[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Gömör mûvészeti hagyományai

szerkesztette: skitzz, 2007-04-08

1A régió mûvészet-,ill. kultúrtörténete egészen az õskorba nyúlik vissza, amirõl a Domica-barlangban és a Kiéte határában talált gazdag leletanyag tanúskodik, amely az emberiség történetébe a „kiétei kultúra” kifejezés alatt vonult be.


Krasznahorka vára
A betléri Andrássy kastély enteriõrje
3
A rozsnyói evangélikus templom
Madarász Viktor: Andrássy Gyula

Barczi Gyula

Gömör mûvészeti hagyományai

„Mi gömöriek szeretjük szûkebb hazánkat „Kis-Magyarországnak” nevezni, mert ami kincsek hazánk egyes vidékein elszórva találhatók, azok mind megvannak nálunk – kicsiben.“
(gróf Andrássy Géza, 1904)

   Nagyon nehéz, szinte lehetetlen néhány oldalon objektíven értékelni egy ilyen kivételesen gazdag mûvészeti hagyományt, különösen, ha annak évszázados, sõt, több mint évezredes múltjáról terjedelmes fennmaradt anyag tanúskodik. Ahogyan megírták az egyetemes, európai és különbözõ nemzeti mûvészetek történetét, hasonlóképpen kellene feldolgozni Gömör mûvészetének történetét is! Gömör kulturális fejlettsége függ a terület kedvezõ földrajzi elhelyezkedésétõl (közel a mûvészeti központokhoz), a gazdasági fejlettségtõl és a gazdag nemesi réteg, tehát az udvari kultúra által jelentõsen befolyásolt donátorok magas számarányától.


   A korai középkorban, a 10-11. században, Gömör nagyrészt királyi birtok volt, amely közigazgatásilag a gömöri várhoz tartozott. A vármegye területe a tatárdúlást követõen a királyi adományok következtében feldarabolódott, s ezáltal növekedésnek indult a fölbirtokos nemzetségek jelentõsége. Mindeközben kialakult az egyházi réteg is, amely a világi mecénásokkal együtt már a román korban több jelentõs építkezést támogatott. Olyan román kori kincsek keletkeztek így, mint a rimajánosi bencés apátság, a hárskúti és rekenyeújfalui templom, a körtvélyesi Szent Anna kápolna, vagy Közép-Európa legnagyobb téglából épült román kori körtemploma, a süvetei rotunda.

A süvetei körtemplomot a 13. században a Zách nemzetség építtette, akik a templom félkörû apszisának különösen értékes festészeti díszítését is támogatták. A falfestményeken megelevenedõ Antiochiai Szent Margit legendája, akinek a templomot szentelték, a közép-európai régió korai gótikus mûvészetének kiemelkedõ alkotásai közé tartozik. A rotunda diadalívén a 20. század 70-es éveiben további jelentõs, 14. századból származó freskókat találtak, amelyek abban az idõben keletkeztek, amikor Süvetét az Ilsvay nemzetség birtokolta. A Keresztrefeszítés és a Piéta jelenetei minden bizonnyal egy itáliai mester alkotásai, akit az irodalom a „süvetei fõmester”-ként említ.

Itáliai hatásokkal a középkori gömöri falfestészetben a mártonházi templomban, valamint a Bebek nemzetség pelsõci és csetneki templomában is találkozunk. A Bebek nemzetségbõl származtak a Csetnekyek is, akik közül II. László volt a legjelentõsebb, aki Luxemburgi Zsigmond udvarában a királyi kápolna ispánja (comes kapellae regiae) posztját töltötte be, késõbb a királyné kancellárja, majd nyitrai püspök lett. Éppen neki köszönhetõen kerültek a csetneki bazilikába olyan egyedülálló ikonográfiai témák, mint a Hét szabad mûvészet vagy a Hét szentség.


