[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Gyökerek

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2008-04-26

ikonFurcsa érzés kerített hatalmába, amikor megtudtam, hogy bár a római tradíciók értelmében neveltek keresztény emberré a szüleim, görögnek számítok, mivel apai ágon a felmenõim görög-katolikosok. Elkezdett érdekelni a dolog, gyerekes kíváncsiság vett erõt rajtam: kik is a görög-keresztények valójában...


Aranyszájú Szent János

Gábriel

Golubickaja Maria

Kazanyi Mária

Korsumi Mária

Mária Jézussal

Mária Jézussal

Nagy Szent Bazil

Pimeni Mária

József Attila írja az apjával kapcsolatban, hogy a görög-keleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot...

A Kelet-római Birodalomig kellett, hogy visszaássak, ahhoz hogy tisztábban lássak. A magukat ortodoxnak nevezõ keresztények önmeghatározása szerint az ortodoxia az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örököse, amely egyedüliként és változtatás nélkül õrizte meg Jézus és apostolai tanítását.
A kereszténység a Római Birodalmat is megosztotta és sokak szerint meggyengítette, elõidézve bukását. Véleményem szerint viszont a hanyatló és erkölcsileg lezüllött társadalmat felemelte és nemcsak hogy megmentette, de új perspektívát tárva fel elõtte, napjainkig megtartotta. De mit számít az én véleményem...

A 4. század második felében két részre szakadt a Birodalom, Nagy Konstantin áttette székhelyét Nova Roma-ba, amelyet mindenki csak Konstantin Városának, Konstantinápolynak, Constantinopolis-nak nevezett (ma Istanbul, török eredetije Islambul, vagyis az Igazhit Városa). A Bosporus és a Márvány-tenger partján egy Byzantium nevû halászfalura épült, ezért a késõbbiekben Bizánc néven is emlegetik - a Kelet-római Birodalom (Bizánci Birodalom) fõvárosa lett.

Bizánc kultúrájában és mûveltségében visszatért a görög tradíciókhoz, míg a Nyugat-római Birodalom területén kezdetét vette a népvándorlás hosszú és kaotikus idõszaka.
Minden tankönyvben úgy szerepel, hogy a Nyugat-római Birodalom 473-ban elbukott (amikor Odoaker germán fejedelem megdöntötte Romulus Augustulus hatalmát), a Kelet pedig ügyesen taktikázva megmenekült, mintegy ezer évre bebiztosítva magát és létrehozva a legpazarabb fényûzést, amelyrõl valaha is beszélhettünk. Valójában azonban csak a haldoklását hosszabbította meg.
A Nyugat megújulva került ki a válságból, termékenyen, egészséges ifjúként újjászületve. Mint a fõnix, amely elég a fészkén, hogy így költse ki utódját. Örököseként német-rómaivá újult a birodalom. Megerõsödött a hit, büszkébb lett a tartás, erõsebb lett az akarat, élesebb a szellem, hangosabb a dal...
De, mondom, mit számít, hogy nekem mi a véleményem.

Valamikor a 11. században vallási téren is megtörtént a szakadás. Kezdetektõl különbségek voltak Kelet és Nyugat között a keresztény filozófia alapkérdéseiben és kérdésfeltevéseiben egyaránt, a dogmatikában is, de a liturgiában pláne, a hitélet törvényeiben, a misztikában, az egyházmûvészetben, legfõképpen viszont az egyházpolitikai kérdésekben.
Bár arról beszél az összes itteni tankönyv, hogy a Birodalom két részre szakadt a 4. század végén, én mégis arra következtetek, hogy két részben egyesült.
Konstantinápoly a három másik keleti egyházzal (Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia) visszautasította, hogy Róma legyen az egész keresztény egyház feje, legfeljebb az "elsõ az egyenlõk között" cím járhatott volna neki - de hogy a római egyház feje diktáljon... Azért azt mégse!
1054-ben kölcsönösen kizárták egymást Jézus Krisztus egyházából, aztán 1204-ben a "IV. Keresztes Háború" keretében a nyugati hadak feldúlták, kifosztották és lerombolták Konstantinápolyt. Összeszedni magát ezek után már nem tudta, így lett az oszmán terjeszkedés áldozatává 1453-ban.
Igen.
Ez viszont nem a görög-katolikus vallás története, hanem a görög-keletié - azonban óvatosan bánjunk a meghatározaással, mivel az ortodox keresztények szemében a kifejezés megalázó. A görög ortodoxia jelentése igaz hit, ennek tükörfordítása a pravoszláv szó.

Hol vannak hát a gyökerei a görög-katolikus hitvallásnak?
Hol vannak a gyökereim?

Egyrészt itt, a fentebb taglaltakban, másrészt a 17. századi Magyarországon.
1646 áprilisában történt, hogy az ungvári vártemplomban hatvanegynéhány pravoszláv pap elismerte a pápa egyházvezetõi hivatását és engedelmességet fogadott X. Incének és utódainak. Ez volt az ungvári unió, amely után a görög-katolikusnak nevezett egyház 1949 februárjáig folyamatosan és jól szervezetten mûködött. 1945-ben, Kárpátalja szovjet annektálása után - Sztálin parancsára - azonnal megkezdték a görög katolikus egyház felszámolását, ami 1949 elején ért véget. Csak a rendszerváltás után, az 1990-es években kezdõdött meg az egyház újjászervezése.

Szóval tehát, ha tudom, hogy görög-katolikusnak számítok, elképzelhetõ, hogy papnak állok. Ja, mert olyan egyszerû papnak állni, mûvésszé válni, tanítóvá... - Ez utóbbit inkább hagyjuk.
- Mi lett volna ha...?
- Ha az a vóna ott nem vóna!
Felesleges a kérdés, felesleges butaságokat eredményezne válaszok gyanánt, kár vele foglalkozni. El sem tudom képzelni, hogy keresztelek vagy temetek. Hogy énekelve olvasom a Bibliát. Hogy görög-katolikus papként a Káma Szútra pózait próbálgatom feleségemmel.
El sem tudom képzelni magamat nehéz, aranyozott reverendában, ötkilós kereszttel a nyakamban.
Arra viszont már rájöttem, hogy miért festek olyan képeket, amilyeneket festek. Hogy miért az ikonszerû és jelszerû kifejezésmód, a furcsa formanyelv. Hogy miért áll hozzám közelebb Kandinsky és Malevics, mint Picasso vagy Dalí.
Ajaj.
Megvilágosodott elõttem, hogy a tudatalatti tevékenyen részt vállal a mûvészi folyamatban. Erõteljes a hatása. Aspektusai viszont megfogalmazhatatlanok.


* Szatmári Magdolna és Herendi Zsolt ikonjai


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-05
Zõdi, kösz. Nagyon jó az anyag. Ajánlom mindenki figyelmébe
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-02
OTINAK!....http://tdyweb.wbteam.com/Zeitgeist_1.htm
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-30
Oti, ezt nagyon jol megmagyaraztad, koszi. Tanultam belole.
név: eleg a helyesirasbo, e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-30
nem az a lenyeg. Egyebkent sokkal jobb Malevichrol olvasni, a kepeit "megerteni" harom-negy oldalas muveszettorteneti magyaz(kod)as utan, mint kozelrol latni oket. Nagyon egy koc(k)afesto.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-29
Nem a neveken akarok bazírozni, csak meg akartam magyarázni. Kandinsky oroszul j-betûvel a végén írja a nevét, az angol helyesírás is hasonló elveket követ, mint a magyar. Ez mellékes. Malevics nem bemaszatolta fehérre a vásznat, hanem egy fehér struktúrát hozott létre, amelyet átcsiszolt, újra lekent, spaklival karcolt, meg mittomén. Fehér alapon fehér hímzéshez lehetne hasonlítani vagy fekete alapon fekete mintára. Szóval a filozófia ott van, hogy egyszerûsíteni a primitív ember nem tud. Az egyszerûsítés már egy nagyfokú koncentráltságot igényel. Az egyszerûsítés a lényegre törekvés. Azt szokás mondani, hogy az impresszionisták csak a felülettel foglalkoztak, a posztimpresszionisták már a lényeget kezdték keresni. Cézanne talán az elsõ tudatosan egyszerûsítõ mûvész. Malevics a végsõ állomás az egyszerûsítés terén, tõle beljebb a képbe kevesen merészkedtek. Amikor az elsõ térgrafikámat megcsináltam, kifejezetten ez inspirált: bemenni a képbe. Be a vonalak közé, be a lényegig és végigsimítani a körvonalát... A modern mûvészetet ne a régi esztétika alapján vizsgáld. Nem ábrázol ugyanis, hanem kifejez
név: es akkor miert nem Kandinszky? e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-29
egy kicsit erthetetlen az a minimalizmus. Egy kepzomuveszeti alkotast, mondjuk egy "gyonnyoruen lefestett" tok feher vasznat ugy ertekelni, mint filozofiai muvet.... ez olyan, mintha egy kolto kiadna egy tiszta feher lapokbol allo verseskotetet....micsoda poezia es mekkora muveszet   
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-29
én nem úgy gondoltam a hatásukra, hogy átvettem és utánzom õket. Malevics (különben írhatod a nevét cs-vel, mivel orosz festõ és a magyar helyesírás szerint a nem római betûjeleket használó írás fonetikusan írandó) szuprematizmusa volt rám hatással. A minimalizmus, mint filozófia. Kandinszkij pedig a visszafestett vonalakkal hatott rám. A fehér-korszak ezen nézetek egyvelege.
név: hmm, e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-28
azt akarod mondani, hogy Malevich es Kandinsky? Ezt nem ertem... A munkaidat nezegetve merfoldekre vannak toled. Meg Kandinsky valahogy elmegy, mint "szinkolto", de a Malevich fele geometrikus vacakokat sehogy sem tudom hozzad - veled merni. Szoval - irdd mar le, mit csipsz azon a koc(k)afeston...