû nézõ. Gyakorlatilag? ....
Amit kívánhatunk mi, nézõk: minél több JÓ MAGYAR színházat, ahol csak igény van rá!!!
név: szerk e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-07
Kedves Babus, küldd a rovas@rovas.sk címre
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-07
Ha írnék, kinek küldhetem és hová?
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-07
Drágáim, nagyszerût alkottatok. Itt most a hozzászólókhoz beszélek. Továbbvittétek a gondolatot, magatokat adtátok hozzá - nemcsak e cikk kapcsán. Jó a véleményeket olvasni, olyan, mintha baráti társaságban lenne az ember, ahol remek dolgokról beszélgetnek...   
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-06
Annak idején, mikor javában próbálták a Tótékat, én is megtapasztaltam, hogy milyen is az, amikor \"farkasszemet\" néz velem a színész. Hátborzongatóan izgalmas élmény volt számomra. Ott, abban a pillanatban jöttem rá, hogy amit addig éreztem a színház és a színjátszás iránt, semmiség ahhoz képest, amit utána éreztem, és természetesen azóta is érzek. Szerelmes lettem, a színház szerelmese!
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-06
Az a jó kifejezés, Babus, amit használtál, ti. h. érzékelik a közönséget. De természetesen nem a közönségre figyelnek koncentráltan. A nézõtéri reakciók befolyásol(hat)ják õket, de az a profizmus velejárója, h. a játékuk minõségén lényegében nem változtat egy álmosabb, lomhább közönség. Egy agresszív, viselkedni nem tudó, persze, sajnos, igen. Az nagyon kiüthet egy kitûnõ színészt is. Durván zavaró körülmények ki tudnak hatni a színészi játékra.
A nézõk arcát viszont nem látják. Akkor se, ha a nézõtéren ülõ úgy érzi, h. direkte a szemébe néznek. Ennek az az oka, h. a színpadi reflektorok miatt a nézõtér számukra tu. egy \"sötét verem\". :)
Amúgy tapasztalatom szerint mindenfélét lehet egy színésztõl kérdezni (szeretnek magukról beszélni), ám a gondolataikba - és ez érthetõ - nagyon nem hagynak belelátni. Valószínûleg azért nem, mert iszonyúan intim, civil aggyal jófomán elképzelhetetlen \"meztelenséggel\" állnak ott elõttünk... Amikor minden jól megy, akkor meztelen lélekkel játszanak.
Látod, ezen most elgondolkodtam, h. nekünk v. értünk játszanak-e? Azt, h. értünk játszanának, azt nem gondolnám. Errõl már tényleg egy színészt kéne megkérdezni. Egy olyan igazit. Lehet hogy válaszolna.
Mondjuk, az én tapasztalatom az, h. az ún. \"végsõ igazságokról\" nem nagyon lehet faggatni egy színészt. Néha elképesztõ, iszonyú intimitású dolgokat mesélnek el, minden görcs meg faxni nélkül, máskor meg azt se lehet tõlük megkérdezni, h. hány óra van, mert azt az legbelsõbb szférájukba való tolakodásnak veszik. Akkor épp.
Az én vallomásos mondatom az róluk, mármint a színészekrõl általában, h. úgy érzem, helyettem élnek, halnak, feszülnek meg stb., amikor játszanak. (\"Én küldtem õket elõre, mint Jancsi és Juliska a boszorkányt, hogy mutassa meg, hogyan kell a tüzes kemencébe bújni...\") Igen, valahogy így.
Egyébként meg Oti, Mecénás és én is arra biztattunk vala, h. írd meg bátran, ami érdekel. A mindenkori szerkesztõ a kritikus.
Addig, természetesen, annak is örülünk, ha beszélgetni jársz ide.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-06
Köszönöm a dícsérö szavakat. Fel is villanyozott rendesen. Elkezdett gyorsabban pörögni az agyam, és ahogy álltam kint a teraszon- cigarettával a kezemben, újra eszembe jutott a színház. Pontosabban az, hogy megkérdezte-e már valaki a színészeket, hogy hogyan látják ök a közönséget. Mármint a színpadról, elöadás közben. Vajon látnak-e bennünket, figyelik-e az arcunkat, reakcióinkat? Ha igen, hogyan hat mindez rájuk? Lelkesíti öket? Esetleg lelombozza, ha a reakció nem éppen olyan, amilyenre számítottak? Mert az biztos, hogy érzékelnek bennünket, hisz nekünk- értünk játszanak. Én szívesen belelátnék a gondolataikba.
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
Kicsit félreírtam dolgokat:
aztót = autót
Tbööieknek = Többieknek ...