    A 15. század az olyan gazdasági központokban, mint Rozsnyó, a hanyatlás és a stagnáció idejét jelentette a mûvészeti élet terén is. A város és a Bebekek ellentétei, a vallási bizonytalanság és a husziták betörése, akik elfoglalták a gótikus plébániatemplomot, a szellemi és anyagi értékek pusztulásához vezettek. 1497 decemberében Bakócz Tamás, az Itáliában mûvelõdött humanista lett az esztergomi érsek és így Rozsnyó földesura, aki 1503-ban közel állt a pápai székbe való megválasztáshoz is. Az õ mûködésének köszönhetõen indult Rozsnyón magas színvonalú fejlõdésnek a késõgótikus és reneszánsz mûvészet. Fellendíti a város gazdasági fejlõdését, amelynek fõ súlypontja a jövedelmezõ bányászat. Felújíttatja a rossz állapotban lévõ plébániatemplomot, amelyen két stílusirányzat figyelhetõ meg ebbõl az idõszakból: a késõgótikus kidolgozású pasztofórium, a déli bejárat és az ún. Bakócz-kápolna boltozata a feltételezett kassai építészeti iskolával való kapcsolatra utal, míg az itáliai reneszánsz elemeket Vincenzo da Raguza (Dubrovniki Vince) mester mûveiben fedezhetjük fel, aki a Bakócz-kápolna portáljának alkotója. A templomban található a kivételesen értékes és jelentõs táblakép, az 1513-ból származó Metercia, amely egyedülálló módon ragadja meg a bányászok életének és munkájának egyes jeleneteit. A táblakép a rozsnyói plébániatemplom eredeti késõ középkori berendezésének egyetlen fennmaradt darabja.


     A további fejlõdést a 16. században a katolikusok és protestánsok közötti vallási ellentétek és a török hódoltság kezdete bélyegzik meg. Ebben az idõszakban került sor a Bebek család krasznahorkai várának nagyszabású reneszánsz átépítésére Alessandro da Vedano itáliai mérnök tervei alapján. A 17. században építették fel Rozsnyón a felsõ-magyarországi reneszánsz építészet jellegzetességeit viselõ városi õrtornyot. A reneszánsz fellendülést hozott a kastélyok építésében is, amelyek kényelmükkel a középkori várak helyébe léptek. A legjellegzetesebb minden bizonnyal a saroktornyos betléri kastély, amelyet valószínûleg korábbi alapokra az az Andrássy család építtetett, amely a késõbbiekben nem csak a megye határain belül játszott fontos szerepet a kultúra és mûvészetek terjesztésében és támogatásában.


    A következõ idõszak, ami továbbra is az ellenreformációs törekvések és a rendi felkelések jegyében zajlott, nem hagyott Gömör mûvészetében jelentõsebb nyomokat. Elmondhatjuk, hogy a mûvészeti élet ezen „perifériáján” (J. Bako¹), ahogyan az egész Szlovákia területén is, érvényes, hogy „egy bizonyos mûvészeti stílusirányzatnak nálunk csak a kezdeti és befejezõ fázisa jelenik meg, és sohasem következik be az adott stílus kicsúcsosodásának idõszaka” (Güntherné Mayer E.). A barokknak nálunk tehát csak a kezdeti és befejezõ fázisa nyilvánult meg, mégpedig a korai barokk epitáfiumok és oltárok (pl. Csetnek) és a 18. század második felének színvonalas késõbarokk és klasszicizáló építészete formájában. A 18. században, a törökellenes harcok és a Habsburg-ellenes felkelések után, stabilizálódtak a viszonyok, ismét fellendült a gazdaság, manufaktúrák, vasfeldolgozó üzemek keletkeztek. Az említett háborús viszonyok után több gömöri család emelkedett nemesi rangra, amellyel együtt természetesen birtokokat is szereztek, s így szinte a megye minden községében rövid idõ alatt legalább egy kastély vagy kúria is felépült. A klasszicizmus helyi értelmezésének, amelyet az irodalom „gömöri klasszicizmus”-ként emleget, szép példái Mayer János rozsnyói építész munkái. Mayer alkotta a rozsnyói püspöki rezidencia épületét és az ág. hitv. evangélikus templomot, ezeken kívül a nagybalogi, bejei és berzétei kastélyok is a gömöri klasszicista építészet remekei közé tartoznak.


    Szülõföldjével, Gömörrel szoros kapcsolatban állt a magyar klasszicizmus kiemelkedõ szobrászmûvésze, a rimaszombati születésû Ferenczy István. A gömöri kultúrtörténetben a képzõmûvészet további területeinek mûvelõi is fontos szerepet kapnak. A gazdag nemesek és polgárok olyan képzõmûvészek megrendelõi, mint Czaucik József, J. Jakab Stunder vagy Henri Cavet. Hat éven keresztül mûködött Rozsnyón püspöki földmérõként a lõcsei születésû Markó Károly, az elsõ magyar nemzeti festõmûvész. A szakirodalomban azt olvashatjuk róla, hogy éppen Rozsnyón teszi elsõ kísérleteit a tájképfestészettel. Az egész 19. századra jellemzõek az Andrássy család mûvészi megrendelései. Krasznahorkán már 1830-ban neogótikus kápolnát építtetnek, amely Magyarország egyik elsõ ilyen stílusú építménye volt. Uradalmaikba olyan mûvészeket hívnak, mint Friedrich Amerling, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Vajda Zsigmond vagy a csetneki születésû Madarász Viktor. Ezen alkotók mûvei a betléri kastélyban tekinthetõk meg, amely a háború utáni éveket egyetlen sértetlenül túlélt fõúri kastély Szlovákia területén. A kastélyt csodálatos angolkert veszi körül, amelynek tervezõi Henrich Nebien és Josef Bergmann voltak.


     A 19. század második fele olyan jelentõs mûvészeket adott a magyar mûvészettörténetnek, mint a rozsnyói születésû testvérpár, Tichy Gyula és Kálmán, akiknek munkássága a szecessziós-szimbolista áramlattól a 20. század elsõ felének modern mûvészetéig terjed.


     Rozsnyó környéke példátlanul gazdag figyelemreméltó szecessziós alkotásokban, amelyek a haladó szellemû Andrássy Dénes gróf támogatásának köszönhetõen keletkeztek. A legjelentõsebbek közé tartozik a Krasznahorkaváralján található méltóságteljes mauzóleuma, amely a müncheni mûépítész, Richard Berndl munkája és a galéria, amelyet 1908-1909-ben építtetett terjedelmes mûgyûjteménye számára. Támogatta a rozsnyói Bányászati Múzeum építését, valamint a város fõterén szeretett felesége, Franciska emlékére felálított emlékmûvet is, amelyet Szamovolszky Ödön és Horvay János szobrászmûvészek alkottak.
 

A Gömör valóban nagyon gazdag mûvészeti hagyományait vázoló rövid áttekintést a 20. század elején zárjuk le. Az elsõ és második világháború utáni idõszak ugyan magával vont egy bizonyos dermedtséget és bizonytalanságot a mûvészeti életben, de annak fejlõdése sosem állt meg teljesen, sõt folyamatosan teret kapnak a képzõmûvészeti fõiskolák fiatal végzettjei, akik nem csak regionális, de országos szinten is formálói egy új képzõmûvészeti hagyomány erõs talapzatának.

Alma Mater


A szerzõ A Nagyszombati Egyetem Bölcsészettudományi Karának
negyedéves mûvészettörténet szakos hallgatója


PROKOPP, Mária: Középkori freskók Gömörben
B. KOVÁCS, István: Gömörország
TÖKÖLY, Gábor: Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben I., II.
TÖKÖLY, Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :