[kapcsolat]   husken

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Géresi

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Emlékezés a gömöri Ikaroszra

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2007-06-26

a dereski temetõkapu a felhõkbe nyílikNem voltam a barátja. Csak ismertem. Néha ittunk egy sört a tornaljai Centrálban vagy a Dzsungelban. Képem sincs tõle. Egyszer kimentem hozzá. A sírját ásta éppen, aztán sörre mentünk és élet volt megint. Rá egy évre agyonverték. Dúdor Pistára emlékeznék...


egy fotó a rószaszín falon


a három fenyõ, amely modellt állt neki


emléktábla rózsaszín falon


a festõ örökös témája


a részeg torony a sír felõl nézve

Három fenyõ a dereski temetõ szélén

Mintha az Isten tartaná tenyérében õket. Huzatos völgy ez itt, Gömör hûvös csücske. Nadrágszíjparcellák csíkjai a falu felett. Lemeszelt Szent Mihály arkangyal a templom falán. Várja, várhatja a jobb  idõk értékfeltáró kezeit. (Kérdés: lesznek-e jobb idõk?) Ódon kövek néznek a falu házaira, mögöttük a régen voltak csontját ringatja a föld. Ez a köves, veres, agyagos föld. Mártonnapi libaveszedelem után kutyák marakodnak a cupákokon. Búcsú volt, vendégség.Vagy inkább csak annak halvány maradéka. A mise után szétszéledt nép elballagott haza, jó levesek, ludaskásák lucskos illatába merülközni. Délután meg estefelé be a kocsmába a férfinép, a törzshelyre, billiárdasztalhoz, a heti focit megbeszélni. Meg a holnapot, meg a tegnapot. Embereket, történéseket, hajdani legendákat és anekdotákat. Száll a füst, komótosan habzik a sörital, koppannak a korsók, itt-ott nevetés, nehéz sóhajtások szele kavarja meg a levegõt. Emlékszel még? – hangzik el ezerszer, s jön a gyámoltalan kérdés, ugyan miért nem jöttek idén haza a búcsúra. Mert egyre kevesebben vannak már ott otthon. Nehéz a kenyér, elmentek a fiatalok, be városra, el máshová. A festõ, az is eltûnt öröker. Emlékszik-e még rá valaki? Pedig Õ hazajött annak idején. Látni akarta dombokat, a Kakashegyet kékleni fent a bányavidék felett. Nézni az öregeket, hogy veszik kezükbe a kapát, hogy formálódik a liszbõl kenyér a kezük alatt. Hazajárt látni, megfesteni, belekarcolni a papírba, cserbahegyû tustollal, vagy kézzel felcsapkodva a nyers festéket, ferdére formálva a tornyot, kajlára a villanyoszlopot. Isten tenyerébe tenni a temetõ végében álló három fenyõt, lebegtetni õket, s hagyni szétfolyni gyökerüknél a sûrû fekete tintát, hadd szívja a papír, hadd szívja be õket, úgy mint a föld szívta be a festõt. Fölötte nehéz kõ, az is repedezik már. Fáradt angyalok tartják éjjel, ne nyomja szegényt oly nagyon. Kövön a betûk sora. Két szó csak: „élni kell“. Meg álmodni még.  Azt az õszi –téli tájat, oda Dúdor Pista, az angyalfestõ köré. Megfagytak már rég a krizantémok. Aludj, festõ, aludj! Húsz év is elfutott, húsz év is elfutott...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-28
Gömörben a liba com felsõbb vastag csontját cupáknak mondja a tájnyelv. Olyan jó szó, nem ?
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-28
Hát igen. Az idõt üstökön ragadni lenne jó. De, mi az a cupákok?
név: hmmm e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-27
lehet-e igazi alkotóval barátságban lenni? Mindegyik öntörvényû.