A többi talán rendben,
de azért üdv még egyszer!
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
Enikõ, szerintem se bánd, hogy ... Te csak írj, megéri ... olvasni!!!
Babus, én sem ismerlek. Mit írtál, az alapján van Neked szókincsed, hát ne félj ... írni. Ja, aztót összetörni bárhol lehet, de a másik fele érdekelne: hogyan lehet roncsokból színte épen kikelni!
Üdv a Tbööieknek is!
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
Hú, hát nagyon jól esnek a szavaitok! Bevallom, még soha nem gondolkoztam el azon, hogy általam írt észrevételt közöljön le valaki. Ahhoz óriási szókincsre volna szükségem, na meg egy \"saját bejáratú\" kritikusra. Talán egyszer majd megírom, hogyan kell összetörni egy autót olyan úton, ahol messze- távol egyetlen kanyar sincs, és hogyan kell mindezt testi sérülések nélkül megúszni. Addig maradok a nyugalmas kis \"névtelenségemben\", és iszom a szavaitokat. Enikö, külön köszönöm, hogy aggódsz értem, még így ismeretlenül is, a rokonszenv kölcsönös.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
Csak hogy beavassuk a többieket is, Oti! Korábban jeleztem, h. kíváncsi vagyok, h. vajon érdekli-e a mi olvasóközönségünket mindaz, ami ebben a történetben engem érdekelt. Kétségeim voltak. Aztán kiderült, h. igen.
Egyébként elég ambivalens tapasztalatokat hozott számomra ez a beszélgetés. Van köztük, rám nézve, néhány kifejezetten kellemetlen is. Gondolnád? :)
De ez nem baj. Megosztom ezeket is. Ez alatt a beszélgetés alatt jöttem rá, h. milyen ostoba tévképzetek lehetnek az emberben abból kifolyólag, h. ha összemos kategóriákat, szinteket, vagy amiatt is, h. nem lát át idejében egyszerû struktúrákat, nem ismer föl törvényszerûségeket.
Korábban pl. nem gondoltam arra, h. létezik olyan nézõi reflex is, ami mindenféle - elõjelétõl független -, számára propagandagyanús hatáselemtõl beindul. Mivel a nézõ is a teljes személyiségével van jelen, amikor úgymond befogad. Tehát ezek nem az akarattól befolyásolt reflexek.
Ettõl függetlenül, hogyha ezek ilyen égszakadás-földindulásszerû következményekkel járnak, akkor a tulajdonképpeni probléma másutt van, mélyebben.
Hát, mondjuk, ebben nem tévedtem. Láthattuk, h. ott van. De már nem tartom hibávalónak meg reménytelennek az errõl való beszédet.
Köszönet a beszélgetõtársaknak!
Babusnak: Amikor Téged olvaslak nem érzem személytelennek az internetet. (Szabályosan aggódom miattad, így utólag is, amiért fölborultál az autóddal.) És amennyiben ugyanazok az emberek és dolgok kedvesek meg fontosak a számunkra, nagy rokonszenvet is érzek. :)
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
Látod, Enikõ, mennyi hozzászóló akadt a cikked kapcsán. Kérünk még ilyen jellegû cikkeket. Most lemérhetted, hogy adnak a véleményedre. Babus, úgy látom, hogy te sem vagy közömbös szemlélõje az életnek. Szívesen leközöljük az észrevételeidet, legyenek azok kritikák vagy méltatások. Csak közömbös, újságírói stílusban megírt tudósítások ne legyenek...
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
A fenti történetröl én is személyesen a rendezöt kérdeztem. A színészekkel is személyesen beszélgettem el. Jókor voltam a jó helyen. Mert hát ugye minden rosszban van valami jó?! Én azóta már el is felejtettem volna a történteket, ha nem bukkanok rá erre a cikkre. Mert hála istennek az a fajta ember vagyok, aki tovább tud lépni, és el tudja fogadni a dolgokat, mégha nem is érti meg azonnal. Szerencsésnek mondhatom magam, mert olyan személyeket ismerhettem meg, mint Makk Károly, Vujity Tvrtko, Rudolf Schuster, és így tovább. Amióta nem sürün járok Kassára, már csak az internet maradt, pedig szívesen olvasnék többet az újságban. Az internet nekem kicsit személytelen, és rengeteg idömet leköti, amiért haragszok is magamra. De azért szeretem is. Azt hiszem, a közeljövöben autóba ülök, és Kassáig meg sem állok, hogy egy teljes napot a rég nem látott kedveskéimnek szenteljek. Márha autót lehet még varázsolni abból a pléhdarabból, amit a minap borítottam fel. Egy biztos, ezentúl biztos sürün látogatom majd ezt az oldalt.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
Ez aranyos volt, Babus! :) A Tháliában én nézõ vagyok, nem vmi bennfentes. Bár a fenti történetrõl két régi barátság miatt és okán értesültem - közvetlen forrásból. És volt szerencsém a rendezõvel is találkozni, beszélgetni.
