[kapcsolat]   husken

augusztusi nyitva tartás

 

FFF

 

Hazátlanok

 

ZemplénFeszt

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

FELHŐ REGÉNY

szerző: Nagy Zopán 2019-03-20

 

FELHŐ REGÉNY

 

 

A szöveg (kisebb-nagyobb kihagyásokkal) nagyjából 14-15 éve készül, alakul…

 

E kötet munkacíme: Latens, egy „Regény mögötti regény”, illetve annak lehetősége. 

Sajátos „életrajz”, napló, álomfejtés-sorozat, amelyben mindennapi események, belső világok, gyermekkori tragédiák, emlék-képek, képzelet-jelenetek váltják egymást – és mosódnak össze a nagy „idő(tlen)ben”, ahol az elődök és bizonyos kortársak tisztelete is fontos szerepet kap: hatásuk, szellemük ott lüktet a lapok fél-homályában… A szerző „énjei” felváltva beszélnek: rejtőzködéssel, kitárulkozással, meta-nyelvi betétekkel, játékos-abszurd szóhasználatokkal, „kollázs-montázs-hommage” hatásokkal is élve…

 

Ha csak irodalmi vonatkozásait vizsgáljuk, például Szentkuthy: Prae-hatása, L. F. Céline: Halál hitelbe című művének bizonyos atmoszférája, Joyce: Finnegan-idézése, Gombrovicz: Kozmosza, Artaud kiábrándult (aszketikus) őrülete, Milorad Pavić álomvilága, vagy éppen Pelevin „jelenléte” – és nem utolsó sorban: Alfred Jarry megszállottsága, morbid, kreatív, végletes, mániás… sokoldalúsága is ott vibrál a kötet sorai között. 

 

Mondhatni, hogy: „egy könyv készülésének, alakulásának a könyve”, ami többrétegű és képlékenyen „felhő-szerű”. Belső formái, lényei, terei metamorfózisok: szimultán beszédmódokkal, idézetekkel, töményen és levegősen egyaránt, melyben a szereplők váltakozó minőségükkel, mibenlétükkel (Fiú-férfi-utazó-leíró-alteregó…) elemeikre bontják, kétségekkel, elvonatkoztatásokkal analizálják-, majd alkotják önmagukat újra- és újra: változatosan alakítva a lezárhatatlannak tűnő írás-folyamot. – 

 

A hullámzó-örvénylő elme-folyamot, melyben – szinte – „minden(ki)” benne van…

 

 

 

 

"Bármelyik Felhőbe nyúlok, a képlékeny Valóság fájdalmas cafatokra szakad szét. Felhő? Ígeretes remény ebben a Felhőben nincs. A Felhő nem romantikus ábránd. Ez a Felhő egy gonosz testvér, ki bennünk lakozik, megsokszoroz bennünket, próbára teszi túlélési, állati ösztönünket, kreativitásunkat. Ez a Felhő nem kímél embert, állatot. Az alkotásban éli ki túlélési ösztöneit. Gonosz, tehát nagyonis emberi. Mi vagyunk a Felhő ebben az írásfolyamban."

Ladik Katalin

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :