[kapcsolat]   husken

mamü

 

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Géresi

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Fodor Katának

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2009-11-15

Fodor KataSzól a telefon, fáj a hír... Hogy elmentél, kedves. Elszorult a szívem, egy könnycsepp futott végig az arcomon, egy másik a szemem sarkán maradt. Pedig tudom, hogy pusztán egy újabb állomás elõtti ellenõrzõ pont az egész.


Semmiség, mondta súlyos beteg nagybátyám anno: ha apám kibírta, meg az õ apja is, meg mindednki, aki csak élt, akkor én is kibírom... Sosem vesztette el a humorát, tudott úgy együttélni a gondolattal, hogy hirtelen érhesse így is az angyal.
Jaj, Istenem, Fodor Kata meghalt.

Közösen Komáromban, a Nibelung gyûrûjénMarcus Tullius Cicero könyve, a Tusculumi eszmecsere címû jutott eszembe hirtelen, a vígaszt keresve. Az Elsõ könyv, amely a halál megvetésérõl szól. Fantasztikus dialektika, olvassátok minden részletét figyelmesen. Nem szó szerinti idézet, hanem mindaz, amit olvasás közben aláhúztam, meg a sorok közé ceruzával bejegyzeteltem. Szóval:
 
...
- Szegény... Szerintem rossz dolog a halál.
- Azoknak, akik meghaltak, vagy azoknak, akiknek majd meg kell halniuk?
- Mindkettõnek.
- Tehát szerencsétlen dolog, minthogy rossz?
- Minden bizonnyal.
- Tehát azok is, akiknek már bekövetkezett a halála, és azok is, akiknek be fog következni, szerencsétlenek.
- Hát, igen.
- ... Tehát mindenki, aki született vagy születni fog, nem csupán szerencsétlen, hanem mindörökre szerencsétlen. Mert ha csak azok szerencsétlenek, akik meg fognak halni..., akkor a halállal vége szakadna a szerencsétlenségnek. De mivel a halottak is szerencsétlenek, örökös szerencsétlenségre születtünk...
Viktor Oravec akciójaMondd, kérlek, mitõl félsz? A háromfejû Cerberusztól, a Kókütosz zúgása rémít vagy az átkelés az Akherón folyón? Vagy a könyörtelen bíráktól, Minósztól és Rhadamanthüsztól, akik elõtt nem lesz védõd? Talán ilyesmitõl félsz és ezért tartod a halált örökös csapásnak?
- Olyan ostobának gondolsz, hogy mindezeket elhiszem?
- Tehát nem hiszed el?
- Legkevésbé sem. Egyáltalán nem hiszek költõk és mûvészek efféle rémmeséiben.
- Ha tehát ilyesmiben nem hiszel, az alvilágban sem hiszel, sõt abban sem, hogy valamiféle szerencsétlenek lennének ott...?
- Pontosan...
- Hát akkor hol vannak azok, akiket szerencsétleneknek nevezel? Tehát nem is léteznek?
- Pontosan így van. És mégis szerencsétlennek tartom õket, éppen azért, mert nem léteznek.
- Ha azt állítod valakirõl, hogy szerencsétlen, akkor létezõnek kell lennie, tehát létezõnek mondod azt, aki szerinted nincs?
- Nem vagyok olyan bárgyu, hogy ezt mondjam.
- Akkor tehát mit mondasz?
- Abban az értelemben mondom szerencsétlennek, hogy halálával meg kell válnia vagyonától vagy fényes dicsõségétõl, szeretteitõl, az élettõl... Általában mindenki szerencsétlen, aki nem látja többé a napvilágot.
- Ugyanoda kanyarodsz vissza. Ha szerencsétlenek, akkor szükségszerûen léteznek. Te viszont azt állítod, hogy a halottak nem léteznek. Ha pedig nem léteznek, akkor semilyenek sem lehetnek, így szerencsétlenek sem.
- Lehet, hogy rosszul fejeztem ki magam. Magát azt a tényt tartom a legnagyobb szerencsétlenségnek, hogy nem létezel, noha egyszer voltál.
- Tehát ez nagyobb szerencsétlenség, mint ha sosem léteztünk volna? Szóval, akik még meg sem születtek, máris szerencsétlenek, mert nincsenek? Mi, akik halálunk után szerencsétlenek leszünk, születésünk elõtt is szerencsétlenek voltunk ezek szerint...
- Gúnyolódsz, mintha a meg nem születetteket neveztem volna szerencsétlennek, pedig azokat, akik meghaltak.
- Tehát azt mondod, hogy vannak.
- Nem: azért szerencsétlenek, mert nincsenek.
- Nem veszed észre, hogy ellentmondásba keveredtél? Lehet nagyobb ellentmondás, mint akár szerencsétlennek, akár bárminek nevezni azt, aki nincs?
- ... Rendben, elismerem, hogy akik nem léteznek, azok szerencsétlenek sem lehetnek... De mit mondasz arra, hogy mi élõk nem vagyunk-e szerencsétlenek amiatt, hogy meg kell halnunk? Milyen örömet találhatunk az életben, ha éjjel-nappal arra kell gondolnunk, hogy elõbb-utóbb meghalunk?
- Észrevetted, mekkora csapást hárítottál el az emberi létrõl?
- Hogyan?
- Ugyanis ha a halál a halottakat szerencsétlenné tenné, végtelen, örökké tartó csapás nehezedne ránk. Így viszont látni, hogy ha a pályát végigfutottuk, többé nincs mitõl félnünk. Ugyanis ezek szerint a halál után már nem érhet semmi baj. Így maga a halál sem baj. Az azt követõ idõszakkal kapcsolatban magad is beismerted, hogy semmi szerencsétlen nem történhet.
Tehát az sem baj, hogy meg fogunk halni, mivel ahhoz fogunk megérkezni, amirõl elismertük, hogy nem baj.
...


közösen, a Rovás a LimesbenKata drága, valójában magamat sajnálom, hogy nem láthatlak többé. Hogy nem hallhatlak, hogy nem ölelhetlek, amikor összefutunk. Hogy nem lepsz meg újabb képeiddel. Furcsa nõiddel, rókáiddal, vöröses, sárgás színeiddel. Örülök, hogy ismerhettelek. Emlékszem, amikor elõször találkoztunk, annyira ismerõs voltál, mintha mindig is ismertelek volna. Te is úgy néztél rám. Ismertük egymást, bizony, már ott, ahonnan jöttünk. Látlak még és hallak még és hallok még felõled. Összefutunk még.
Legyen könnyû az álmod, legyen szép a visszatérés.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-26
...http://www.youtube.com/watch?v=Shsp3hp2TdQ&feature=related ...
név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-20
Nyugodj békében!
név: qwerty e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-20
ez olyan csemadokos aktivista hozzászólás volt, Hanna. Csak finoman és azt is úgy, ahogy az neked megfelel. Szerintem nagyon szép és nagyon vigasztaló Gerda hozzászólása. Az én kérdésem az, hogy vajon van-e élet a halál elõtt?
név: Hanna e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-19
Nem lenne megfelelõbb ez esetben a csend...?
Semmiféle fejtegetés és vita nem illendõ itt és most..
Jobban esne Katáról tudni meg többet, még ha így utólag is.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-19
Itt egy másik nem eredeti gondolat. De kérdem én: - nem eredeti gondolat?! Ti meg ne butáskodjatok és senki se küldjön el innen senkit, mert abszolút nincs joga hozzá. Ha valakinek meg valami nem tetszik, ... hát, édes Istenem, mi van akkor?! Ne olvassa. Nem hiszem, hogy bárki értékmeghatározó tényezõ lenne közülünk. Az, ha valami ízlik nekem, még nem jelenti azt, hogy általánosan mindenkinek ízlik. Nekem igen, másnak nem, de függhet attól a jó, a szép és az igaz, hogy neked más a véleményed? Ezek olyan értékek, amelyek függetlenek a szubjektív véleményektõl. Szóval, hátrább az agarakkal. Íme, egy gondolat, amellyel azonosulni tudok. Tehát az enyém is. Szókratész úgy tartotta, hogy a testbõl távozó lelkeknek kétféle pályájuk lehetséges. Amelyek bemocskolódtak érzéki élvezetekkel, testi bûnökkel és ezektõl elvakulva akár magánéleti vétkekkel és gaztettekkel beszennyezõdtek, akár közéleti ármánykodással és aljasságokkal terheltek, azoknak útja lefelé vezet és megszületnek újra és újra, míg hibáikat ki nem küszöbölik. Amelyek viszont tisztán, érintetlenül megõrizték magukat, a legkevésbé fertõzte meg õket a test ragálya és az emberi testben is az istenek életét utánozták, azok visszatérhetnek azokhoz, akiktõl elindultak...
név: miketi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-19
hát...............annyi mindent írnék... de nem tudok....mindenkinek részvétem..
név: angyal e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-19
Zolti, a másolt gondolat is gondolat. Attól, hogy más fejében született meg elõbb, attól még használhatják mások is (különben az összes ókori filozófust mellõzhetnénk, pedig milyen szívesen idézünk tõlük). Te is átveszel gondolatokat, egész szövegrészeket. A hozzászólás rovat pedig nem egy szakdolgozat, ahol mindenképpen fel kell tüntetni a forrást. Az internet már csak ilyen, nagyon szabad átjárhatóságot biztosít. Lalit pedig egyáltalán nem az átvett gondolatok bosszantják, mint ahogyan te érzed, mert odaírta volna. Mégegyszer hangsúlyozom, nem Lalival van a gondom, csak az utolsó mondatának stílusával. A stílus pedig maga az ember. Ki is mondta ezt?
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-18
Bocsánat. Nem emcánás hanem mecánás!
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-18
kedves angyal! megértem miért véded gerdát. én is megtaláltam ezt a szöveget az angyalszárny címû oldalon. lalit talán az boszanthatja, hogy másolt szõveg és nem eredeti gondolat. Aminek szabadsága, mint ahogy azt emcénás is írja alább, engedtessék meg mindenkinek. de miért kell másolt gondolat?
hát talán ennyi a gondom vele nekem is, bár nem nagy gond ez... Amúgy változatlanul. Méltóságot és tisztességet!
Legalább most Fodor Kata esetekor!
Ha lehet!
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-18
ad1 - nem ismertem Fodor Katát.
ad2 - aki ismerte, annak fáj az elvesztése. Hogy mennyire? nem patikamérleg kérdése. s hogy kinek mi jut eszébe a haláláról? engedtessék meg mindenkinek a gondolat szabadsága.
ad3 - el voltam tûnve. igazoltan. majd késõbb.
ad4 - õszinte részvétem. de olyan sekélyessé vált és semmitmondóvá tett ez a kifejezés.
ad5 - ismeretlenül is. mert valahol mégis csak közel kellett álljon hozzám is. a rovartos kapcsolat miatt.
név: angyal e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-18
Dzsu, ne engem regulázz, hanem Lalit. Engem csak Lali stílusa zavart, és végképp nem bizonygatásról volt szó, meg piszkálni sem piszkáltam senkit -- szerintem.
név: dzsu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-17
Angyal... hagyd ezt most szerintem. Nem hinnem, hogy barki is ki akarna sajatitani, de van aki regebbtol es jobban ismerte, van aki rovidebb ideje... Lalinak nyilvan nagyon faj a Kata hianya.. Nekunk is. De ilyenkor a legnagyobb butasag bizonygatni kinek es hogyan faj, plane meg egymast piszkalni.

...eg veled, Kata...
név: angyal e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-17
Lali, Gerda szövege egyáltalán nem nõimagazinos ízû. Szerintem nagyon érdekes folytonosságba helyezi a születés elõtti, utáni és a halál utáni életet. És senki sem ismerhet annyira egy embert, mint az ember önmagát. Miért hiszed, hogy te Katát (jól) ismerted? Kisajátítani pedig senkit sem lehet. Ha valami, akkor a te utolsó mondatod nem való ide...
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-17
Kedves hozzászólók!
Méltóságot és tisztességet!
Legalább most Fodor Kata esetekor!
Ha lehet!
név: Lali e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-16
Gerda, ha nem ismerted Fodor Katát, akkor minek nyomulsz? Ez a kommented nem ide való!!! Kata nem volt szirupos és nem ilyen nõimagazinos szöveg való hozzá megmelékezésként. Na húzzá szépen...
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-16
Két kis magzat beszélget egy anya hasában:

- Te hiszel a születés utáni életben?

-. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?

- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni,és majd a szájunkkal eszünk.

- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk . De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.

- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínûleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.

- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerûen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.

- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és õ majd gondoskodik rólunk.

- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted õ mégis hol van?

- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetõen élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.

- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.

- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-16
...   
név: Jóska és Bea e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-16
Isten Veled!
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-16
nem tudom elhinni... el kell mégis... az elsõ nekrológ a rovarton... hát ez van...
név: Pixel e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-15
Oszinte reszvetem
https://www.rovart.com/news_view.php?akcia=view&id=892