Maradt bennem vmi múlhatatlan rossz érzés a történtek miatt, amit a aktuális közéleti baromságok csak felerõsítettek.
Amúgy meg az se közömbös számomra, h. mi történik a Tháliában vagy a Tháliával. És régóta ígérgetem már Otinak is (tiszteletem, Szerkesztõ Úr!), h. írok a Cyranóról és az Equusról is. Ez utóbbival kapcs.-ban nagyon érdekes kérdéseket vetett fel, mármint Oti, váltottunk egy-két e-mailt a tárgyban, és akkor én megígértem, h. gondolkodom majd még róla, és megpróbálom megírni. Aztán elcsábítottak másféle gondolkodni- meg írnivalók. Pedig az jó és fontos, ha egy színházról, pontosabban az ott létrejött elõadásokról beszélnek.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
Szeretek a Tháliáról írni és olvasni. Enikö, légyszi, írj majd még érdekeseket. Olyankor kicsit újra velük vagyok.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
Teljes mértékben egyetértek. Sok kritika éri pl. a kritikusokat is, többek közt Juhász Katit, akiröl érthetetlen módon azt gondolják, hogy objektív kritikát jelentet meg. Hát nem! Mint tudjuk, ö is csak egy ember(méghozzá remek), és mint mindannyiunknak, neki is csak szubjektív véleménye van. Másképp ez nem is lehet.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
Azt gondolom, egyetlen munkahelyen sem kéne olyan helyzetet teremteni, amire az egyetlen adekvát lépés az lehet, h. az ember beadja a felmondását. Mert akkor nagy baj van.
Tudomásom szerint Benkõ Gézát kivéve ma már újra társulati tagok mindazok, akik az akkori botrány kapcsán mentek el a Tháliából.
Meg még azt is gondolom, h. meglehetõsen hazárd módon bánunk a mûvészeinkkel és az emberi értékeinkkel általában. Pl. olyankor is, amikor azt kezdjük el magyarázni, h. nem is olyan jók, és is nem is olyan értékesek...
Az élet viszont tényleg nem állt meg a Tháliában. Az életnek ugyanis az nem szokása, h. bármilyen skandallum nyomán csak úgy megálljon. De egy-egy válsághelyzet, megzuhanás, alábbesés stb. nem múlik el nyomtalanul sehol és senkiben sem.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
Persze, hogy maradtak jó színészek, hála a jó égnek. A Cyranot láttam, és tetszett is, ellentétben Zetyák Gyurkával, aki úgy nyilatkozott róla, hogy "enyhén szólva is silány". Én személyszerint újra megnézném. Szeretem öket. Mikor a jó színészeket említettem, gondoltam itt Benkö Gézára, Dudás Péterre, Petrik Szilárdra(bár ö azóta visszatért), és még sorolhatnám. Vikit, mit embert sosem szerettem, de a színpadon fergeteges. Most már csak mint vendég jár idönként vissza. Pedig (szerény véleményem szerint) ö az a személy, aki tényleg jól alakított, bármilyen szerepröl volt szó. Thales, a te nevedet most olvasom elöször.
név: Thales e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
A Thaliaban mar regen nincs tul sok jo szines. Persze sok jo sohasem volt. Egy par azert van. Ennyinek is orulni kell. Mindenesetre nem a legjobbak mentek el a Tothek kapcsan. A legujabb darabok pl. EQUUS vagy a Cyrano, pedig kifejezetten jol sikerultek. Nem allt meg az elet a Totek utan.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-04
Érdekes volt olvasni. Már majdnem meg is feledkeztem róla, hogy mekkora botrány is volt a színházban. Jópár színész komolyan fontolgatta már, hogy otthagyja hönszeretett színházát, de a végsö elhatározáshoz épp ez a botrány segítette hozzá. Kár értük, sok kiváló színésztöl búcsúzott a Thália. Öszintén szólva, azóta én sem járok olyan sürün, mint addig. Persze idöm sem engedi oly gyakran, mint azelött.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-03
Igen. Nos, hát Babitsék generációja - még a második világháborún innen - nagyon sok mindent hitt meg mondott. Az, hogy olyan feltétlen hittek az Ész, a Ráció erejében alighanem az egyik legszebb és legtragikusabb tévedésük volt.
Viszont kifejezetten vágyom arra "kávéházi beszélgetésre", Zõdi. Csak elõtte még megjegyezném, h. " A holokauszt a huszadik század metafizikai botránya volt." (Pilinszky)
Tekintsük ezt afféle elvi, etikai minimumnak.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-02

"Az ellenség neve: antiintellektualizmus… Az értelmetlen iszonyokba való belenyugvás csak oly korban képzelhetõ, mely elvesztette hitét az Ész, a Ráció erejében, mely gyógyíthatatlanul vaknak és értelmetlennek látja a világot."
                                                Babits Mihály
név: Szászi Zoltán e-mail: szaszi.zoltan@slovanet.sk dátum: 2008-11-30
Kedvetlen Senki!
Vajh mi bántott s ki bántott s ó ugyan mivel? Talána lét fáj, talán az magad sem hallgatod meg magad, tehát senki nem hall téged? Ez bizony szomorú!!! Miként az is, ha máris fatalistaként azt állítod magadról, senki vagy és senki maradsz úgy halsz majd meg, hogy senki nem tudja és senkit sem érdekel. Hát gyorsan keress meg egy jólélekgyógyászt, mert akinek ilyen az életszemlélete, meg a megnyilvánulásaid alapján az értékítélete, az bizony segítségre szorul. A szeresd felebarátodat ige fényében írtam e sorokat, mert ha e zsidó-keresztényi hagyományból kiinduló igét nem tartottamvolna sezm elõtt, bizony elküldtelek volna melegebb égtájakra, hogy ott mesélj marhaságokat. De így vedd felebaráti szeretetem és kezeltesd magad!
név: a senki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-30
no figyeljetek nemondjátok h. csak zsidózok de visszatérek rájuk is ... pld. ha egy kis arab felrobantja felrobantotta magát jóformán a semmiért (egyre megkérlek hogy az arabgyûlöletet hagyjátok ki mert nemgyûlölöm õket csak példaként irtam)... akkor akár a zsidó szomszédod is átverhet úgy hogy rámegy a házad ... mert benne van a vérében ... és nem õ a hibás hanem te hogy hagyod magad ... most magam ellen beszélek, de megintcsak tevagy a buta ... és itt is kb ugyanaz van elhiszed neki hogy tevagy a bûnös ami történt, mindenért ... és õ meg csak szegény kicsi zsidócska akit annyi gyötrelem ért ... és mit csináltak világválságokat, ipariválságokat kiszámitva mikor kaszálnak a legnagyobbat meik pillanatban ... mien jó nem ??? a VSZ megvették lett USS majdnem USA , kaptak adómentességet , aranybányának nézett ki azis volt emberek akikott dolgoztak felvettek kölcsönöket és nemis akármiet, és most mitcsináltak vele ??? nah tessék ??és annyit mondanak a hypotékásoknak mint akármeik kaszinójátékosnak: a bank viszi de annyi külömbséggel h. a házát autóját és ez megintcsak a USS megvásárlóiknak jó mert ingyen hozzájutnak a vagyonukhoz amire kölcsönt adtak ... miért nem adhatták egy szlovák kezébe még a VSZ-t ugyanilyen feltételekkel?? és lehet hogy õt már érdekelné legalább egy kicsit még a saját faja, jobbesetben ... de ha meg nem akkor lehetne kit agyonütni azért amit tett ... és most ?? ... kicsit átváltok ... lehet h. szeretni kellene a Zsidókat ??? Jézus mit mond ?? h. szeressétek egymást ... a Zsidók mit akarnak h. gyûlöljük õket és miért ??? mert így azt érrezhetik hogy kiváltságosak a kiválasztott népnek érezhetik, érzik magukat hmmm.... ... no még Lovas Tibornak annyit szeretnék üzenni hogy biztos vagyok benne hogy ez a végzetem és remélem hogy a nagy senkiként halok majd meg úgy hogy senki nemfogja tudni
név: lovas tibor e-mail: lovas@stonline.sk dátum: 2008-11-29
...a senki-nek
Nomen est Omen
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-29
hát e szösszenet elég érdekes. most akkor mi van? mindenért a zsidók a felelõsek? és hol maradnak Porter kerékpárosai?
magunkba nézés helyett ... mindjárt más a hibás ... és mindig ugyanazok.
Már-már az az érzésem, hogy mindenki tükrébõl is mintha õk néznének vissza ránk!!!!
Tehát: aki magyar, zsidó, aki szlovák, zsidó, aki roma, zsidó, aki ...*, az zsidó* - és van a maroknyi, kitõl félni nem kell, mert õk félnek, s ezért ragadnak saját védelmükben ... bármilyen eszközt.
Mint egy csapnivalóan jó propaganda olyan-e "a senki" szöveg ...
Még szerencse, hogy ... a vér csak virtuálisan csöpög ...
Lehet, hogy gyorsan el kellene zárni az összes gázcsapot? ...
név: a senki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-29
sziasztok kedveskéim ... bizony bizony csúnya ez a hagyomány õrzés ... de a zsidók minden évben követelik a kártéritést a holokausztban elhunyt társukért és azért Németo. nem kevés pénzeket ad nekik és ha már kifizették és mindenki fizet nekik akkor már tartsuk meg ... minket ez érint ??? ... szerintetek ha forditva lett volna h. a zsidó nyirja a többi nemzetet ah. most teszi akkor õk adnak kártéritést ??? deh. is ... akkor meg mirõl beszélünk ??? másik oldal oroszba a második világháború idején az összes zsidót kiirtották ... és behordták a háború végén a német haláltáborba ... és amúgy is miért foglalkozunk a zsidókkal mert szegények igy meg ugy , amikor a mi apáinkat nagyapáinkat elvitték Szibériába a munbkatáborokba ... jah az semmi mi nemkövetelünk kártéritést mert bunösök vagyunk ???? vagyunk egy nagy szart azt ... a ruszki eszem csak pár millió saját-ember életet követel ... de a németek és a szövetségesei a bünösök ... miért nézitek mindig olyan szempontból ah. a médi szarja-hánnya rátok ??? a média csak annyi h. ha sokat mondja elhiszi a hülye nép ... és kié a média ??? miért nem nyitjátok fel a szemetek ??? a orosz jó pár példa: leverte minden forradalmunk kinyirta sok sok honfitársunk kizsákmányolt jah munkája volt mindenkinek csak senki nemcsinált semmit ha akarsz dolgozhacc mostis akármit csak az a baj h. nemakarsz mert mondani könnyu h. nincs meló ... több ezrekt megkinzott beárult elvette sokunk vagyonát ... tönkretett hitet vallást bizalmakat rombolt szét ... miért foglalkozunk másokkal amikor mi magunk rombokban heverünk ??? és ezt kihasználja mindenki más persze a saját javára ugyh. szedjük össze magunkat mert ez igy nemlessz jó ... és ha azt hiszitek hogy kemény amit leirtam akkor követeljetek kártéritést és ésrtödjektek meg és negondolkodjatok mert pont ezt akarja tõletek a felõ tizezer no sziasztok ...
név: geodéta e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-23
Adjátok vissza a hegyeimet!
Nesztek!
(Na de most mit csinálunk te Áron evvel a sok marha nagy hegyvel?!)
név: trala e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-22
Nohát, te Zõdi...
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-22
Wass Albert: Magyar cirkusz


Cirkuszról álmodtam az éjszaka.
Emberek, az álom szörnyû volt!
Még le sem ment a nap egészen
s már följött véresen a hold!
Indulót kürtölt frakkosan a Halál!
Körben a világ valamennyi népe
megtöltötte a páholysorokat
s minden szem az arénát nézte.
Ott gyilkolták egymást a magyarok,
Torz jelmezekben részegen!
Szemükben láz, kezükben kés
s csorgott a vér a késeken...!
Mindenki küzdött ott mindenki ellen
és ezer bohóc röhögött!
A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
- Én arra a vörösre fogadok!
- Enyém a zöldinges legény!
- Szorítsd, te Árpád-címeres!
- A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar.
Aztán a végin egy maradt csak.
Ezer sebébõl folyt a vére.
Bámult fáradtan, eszelõsen
a véráztatta csatatérre.
A nézõk elszámolták a fogadásokat.
Aki vesztes volt, fizetett.
Nehányan már ásítottak is.
Aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte
az elesettek rongyait.
Aztán már csak a hold bámulta
borzadt szemével, vörösen
az új magyar Kaint.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-22
Zavarba hoztatok, de - most miért játszanám meg magam - jólesett a dicséret. :)
Szeretem ennek a helynek a levegõjét, mármint a Rovartét, és azt is szeretem, ha a véleménycserékbõl, v. akár a konfliktusokból kijön valami értelmes v. legalábbis értelmezhetõ az ember(ek) számára.
Amit pedig Mecénás írt, az egy nagyon mély megfigyelés. Mert az igaz ugyan, h. ha egy konkrét idõszakot nézünk, azt látjuk, h. a magyarság egyik fele - már amikor épp nem megy tatárra-törökre, és épp nem kreál ellenséget magának zsidóból, cigányból, szlovákból, románból, mikor mibõl - akkor a magyarság másik felét hajkurássza. Ám ha hosszabb idõket próbálunk áttekinteni, akkor bizony azt kell látnunk, h. a démon ugyanaz, és mindig ugyanott is van: bévül, az emberben. (Kitûnõ szószerkezet "az árpádsávos úttörõ", gratulálok.)
Amúgy meg irtózatos, h. épeszû v. annak vélelmezhetõ emberek egyik diktatúra dögségeit egy másik diktatúra dögségeivel kívánják kompenzálni.
És ezt most már Zõdinek mondom: ha valaki a marxizmus-leninizmus alapítóatyáinak igéivel jönne, és érveinek megtámogatására amolyan Lenin-fiúkra emlékeztetõ különítményeket hozna létre, bizony mondom, szintúgy tiltakoznék, mint most a Gárda és társai miatt.
És félelmetesnek tartom, h. mi, akik a diktatúrák gyermekei voltunk, láthatóan semmibõl se tanultunk.



név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-21
Visszaszoktam a Rovartra - meg kell, hogy valljam, kicsit Enikõ miatt is. Keresem a hozzászólásaidat, kedves Enikõ, jó téged olvasni. Írj többet, adok a véleményedre.   
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-21
Nem akarom a vitá hergelni, csupán egy régi latin közmondást szeretnék itt idézni, mely szerint: A bolond mondja, amit tud, a bölcs tudja amit mond! Ezenkívül meg azt, hogy nem vagyok büszke a mai történésekre. Az a baj, évtizedek óta nincs választási lehetõsége a magyarnak jó és rossz között. Mindig csak a kisebbik rossz lehetõségét tudja összehasonlítani a nagyobbik rosszéval. Szánkban keser a cukor, epe a méz...
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-21
A színházról, egy darab alapján érdekes vizekre evezett a szó.
Akkor nézzük meg aktuálpolitikailag a mûvészet dolgát is: a fiam zenész (is), egy szabadtéri fellépésen több klasszikus között elõadták az espana cagni-t is. Némely hímzett egyenruhás, árpádsávos úttörõ kellemes szórakozásként bekiabálással, éljenzéssel tisztelte meg a tizenéves fiatalokat, akik nem átallanak dübörgõ rockzene helyett klasszikus zenét játszani, és még ráadásul egy köztudottan spanyol cigánydalt is.
Hogy kinek mit jelent az árpádsávos zászló, a maroknyinak titulált egyenruhás szervezet? Akit az ehhez megtévesztésig hasonló egyenruhában feszítõ honfitársai tereltek munkaszolgálat, haláltábor felé, annak egy is sok, nemhogy kb. 1200. És akkor még nem beszéltünk a szimpatizánsokról.
Magyarországon mindig mindenki a gyõztes oldalon állt. Tehát voltunk mi tízmillió partizánok, tízmillió üldözöttek, tízmillió zsidómentõk, stb ... CSAK ... akkor kis hazánkban hogy történhettek meg, amik megtörténtek (pl. nyilaskeresztes hatalom, 56, stb).
A kommunistákról: Kedves Zõdi! Hogy gondolod, kivel kellene kezdeni? Gy.F. kisz-fõfunkci elvtárssal vagy O.V. kisz-fõfunkci elvtárssal?
Engem amit írtál, egy régi beszélgetésemre emlékeztet a helyi pofosz-os bácsival, aki egy aranyos, kedves nagypapa volt egyébként, de ... mint fiatalnak, elmondta kb azt, amit Te írtál. Valahogy úgy hangzott, hogy "mindenkit, aki az elõzõ rendszerben vezetõ beosztású volt, el kellene távolítani a hatalomból". Én erre annyit kérdeztem: "Ha jól tudom, a miniszterelnök úr (A.J. volt akkor) is vezetõ beosztásban volt, akkor õt is?" A válasz sejthetõ ... egy biztos, többet nem beszélgettünk.
Kedves Enikõ! tudásod, érvelésed lenyûgözõ, öröm olvasni józan, megfontolt soraid!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-20
"Harcolni csak azért lehet amit szeretünk,szeretni csak azt lehet,amit tisztelünk,tisztelni pedig azt,amit legalábbis ismerünk."
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-20
Ja, Zõdi, ha már "kávéházi beszélgetést" tervezünk (barátkozunk, viccelõdünk), akkor elmesélnék egy anekdotát az én hová-kerülésem apropójára: "Déry Tibor mesélt egy anekdotát Kassák Lajosról. Beszélgetnek, Déry meg Kassák, és Kassák kifejti, hogy Magyarország számára az egyetlen lehetõség a liberális demokrácia. Vagyis hogy mindenki szabadon virágoztassa a töveit, ideológiailag, politikailag, vallásilag, hitbélileg. Mire Déry: Kassák úr, tegyük fel, hogy gyõz az ön liberális demokráciája. Tegyük fel, hogy ön lesz az államfõ. És egyszer csak a titkosszolgálat jelenti önnek, hogy én, Déry Tibor kommunista szervezkedésbe fogtam, hogy megdöntsem az ön virágozzék-minden-virág polgári demokráciáját, és kommunista diktatúrát állítsak a helyébe. Ön mit tesz? Állítólag Kassák elgondolkozott, majd elvörösödött, és mivel becsületes ember volt, azt felelte: Felákásztátnám, uram. Ja! Mondta Déry. És hümmögött egyet."
  
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-20
A kávéházi beszélgetést a rendezõvel mindenki megnézheti a Rovarton …na ez volt a reklám helye. Egy dolgot nem szeretek, a kettõs mércét. Ezért említettem a kommunizmus áldozatait, nem érvként hoztam fel, de ez szerintem nem kerülte el a figyelmedet…Engem nem izgat a fasizmus reneszánsza, ugyanis nem érdekell mi van Olaszországban,nem érdekel a nácizmus sem mert az Németország problémája. Magyarországon hungarizmusról beszélhetünk...
A népet nem kell butítani. Butítás nélkül is az….
A kérdésedre a válaszom:Hogyan lehetne rendet rakni az értelmiség soraiban:Egyszerû. Aki párt tag,besúgó,ügynök ,békepap stb.volt ,azt nem szabad döntési,hatalmi,vagy más pozícióba engedni. Jelenleg pont az ellenkezõje folyik Hogy hová kerülnél Te? Azt nem tudom, ugyanis nem ismerlek. Viszont állok elébe egy ,,kávéházi beszélgetésnek“ és akkor talán válaszolhatok erre a kérdésedre is. Maradok tisztelettel.
  
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-20
Zõdi, a rendezõ nem akart poénkodni, mert semmi poénosat nem talált abban, h. egy történelmi jelképpel ilyen-olyan csoportosulásuk kényük-kedvük szerint bánjanak.
Egy dologban biztosan egyetértek veled: Igen, riogatok a Nemzeti Õrsereggel, Magyar Gárdával és társaikkal - lényegesen nagyobb a taglétszámuk ezervalahányszáz fõnél -, leginkább azért, mert én nem tudom olyan mély rokonszenvvel nézni ezt a fasiszta reneszánszot, akármilyen probagandaduma fedi is el valódi lényegüket. (Mellesleg olyan nagyon nem is igyekeznek elfedni, h. kik és mifélék õ.) Az pedig, ne haragudj, nem érv, h. "a kommunizmus még több áldozatot követelt", ezért nem lehet szóval illetni a szélsõjobb ténykedéseit. Maszlagnak pedig azt nevezném, amivel ezek kábítják-szédítik az amúgy se józanságáról, éleslátásáról vagy mély tisztességérzetérõl híres népet.
És itt érdeklõdnék arról, h. Te tulajdonképpen hogyan képzeled azt, h. "a felvidéki értelmiség rendet rakjon soraiban"? Meg arra is kíváncsi volnék, h. ebben a "rendben" vajon hová kerülne az ilyen én-félém?
Újságíró barátaink az egyik ilyen szervezet propagációs tisztjével készült beszélgetés után azzal a meggyõzõdéssel váltak el tõle, h. a fickó és a szervezet, amit képvisel, fasiszta. "De milyen rokonszenves ember különben", jegyezte meg az egyikük. (Ezt elég sok náci vezetérõl is megállapították.) "Baszhatjuk ezt majd, amikor ott fogunk égni mind abban a krematóriumban, amit ezek építenek számunkra", mondta a másikuk.
Ezen is el szabad gondolkodni.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-20
Enikõ, ez a hozzászólásod felért egy másik cikkel. Tiszta és világos beszéd, józan érvelés
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-20
Adri, Kedves, én nem fogalmaznék úgy, h. elítélek vagy helyesnek tartok bármilyen rendezõi megfogalmazást. Erre a konkrét esetre vonatkozólag pedig azt mondom, h. az a rendezés nagyon tiszta és világos beszéd volt. Vas Zoltán Iván tud \"örkényül\". Zseniális elõadást csinált.
És természertesen azzal sincs semmi baj, sõt, h. ugyanakkor rendkívül felkavarót is, olyat, ami mélyen elgondolkodtatott, vitára indított és állásfoglalásra késztetett.
A bajok tu. azzal kezdõdtek, h. néhányan úgy gondolták, kompetensek azt meghatározni, h. mit szabad, mit illik v. hogy egyáltalán mit lehetséges a kassai Thália színpadán megjeleníteni. Nem tudom, mi járt közben a fejükben. Miféle szereptévesztésben élt az a színházi nézõ, aki úgy vélte, kompetens az összes meglévõ valamint potenciális nézõ nevében ítélni és cselekedni. De nem kétlem, h. ilyesfajta beidegzõdéseket még a diktatúrából hoztunk magunkkal. Cenzúrálunk ill. cenzúráltatnuk egy színházi elõadást, mert az bizonyos politikai irányvonalnak zsenánt lehet.
Hát nem érdekes jelenség volt ez 2007-ben, Kassa városában?
Egyébként ez konkrétan el is hangzott, \"érvként\", h. azért kell az utolsó jelenetbõl eltávolítani az árpádsávos zászlót, mert az sértené a jobboldali érzelmû magyarországi bérletesek érzékenységét.
Tetszik érteni? Hogy egy analóg példával éljek: Nem szabad a vízbefúlt Ophéliával szennyezni a folyót, mert az meg a zöldek érzékenységét sértené.
Ami a jó és rossz kérdéskört illeti: A bennünket morálisan meghatározó jó és rossz kategóriája nem olyan diszkutabilis, mint ahogy azt mi idõnként hinni szeretnénk.
Persze, az ember idõrõl idõre késztetést érez arra, h. feltegye a kérdést, konkrétan Istennek, h. biztos, h. komolyan gondolta-e a tízparancsolatát.
Attól tartok, igen.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-19
.Ha a rendezõ poénkodni akart, akkor a nyilas zászlót kellett volna használnia. Akkoriban az árpádsávos lobogót önkényuralmi jelképnek szerették volna kikiáltani a magyarországi liberálisok, ezért a tiltakozók nagyon helyesen mérték fel a helyzetet és az idõ õket igazolta. Egy biztos- A rendezõi szándék tiszta és jó olvasható volt-ezért kellet lépni! Jót szórakoztam ezen a mondaton-A magyar társadalomban már akkor jelen voltak, és azóta is gombamód szaporodnak azok a félkatonai szervezetek, amelyek adott pillanatban bármikor kommandóként vethetõk be, illetve hadseregként kezdhetnek el funkcionálni.-Ha az IN-CAL security cégrõl beszélsz akkor az rendben van mert õk 50 000 fegyverest tudnak bevetni…viszont a magyarok ellen…A 40 nemzeti örsereg taggal,vagy az ezervalahányszáz gárdistával netán 200 kossuttérivel riogatni a népet enyhén mondva egy kicsit ciki,az a szomorú hogy a felvidéki értelmiség is zabálja ezt a maszlagot ,ahelyet hogy rendet rakna a soraiban. Holocaust meg Szállasi meg izé…És a komunizmus?Az még több áldozatot követelt de arról diszkréten hallgatunk ,hiszen a volt elvtársak most is a kulturális intézményeink élén állnak .Az értelmiségnek kutya kötelessége lenne a volt ügynököket,komunistákat,nemzetgyalázókat,kivonni a közéletbõl. Még ez nem történik meg addig nem tudunk kimászni ebbõl a szarból.
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-19
Tudom, hogy ma sokkal tompább vagyok a szokásosnál, de nekem nem világos, hogy most az eredeti rendezõi változatát a Tótéknak elítéled, vagy épp ellenkezõleg: azt tartod helyesnek. Máskülönben az sem biztos, hogy egyértelmû, hogy mi jó, és mi rossz. Ami nekem jó, az lehet, hogy másnak rossz. Persze embert ölni rossz. De ha az életedre tör? Egyébként naygon jó ez az írás, és színvonalas.
név: márti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-17
Nagyon jók ezek a színvonalas eszmefuttatások. Elgondolkodtatóak, adnak valamit az ember lányának.
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-11-17
Tetszik a cikk. Sajnos az aktuálpolitika álszentsége ...
A tízparancsolatról - a cikkben említett "segítõ-tüntetõk" a legtöbb támogatást épp olyan körökbõl kapják, ahol legfõbb értékként vallják.
"No comment!"