[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Énekek éneke - kiállításmegnyitó

szerző: Kovács Ágnes 2011-04-28

 

Énekek éneke - kiállításmegnyitó

 

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!


Szeretném fölolvasni Babits Mihály csodálatos átköltésében az Énekek éneke című költeményt, amelyet egyesek Salamon király szerzeményének tartanak, mások a nép ajkán keletkezett dalnak Kr. e. a III. századból. A művet felvették a zsidó kánonba, és Kr. u. a VIII. századtól a zsidó húsvéti liturgiában olvassák.

Szép vagy, óh szerelmesem, szép! Lábadat sarú diszíti, ritka drága gyöngyű;
tomporodnak körülete, mint a mesterek kezébül kikerült kösöntyü.


Lábadszára mint aranyszín fundamentumon szökellő karcsú oszlop, márvány;
a te két emlőd nyugalma, mint a liliommezőkön legelő két bárány.


Köldököd mint illatozó olajok nyomától síkos szép kerekded csésze
Hasad mint a zaffirokkal rakott elefánttetemnek drága tündöklése,

 

Hasad mint a liliommal köröskörül megkerített dús gabonaasztag;
karod ámbraszín pereccel, két kezed nehéz gyürükkel aranyosan gazdag.

 

Balkezed a fejem alatt, jobb kezeddel megölelgetsz, megcirógatsz, édes;
nyakad mint a karcsu torony kimagaslik hasonlóan Libanon hegyéhez.

 

Nyakad mint a Dávid tornya; méz csepeg nyelved hegyéről; ínyed édességes;
fogaid mint most fürösztött tiszta hófehér juhocskák; ajakad tömjénes.

 

Halántékod mint a sűrű selyem lomb közül kitetsző darab pomagránát;
szemed mint a kék halastó; arcod ékességeinek ki mondhatja számát?

 

Tégy engem mint egy pecsétet a te kebeledre, mint egy bélyeget karodra,
mert kemény a szerelem mint a koporsó, és erős mint nagy vizeknek sodra.

 

No, szerelmem, gyere menjünk a mezőre, illatoznak künn a mandragórák,
már a szőllő is virágzik, s kifakadtak ajtónk előtt a gyümölcshozó fák.

 

 

Hogy hogyan kapcsolódik az Énekek éneke ehhez a kiállításhoz? Több szempontból is megalapozott ez a szerelmes költemény e helyt való idézése.  A kiállítás címe is ez: Énekek éneke. Ez az első kapcsolódási pont.

 

A 30 szerelmi énekből álló gyűjtemény a vőlegény és menyasszony egymás iránti szerelmét hirdeti, s azt, ahogyan megéneklik egymás szépségét, s dicsérik egymás külsejét, az emberi hűséget és összetartozást. Az értelmezők egy része szerint a szöveg allegorikus jelentéssel bír, amelynek magyarázata szerint összekapcsolható Isten vagy Krisztus és az emberi lélek. Ez tapasztalható Szabó Ottó és Tóth József képein is: az emberi lélek és Isten összekapcsolása, ha úgy tetszik, párbeszéde. A kiállított képeknek ez a második kapcsolódási pontja az Énekek énekével.

 

A lehetséges értelmezések közül a dramatikai értelmezés elfogadja az Énekek énekének szexuális valóságát. Egyesek csupán profán célú költeményeket látnak az énekekben, és odáig mennek, hogy azokat szabados költeményeknek minősítsék. Szabó Ottó képeinek is lehetne csak profán értelmezése. De tudjuk, hisz mindnyájan ismerjük őt - vagy ahogyan ő mondaná, ismerni véljük őt -, ez nem így van. Csakúgy, mint ebben a szerelmes költeményben, a festményeken is látni lehet egy tiszta szerelmet, kiemelve, hogy nem annyira szexualitásról van szó, hanem hűségről.  S ha visszatérünk az allegóriához, hűségről Istenhez is. Ez a harmadik kapcsolat a kiállítás és az Énekek éneke között. 

Kérdezhetnék, hogy Tóth József képei hogyan illeszkednek ebbe a magyarázatba? Az Énekek énekének a Bibliában való helyét is megkérdőjelezik. Egyesek ezt az éneket pusztán csak egy keleti szerelmes versként kezelik. Mások viszont különleges ihletet találnak benne, mert - mint már azt az előbb említettük - lelki allegóriaként olvassák. A zsidók számára Istennek Izraellel való különleges kapcsolatát, az egyház számára pedig az egyházat mint Krisztus mennyasszonyát látják benne. Tóth József képeiben ott az emberi vívódó lélek és Isten kapcsolata. A bűntudattól, a tehertől való megszabadulás kísérletei, a folyton kutató nyugtalan ember útkeresése, az érzékeny, a világra nyitott entellektüellé. A művész, aki sem beszélni, sem írni nem tud a képeiről és az érzéseiről, egyedüli út ehhez a festészete, ezzel érzékelteti velünk, mi aggasztja, min tépelődik, mi foglalkoztatja.

S hogy hogyan kapcsolódik ez a két művész egymáshoz? Elsősorban barátok, másodsorban rovásosak. A Rovás művészeti csoportról, amelynek elnöke Szabó Ottó, többet megtudhatnak, ha ellátogatnak a www.rovart.sk honlapra.

Kellemes szórakozást kívánok mindannyiuknak. A kiállítást ezennel megnyitom.
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :