[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Gróf Bethlen István 1. rész

szerző: Kiss László 2011-12-18

 

Gróf Bethlen István  1. rész

Magyarország miniszterelnöke volt 1921 és 1931 között. Nem tartozik az ismert és igazán elismert politikusaink közé. Nem nyert nagy csatákat, nem hajtott végre forradalmi átalakítást. Talán ezért. És még mindig erős a Horthy-rendszert fasisztának bélyegző kommunista terminológia.

Bethlen István egy vitatott korszakban szürke eminenciásként talpra állított és működőképessé tett egy országot, mely történelme legnagyobb tragédiáját élte éppen át. Talpra állított, ha nem épp új országot hozott létre, hiszen szinte a nulláról kellett kezdenie. IV. Béla királyunkat szokták a második honalapítónak nevezni. Bethlen Istvánt lehetne nyugodtan a harmadiknak.

 

Magyarország egy pusztító világháború után elszenvedett két forradalmat. Az őszirózsás és a Tanácsköztársaság végtelen káoszt teremtett. Mindezt tetézte Trianon, az ország drasztikus megcsonkítása. Horthy Miklós hatalomra kerülésével a helyzet konszolidálódni látszott, de a gazdasági-társadalmi viszonyok siralmasak voltak. Az ország a nemzetközi porondon egy megtűrt, bűnös vesztes állam volt, s nagyrészt a saját testéből létrehozott szomszédos államok ellenséges gyűrűje vette körül (kisantant). A Kárpát-medence évszázadokig jól működő gazdasági egységét szétzúzták az új határok. A nyersanyagok szinte kizárólagosan külföldre kerültek (pl.: a fa 95 %-a), míg a feldolgozó központok nagyrészt itt maradtak. A számunkra hat évig tartó háború egyébként is végletesen kimerítette az országot, de Trianon után a gazdaság visszatérítése a régi kerékvágásba lehetetlenné vált. Szomszédaink magyargyűlölete fölülírta gazdasági érdekeiket is. Csehország például évszázadokig Magyarországtól vásárolt gabonát, a megszületett Csehszlovákia már Kanadától - aranyért. 

Mindezt tetézték a társadalmi problémák: ideológiai káosz, áthidalhatatlan szakadék liberálisok, szocialisták, szociáldemokraták, kommunisták, konzervatívok között. Gyűlölet, vörösterror, fehérterror. Ateizmus és végletes klerikalizmus. A budapesti pályudvarokon vagonlakásokban több tízezer határon túlról elüldözött értelmiségi, hivatalnok nyomorog még egy évtizedig.

 

Ilyen körülmények között nevezte ki Horthy miniszterelnöknek gróf Bethlen Istvánt, a király első visszatérési kísérlete és Teleki Pál lemondása után. Programja ugyanaz volt, mint elődjének: a jogrend helyreállítása. Tevékenysége baljósan kezdődött. Rögtön rászakadt az új határok kialakítása, a trianoni béke ratifikációjának hálátlan feladata. Aztán le kellett szerelnie az ellenzékiek baranyai lázadását (utó-tanácsköztársaság?), a terület magyarok által történő elszakítását. Majd jött Sopron ügye. A Rongyos Gárda fellépése ugyan később olasz közbenjárásra szerencsésen alakult, így Sopron népszavazás útján miénk maradt, de adott pillanatban a Gárda önálló cselekedete a kormány erőtlenségét bizonyította, s a korábban megmásíthatatlan döntéseiről ismert antant újabb beavatkozásával, katonai konfliktussal fenyegetett. Mindezen események közben a király második visszatérési kísérlete borzolta a kedélyeket. Nagyon nehéz helyzetben volt Horthy és Bethlen. Lényegében királypártiak voltak, hiszen konzervatív szemléletük s a trianoni béke majdani revíziójába vetett hit a magyar állam kontinuitását diktálta, s ezt IV. Károly testesítette meg. Mivel Horthy és köre egyaránt elítélte a Tanácsköztársaságot és az őszirózsás forradalmat, természetes volt, hogy az ezeket megelőző időszakhoz kanyarodtak vissza. Márpedig 1916-tól IV. Károly volt Magyarország törvényesen megkoronázott királya. (Károly egyébként Károlyi Mihály miniszterelnökké történt kinevezése után hivatalosan nem mondott le, csak felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását.) Horthynak sem ekkor, sem később, az ilyen jellegű vélekedésekkel ellentétben, nem voltak komoly királyi ambíciói. 

 
Viszont az antant nem tűrte Károlyt a trónon (ugyanazért nem, amiért sok magyar szerette volna), a kisantant mozgósított. Így Horthynak és Bethlennek nem volt más választása, Budaőrsnél fegyverrel megállították a királyt, majd 1921 novemberében az országgyűléssel kimondatták a Habsburg-ház trónfosztását. Voltak történelmi pillanataink, amikor ezért sokat küzdöttünk, s nagy örömünkre szolgált volna a trónfosztás, de ez a pillanat nem az volt. 
 
Mint ahogy nincs permanens forradalom, talán permanens zűrzavar sincs. Ezen események után Bethlen hozzáláthatott a békés építőmunkához. Mindenekelőtt szilárd kormányzatot, parlamenti többséget akart biztosítani magának, mert tudta, a nehéz feladatokhoz ez mindenképpen szükséges. A Horthy-rendszer király nélküli alkotmányos királysága a közvélekedéssel szemben meglehetősen liberális volt, többpártrendszeren alapult. Horthynak mint kormányzónak megintcsak a közvélekedéssel szemben, meglehetősen korlátozottak voltak a jogai (ezen jogokat ugyan folyamatosan igyekezett bővíteni, de nem járt sikerrel). Bethlen tudta, a várható intézkedések biztos többség nélkül nem mennének át a parlamenten. Ezért tehát 20 társával belépett a Kisgazdapártba, létrehozva így az Egységes Pártot. Meglett a stabil többség. Később, trükkös módon, szűkítette a választójogot, ami mindenképpen antidemokratikus lépés, de ha kormányzásának eredményeit nézzük, el kell ismerni, hogy szükség volt rá. 
 
Bethlen volt olyan nagy politikus, hogy leült tárgyalni a szociáldemokratákkal, akikkel a Horthy-rendszer nem szimpatizált túlzottan az őszirózsás forradalomban játszott szerepük miatt. A Bethlen-Peyer egyezményben a szociáldemokraták vállalták, hogy tartózkodnak a politikai sztrájkoktól, és nem agitálnak a közalkalmazottak, a parasztság és a vasutasok körében. Bethlen ezért törvényes elismerést és parlamenti képviseletet biztosított. A miniszterelnök így társadalmi stabilitást teremtett a nagy tömegbázisú szociáldemokraták leszerelésével.
 
A gazdaság talpraállításáért népszövetségi hitelt szerzett. Igaz, jóval kevesebbet, mint szeretett volna. 250 millió aranykoronát kaptunk 20 évre. (Érdekes, a jóvátétel pedig 200 millió volt. Mi maradt akkor fejlesztésre...?) 
1924-ben létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot. A Monarchia idején ilyenünk nem volt, meg kellett teremteni az önálló bankjegykibocsátás feltételét. A Nemzeti Bank egyéb funkciói mellett persze. Aztán felpörgette az inflációt, ami a lakosságnak nem jó, de az állam költségvetésének és a gazdaságnak igen. Így került sor 1927-ben a pengő bevezetésére. Ez a fizetőeszközük rossz emlékezetű, rekord méretű inflációjáról híresült el. De szögezzük le, értékálló, jó pénz volt, a háború alatt kezdődött csak mélyrepülése.
Az 1920-as évek közepére, tehát 4-5 év alatt befejeződött a gazdasági élet újjászervezése. Bethlen István megteremtette sok mai állam vágyát, az államháztartási egyensúlyt. Ezen az alapon megindulhatott a gazdaság fejlődése. 
 

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :